A ponttól a négy dimenzióig

Előszó

Egy éve lehet, hogy a gond és bizakodás vegyes érzésével megírtam az «Egyszeregytől az integrálig» könyvem előszavát. Azóta beigazolódott bizakodásom jogossága, könyvem német kiadásának tizennegyedik ezre, magyar fordításának pedig hetedik ezre fogy.
De a gond sem hagyott el. Hiába volt a szakértők véleménye kedvező, hiába volt tanulmányaim további sora, ma éppen olyan kevéssé érzem magam szakembernek, mint ma egy éve. S így került sor arra, hogy megint csak élményeket, geometriai élményeimet írjam le, még ha magamra vállalom is a tudomány terén munkálkodók minden kötelezettségét a nélkül, hogy jogaiban is részesülnék.
Csak egyben volt teljes mértékben igazam. Beigazolódott az a véleményem, hogy alapjában véve minden ember okos. Sohasem kételkedtem kulturális lehetőségekben és e kételkedés örömeit átengedem azoknak a «szellemi termék» gyárosoknak, akik értéktelen tákolmányaik láttán érzett örömüket összetévesztik a nagyközönség ízlésével. Egy neves matematikus, aki már negyven évvel ezelőtt, mint a nagyhírű Lampe egyik tanítványa ezeket az elveket vallotta, azt írja nekem, hogy könyvem sikerét ő «a matematika hajnalhasadásának» tekinti. Sok országból, különböző korosztályokból és minden néprétegéből érkeztek hozzám megértő és bátorító szavak és nem utolsó sorban ezeknek, meg a jóindulatú és kedvező kritikának köszönhető, hogy ily hamar követi e második könyv : «Amit a geometriából mindenkinek tudnia kell», az elsőt. De más balhiedelmek is megdőltek. Vissza

Fülszöveg

Colerus első könyve: «Az egyszeregytől az integrálig» úgyszólván regényesítette a matematikát, izgalmas utazásra vezette olvasóit a számok és mennyiségek birodalmába, valóságos felfedező útra, amelyben boszorkányosan ügyes eszközökkel tárta fel ennek az úgynevezett «nehéz» tudománynak rejtelmeit. Könyve, amelynek eredetije már a tizennegyedik kiadás körül jár, a geometria titokzatos birodalmába vezeti az olvasót. Módszere ugyanaz, mint előző könyvében volt: a játék álarca mögött kedvesen és lebilincselően, egyszerű eszközökkel magyarázza meg a legrejtettebb és legfogasabb problémát is és közben mindig alkalmat talál arra, hogy a geometria történetének legérdekesebb eseményeit és korszakait, elméleteit és tudósait ismertesse. Az olvasó bizalmas barátságba kerül Euklidesszel, megtanulja, hogy a geometria megalapítójának rendszerén kívül is van geometria, eljut a negyedik dimenzióba, ahol már oly szédülten jár a tudomány, mint a turista az óriáshegyek csúcsain. Valóságos bűvészmutatvány ez a könyv, olyan mint valami szellemes és sziporkázó aforizma, amely mögött mégis komoly és értékes tanulságok rejtőznek. Vissza