A pozitivista történetszemlélet a magyar történetírásban I-II.

I. kötet: A pozitivista történetszemlélet Európában és hazai értékelése 1830-1945./II. kötet: A pozitivizmus gyökerei és kibontakozása Magyarországon 1830-1860

Szerző

R. Várkonyi Ágnes

Szerkesztő

Pamlényi Ervin

Budapest

'R. Várkonyi Ágnes: A pozitivista történetszemlélet a magyar történetírásban I-II. ' összes példány

Kiadó:	Akadémiai Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1973
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	829 oldal
Sorozatcím:	Tudománytörténeti tanulmányok
Kötetszám:	6
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

I. kötet
Előszó	9
A "rend és haladás" történetszemlélete	13
A pozitivizmus fogalma	17
Parttalan pozitivizmus	17
A pozitivizmus a polgári felfogásokban	19
A marxizmus és a pozitivizmus	23
A pozitivizmus a marxista történetírásban	25
Vizsgálataink módszere és célkitűzése	26
A pozitivisták és a kor	28
A társadalmi közeg: sikerek, válságok, forradalmak	28
A tudományos közeg: forradalom a természettudományokban és a társadalomtudományokban	31
Szülőföld és a család	34
Életforma és műveltség	35
A természettudományok hatása	37
Közérzet és társadalom	39
Művek és korszakok	41
A pozitivizmus ismeretelméleti alapjai	44
Ismeretelmélet és társadalomtudományi igény	45
Comte elődei	46
Comte valóságfogalma	48
Mill és Littré bírálatai Comte rendszeréről	51
Út a materializmus fel	53
Taine ismeretelmélete	55
Spencer rendszere	56
A történelem: a jövő csillagászata	58
A történettudomány helye	58
A história a szociológia szolgálatában	59
A polgári történettudomány helyzete és eredményei a pozitivisták fellépése idején	60
A pozitivisták historiográfiai elvei: Comte	65
Taine kritikája a feudális romantikáról	66
Buckle antifeudális realista koncepciója	67
A pozitivizmus társadalomtudományi igényei: a szociológia a történelem új segédtudománya	70
Programok és történetkutatói eljárások	73
Új tematika és természettudományos empirizmus	73
Comte deduktív módszere	77
Mill induktív módszere	78
A komplexitás igénye Taine, Lecky és Buckle kutatási eljárásában	79
A pozitivista összehasonlító módszer	81
Buckle összehasonlító módszere: út az osztályharc felderítésére	82
Taine összehasonlító módszere: a társadalmi ellentétek elfedésének eszköze	83
A pozitivista historikus "objektivitása"	84
A történelem forradalmairól	87
A forradalmak helye a pozitivista történetszemléletben	87
Comte elmélete a történelmi változásokról	89
Buckle, Lecky, Draper kritikája a feudalizmusról	90
A reformáció történelmi szerepéről	93
Comte a forradalomról	96
Buckle forradalomelmélete	97
A nagy francia forradalom Taine interpretálásában, és ami ebből következik	99
A történelmi fejlődés teóriái	103
A fejlődéselmélet helye	103
A felvilágosodás és a romantika fejlődésfogalma	104
Közös vonások a pozitivisták fejlődéselméleteiben	104
Comte fejlődéselmélete	105
Új igények a társadalomban és új felismerések a természettudományokban	108
Littré és Mill teóriája	111
Buckle dialektikus fejlődéselmélete: az ellentétek harca	113
Spencer fejlődéselmélete: az ellentétek kiegyenlítődése	118
Egyén és történelem	122
A historikus egyénisége és a történettudomány	122
A személyiség történelmi szerepe	124
Törvényszerűség és egyén Comte elméletében	125
Buckle és a néptömegek történelmi szerepe	128
Szabad akarat, divat, erkölcsök és a történelmi törvényszerűség	131
Az egyén és az állam: Mill a szabadságról	134
Nemzet és emberiség	137
Comte elmélete a nemzetek elhalásáról	138
Mill nemzetelmélete	139
A feudális nemzeteszme kritikája	142
A feudális nemzeteszme igazolása	146
A pozitivizmus útjai	149
A polgári történetszemléletek új útjai	149
A pozitivista történetszemlélet Nyugat-Európában	151
A pozitivizmus és a német történetírás	151
A pozitivista történetszemlélet Középkelet-Európában	156
A pozitivista történetszemlélet és Magyarország	159
A pozitivizmus a magyar historiográfiában	163
Történettudomány és historiográfia	169
Kritika és hagyományteremtés	169
A pozitivizmus historiográfiai szempontjai	171
A historizmus és a szellemtörténet értékkategóriái	174
Historiográfia: hagyományőrzés, kritika, összegezés és önigazolás	176
A magyar historiográfia kialakulása	178
A liberalizmus és romantika historiográfiai igényei	178
Realista tendenciák a historiográfiai tájékozódásban	182
Horváth Mihály az új történetírás történetéről	186
Flegler és Szalay	187
A magyar történetírás történelme	190
A pozitivista művek betörése és a historiográfiai tájékozódás	194
A nemesi-romantikus historiográfiai értékkategóriák uralma	197
A nemesi romantika historiográfiai tájékozódása	198
A kiegyezés és a nemzeti szellem	200
Tudomány és nemzetiség	202
Buckle, Lecky, Mill, Taine és Comte Magyarországon	204
Kezdeményezések a pozitivista historiográfiára	207
Történetírók mérlegen	210
A romantikus historiográfiai koncepció felbontása	217
Társadalmi és történetszemléleti elvek; Marczali, Márki, Angyal, Tagányi historiográfiai tájékozódása	218
Marczali a magyar történetírás múltjáról	219
A realista kezdeményezések befulladása	223
Comte és Spencer a századforduló Magyarországán	225
A polgári radikálisok történetírásunk múltjáról	228
Jászi, Marczali, Márki és Acsády	230
Czóbel historiográfiai módszere	232
Pozitivizmusról a Magyar Társadalomtudományi Szemlében	234
A szellemtörténet historiográfiai tájékozódásának kezdetei	235
A "Száműzött Rákóczi"-vita és a magyar történetírás múltja	238
Szellemtörténet, pozitivizmus és a magyar történettudomány	246
Historikusok a "Három nemzedék"-ben	246
A pozitivizmus és a magyar történettudomány	248
Szekfű Gyula a magyarországi pozitivizmusról	251
A pozitivizmus mint a szellemtörténeti historiográfia egyik központi problémája	252
A nemesi romantika értékkategóriái a szellemtörténetben	253
Realista tendenciák az 1920-as évek historiográfiai irodalmában	258
A pozitivizmus és a nemzeti történettudomány a "Magyar történetírás új útjai"-ban	259
A szellemtörténeti koncepció felbomlása	263
Történetírásunk múltbeli értékeinek védelmében	263
Szekfű válasza	265
Fiatalok kritikája	266
Kísérlet a szellemtörténeti koncepció feltámasztására	267
Útkereső írástudók	269
Útkeresők a történettudományban	270
Irodalomtörténészek és néprajztudósok történetírásuk múltjáról	272
Halász Gábor	273
Szekfű új látásmódja	275
A pozitivisták ürügyén	276
Eredmények és problémák	279
A polgári historiográfia öröksége	279
A magyarországi pozitivizmus kérdései a marxista historiográfiában	281
Felhasznált irodalom, rövidítések mutatója	285
II. kötet
A társadalomtörténeti szemlélet kialakulása
Történetírók a reformkorban	17
A történetíró nem születik	17
Származás és társadalmi tudat	19
Iskolázás	22
A tudomány mint új értékkategória	24
Tudományos bázisok	26
A társadalomtudományi szemlélet	27
Montesquieu hatása	28
Adatgyűjtés a hazáról	29
Adatgyűjtés a polgári társadalomról	31
Összehasonlító társadalomvizsgálat	34
Műveltség	35
A természettudományos műveltség	37
Filozófia és társadalomtudomány	42
Társadalomismerettől a történettudományig	47
A magyar történész nemzeti tudata	48
"A nemzeti önismeret tudománya"	50
A nemesi romantika ellen	50
Az új történettudomány	52
Empirizmus	53
A feudalizmus kori forrásanyag értékváltozása	55
Összehasonlító módszer	56
Az "elfogulatlan" történetírás igénye	57
A "pozitivitás" fogalma	59
Elméleti igényesség	60
Művelődéstörténeti tematika	61
Művelődés, fejlődés, polgárosulás	64
Fejlődéstörvény és nemzetiség	65
Művelődéstörténet és törvényszerűség	66
A történettudomány új célkitűzései és a politikai-társadalmi közeg	69
Eltérő vélemények a reformkori történetírás jellegéről	69
Történettudomány és társadalmi-politikai közeg	71
A cenzúra	74
Történetszemlélet és történelemoktatás a középiskolákban és az egyetemeken	78
Tudományos fórumok	81
Közműveltségi viszonyok és a feudális történelmi tudat	83
Az új közönségért	88
Horváth Mihály társadalomtörténeti szemlélete	93
A magányos historikus	93
Történetszemlélete	96
A társadalmi viszonyokról	99
Az osztályharcról	100
A feudalizmus kritikája	101
A nemesi adómentesség történetéről	102
Az emberiség álláspontjáról	103
A jobbágyok történetírója	104
Társadalomtörténeti szemléletének ellentmondásai	105
Nemzetfogalma	107
Forradalom és fejlődés	108
A né történeti szerepéről	109
A magyarok története	110
Népiesség és történettudomány	113
Indokolt-e a népiesség és a magyar történettudomány kapcsolatait keresni?	113
A népiesség az európai történetírásban és a pozitivizmus	115
Történelmi anyag, történelemismeret a jobbágyok között	121
Első tájékozódások a néphagyomány történelmi hiteléről	131
Kölcsey a néphagyomány és a nemzeti történelem kapcsolatáról	134
A nemesi liberalizmus és a történeti népiesség	135
Erdélyi a néphagyomány történeti hiteléről	139
Történészek a népiesség vonzáskörében	141
Hunfalvy és Szilágyi István	144
A nemesi történetszemlélet fölbontása	146
A jobbágyság történetéről	147
Horváth Mihály és a népiesség	150
Népiesség és művelődéstörténet	153
Nép, nemzet, nemzetek	154
A "Magyar Mythologia"-pályázat	159
A centralisták társadalomtörténeti szemlélete	163
Szalay újra a romantikától a társadalomtudományokig	164
A megszületendő polgári Magyarország nevében	168
A centralisták történész eszményei: Thierry és Guizot	169
Ellentmondás eszmély és lehetőség között	170
"A múltnak históriává kell válnia"	172
Szalay kritikája a nemességről	174
Eötvös az adózás történetéről	175
A polgári nemzetfogalom történeti érvanyaga	176
Vita a városok történeti szerepéről	178
Tudományos és társadalmi bázis	180
Szalay a francia forradalomról	182
Csengery és Trefort	183
A "Magyarország 1514-ben" új társadalomtörténeti mondanivalója	184
A nemesi társadalomtörténeti felfogása	188
Szontagh elmélete a kiegyensúlyozott haladásról	188
Világnézete	191
A német idealizmus ellen	193
A realista nemzeti filozófia eszméje	194
Helye a reformkor szellemi áramlatai között	195
Hetényi egyezményes filozófiája	197
A nemesség kettős érdeke	198
Az érdekegyesítés eszméje és a történettudomány kettős feladata	200
Az érdekegyesítés történelmi variációi: Szontagh a földrajzi tényezők szerepéről	202
Az érdekegyesítés történelmi variációi: Hetényi a nemzeti műveltség szerepéről	204
Kemény Zsigmond a nemesi pártharcokról	206
"Súlyegyen" és "kiegyenlítés"	206
Jászay: A magyar nemzet napjai a mohácsi vész után	207
Vissza a politikatörténethez	209
Forradalmi szemlélet és társadalomtörténet	211
Társadalomtörténeti felfogások és forradalmi szemlélet	211
Vasvári Pál, a történész	213
A történettudomány elkötelezettsége	214
Vasvári fejlődéselmélete	215
Az osztályviszonyokról	216
A mechanikus törvényszerűség bírálata	217
Nép és társadalom	218
A polgári objektivizmus bírálata	218
A magyar jobbágyság történelmi szerepéről	219
Dózsa és Rákóczi	220
Zrínyi társadalomtörténeti jelentősége	221
A nemzeti kérdésről	222
A pozitivista történetszemlélet kezdetei Magyarországon	225
A forradalom és a történettudomány	230
Történetírók és történettudomány 1848-49-ben	231
A forradalmak után	239
A történelem: a jövő csillagászata	244
Társadalom és történettudomány	249
Elhúzódó válság, bizonytalan és átmeneti társadalmi viszonyok	251
Régi és új historikusok	256
A történetírás tudományos és társadalmi műhelyei	264
Olvasóközönség és könyvkiadás	280
A racionalizmus és irracionalizmus válaszútjain	302
Történetírók a természettudományok vonzáskörében	303
A természettudományok helyzete és törekvései	308
A fejlődéselmélet a hazai természettudományi tájékozódásban	310
A "Tudomány, magyar tudós" vita	313
Miért nem vált általánossá a "pozitív irány" kifejezés a történettudományban	316
A racionalizmus és az irracionalizmus keresztútjai	318
Nemzeti művelődési eszmények és a természettudományok	323
Filozófiai törekvések és a természettudományok	331
A materializmus mint a konzervatív idealizmus által használt gyűjtőfogalom	337
A pozitivista módszer kialakulása a történettudofmányban	339
A realizmus és a romantika harca	348
A népies-polgári irányzat	352
Pozitivista tendenciák a népies forráskutatásban	356
Történetszemléleti programok: Ipolyi	364
Hunfalvy Pál történetszemlélete	369
A nemesi-polgári irányzat	374
Romantikus és realista elemek Kemény történetszemléletében	380
Csengery útja a realizmustól a romantika felé	384
A törvényszerű fejlődés gondolata Eötvös eszmerendszerében	389
A romantikus és realista nézetek ütközetei a magyar történelem főbb kérdéseiben: Szabó Károly és a magyar őstörténet	400
A "Magyar Mythologia"-vita	409
A népies-polgári realizmus és a nemesi-polgári realizmus öszecsapása	416
A történelmi fejlődés elve mint a hazai históriai kutatások differenciáló és integráló tényezője	423
Fejlődés és történelmi törvényszerűség	424
Fejlődéselmélet és gazdaságtörténet	428
A fejlődéselmélettől a társadalomtörténetig	432
Művelődéstörténet és eszmetörténet: Révész Imre	439
A politikatörténet új fejezetei: Pálkövi, Szilágyi Sándor, Horváth Mihály magyar történetei	444
Wenzel Gusztáv és a Kelet-Európa-fogalom	451
Kelet-európai fejlődés, elsietett fejlődés	453
Szalay László és a "Magyarország története"	457
Szalay a forradalomról	458
Társadalomtudomány és történelem	461
Pozitivista történetszemléleti elemek Szaly felfogásában	462
Társadalomrajz a "Magyarország történeté"-ben	465
Európa és Magyarország	470
Utószó	476
Felhasznált irodalom. Rövidítések mutatója	478
Névmutató	504