| A privatizálás értelmezése | 17 |
| Államtalanítás | |
| A politika elsődlegessége | |
| Az állam mint tulajdonos | |
| Az állam szerepének átértékelése | |
| A kormány felelőssége | |
| A privatizálás szó eredete | |
| A reprivatizálás | 18 |
| Államosítás a polgári törvények szerint | |
| A kényszerkisajátítás | |
| A szocialista államosítás | |
| A föld nacionalizálása és a termelőszövetkezet | |
| Az önálló egzisztenciák megszüntetése | |
| A reprivatizálás a polgári jogrend anyagi alapja | |
| Az elbitorolt magántulajdon nem privatizálható | |
| Miért privatizálni? | 21 |
| A divat kényszere | |
| Eltérő indokok kormányok és tárcák szerint | |
| A célok preferenciaskálája | |
| Célpreferencia és pártpolitika | |
| A célok utólagos megfogalmazása | |
| A célok finomodása Angliában | |
| A Thatcher-kormány az állami nagyvállalatok vezetői ellen | |
| A kormányzás elégtelensége | |
| Verseny és populista kapitalizmus | |
| A privatizálás mint társadalomfelforgató mozgalom | |
| Elvi célok a gyakorlatban | 24 |
| Ellentétes igazságok | |
| A célok tudományos elemezésének hiánya | |
| Privatizálás és az ország kormányozhatósága | |
| A specifikus elvárás mint indok | |
| Az államigazgatás mentesül a felelősségtől | |
| Államérdek és közérdek ütközése | |
| A pénzügyi érvek a meghatározóak | |
| A pénzügyi tranzakciók áttekinthetetlensége | |
| A jövő generáció és a mostani bevétel | |
| A kormány és a vállalatok szégyenletes kapcsolata | |
| A tőke racionalitása | |
| Versenykörnyezet és liberalizmus | |
| Liberalizmus és fináncterror | |
| Érvek a privatizáció ellen | 29 |
| Bukott kormányzás | |
| A közvélemény megtévesztése | |
| Az állam kiárusítása | |
| Öncélúság | |
| A beruházások eltájolása | |
| A közszolgáltatások veszélyeztetése | |
| Kiszolgáltatottság a külföldnek | |
| A profit romboló hatása | |
| Korrupció | |
| Politikai fináncoligarchia | |
| A pró- és kontraérvek politikai kezelése | 36 |
| Politikai felelősség a következményekért | |
| Az érdekcsoportok nyomása | |
| Magánszemélyek vagy befektető társaságok | |
| A gazdasági és a politikai tevékenység elválasztása | |
| Az állami befolyás megőrzése | |
| Konzervatív-liberális-szocialista összemosódás | |
| Tanulságok a magyar múltból | 46 |
| Az urlakodói hatalom vagyoni eredete | |
| A magántulajdon viszonya a közhatalomhoz | |
| A Szent Korona tana | |
| Cuius regio, eius religio | |
| Lipót országépítése és a Rákóczi-felkelés | 48 |
| Egységes birtokrendszert ötféle birtokviszonyból | |
| Tulajdon és hatalom a törökök távozása után | |
| Birtokelkobzás és "reprivatizálás" | |
| A fiscus gazdasági tevékenysége | |
| Idegen szakismeretek behozása | |
| Hozzáértő birtokosok kreálása | |
| A határőrvidék polgárosítása | 54 |
| A házközösségek, a közösségi törzsvagyon | |
| A birtokszerzés korlátozása | |
| Az el nem idegeníthető tulajdon | |
| A gondatlan gazdálkodás földelkobzással büntetve | |
| A házközösség megszüntetése | |
| Az adópolitika szerepe a határőrvidék polgárosításában | |
| Államkincstári javak eladása | 57 |
| Koronabirtokok, államkincstári bányák, vashámorok | |
| Forgótőkével való feltöltés | |
| Üzemeltetés gazdaságossága | |
| Bérbeadás | |
| Részletekben való eladás | |
| Szakemberek képzése | |
| A privatizálás tíz éve a polgári országokban | 62 |
| A közösségi tulajdon eladása | |
| Állami tulajdon áruba bocsátása | |
| A külföld bekapcsolása | |
| Anglia, a privatizálás laboratóriuma | 65 |
| A modern kapitalizmus születése a világ műhelyében | |
| A piaci társadalomnak megfelelő állam | |
| Cromwell állameszméje | |
| Tőke és munka párviadala | |
| Szocializálás a II. világháború után | |
| A Thatcher-kormány államtalanítási rohama | |
| Népi "holding company" Brit-Kolumbiában | |
| Az első próbák 1983-ig | |
| A versenyképes vállalatok privatizálása 1984-ig | |
| A privatizálás fénykora: 1984-87 | |
| A teljes privatizáció programja | |
| A BT eladása | |
| A British Gas | |
| A közúti szállítás | |
| A brit légitársaság | |
| A jóléti állam lebontása | |
| Francia privatizálási utánfutó | 71 |
| Forradalom és a magántulajdonhoz való jog biztonsága | |
| Magántulajdon a közjó szolgálatában | |
| A francia állameszme | |
| A Code Napoléon formálta a Kontinensen a gazdasági jogot | |
| Francia szocializálás a II. világháborút követően | |
| A "népi kapitalizmus" | |
| Saját nemzeti erőforrásokból | |
| Privatizációs törvény 1986-ban | |
| A "kemény mag" | |
| Az "arany részvény" | |
| A privatizálás az iparpolitika része | |
| A lakosság megnyerése | |
| A vegyes gazdaság megmarad | |
| A Közös Piac kifogásai | |
| A pragmatikus kormányok | 75 |
| Németország: hírverés nélkül, szakszerűen | |
| Japán: minden privatizáló döntésben politikai cél is legyen | |
| USA: eladó az egész világ | |
| Kanada: a közigazgatás is eladó | |
| Ausztrália: fedezet a költségvetési hiányra | |
| Olaszország: ne legyen benne ideológia | |
| Törökország: deregulációval együtt privatizálni | |
| A szocialisztikus kormányok | 81 |
| Svédország: köztulajdonmentes szocializmus | |
| Finnország: hűvös józanság | |
| Spanyolország: nincs "populista kapitalizmus" | |
| Portugália: az infláció megfékezése | |
| Új-Zéland: korporatizálás | |
| A fejlődő országok | 84 |
| 1983 óta az IMF erőlteti | |
| Az ENSZ 1986-ban ellene | |
| Állami szektor expanziója kívánatos | |
| Átalakítani a kormányok és az állami vállalatok közötti viszonyt | |
| A vezetés, a szervezés és a számvitel korszerűsítése | |
| Helyes szektorarányt a vegyes gazdaságban | |
| Elvetendő a piac misztikája | |
| Legfontosabb a vállalati vezetők helyes kiválasztása | |
| Veszélyes a fejlett országok utánzása | |
| Arccal a privatizálásnak | |
| A válságos Mexikó | 87 |
| A konzervatív szocializmus | |
| Az állami szektor deficitje | |
| Munkabérek csökkentése | |
| Első a bérstabilizálás, ha alacsony szinten is | |
| Programszerűen lerontott oktatás és egészségügy | |
| A "sokkterápia" dicsőítése | |
| Ellenvélemény: a baj a beruházási képtelenség, nem az állami tulajdon | |
| A sikeres Chile | 89 |
| Az Allende-szocializmus válsága | |
| Pinochet tábornok hatalomátvétele | |
| A szocialista nómenklatúra elűzése | |
| A termelőszövetkezetek felosztása | |
| Az élelmiszer-ellátás autarkiájának megteremtése | |
| A kisipar, a kiskereskedelem, a kisvállalkozások kedvezményezése | |
| A reprivatizálás | |
| Külföldi befektetők vonzása | |
| Az új beruházások, létesítmények forszírozása | |
| Súlyosbodó társadalmi válság | |
| Privatizálás a szocializmus felszámolására | 95 |
| A szocializmus fordítottja vagy meghaladása? | |
| Mit és meddig? | |
| Van-e alternatív kiút? | |
| Az átmenet politikai rendszere | |
| Biztos recesszió az elbizonytalanodott gazdaságban | |
| Az IMF és a nyugati segítség | |
| Lengyelország - ugrás a zuhanásba | 104 |
| Ötféle polgári jogrend a feltámasztott Lengyelországban | |
| Tulajdonviszonyok a két háború között | |
| Az eltolt Lengyelország szocializmusa | |
| A reprivatizálás mint politikai demonstráció | |
| Privatizálási porgram 1990-től | |
| 1994-ig az állami vállalatok 50 %-át privatizálni | |
| A "sokkterápia" bánata | |
| Cseh-Szlovákiában gyorsan is, meg óvatosan is | 113 |
| A Trianonban létesült csehszlovák állam tulajdonviszonyai | |
| A tulajdonjog ellehetetlenülése a II. világháború után | |
| A csehszlovák szocializmus viszonylagos stabilitása | |
| A gazdaság kényszerű reformja | |
| Kis privatizálás a helyi hatóságok tetszésére | |
| Nagy privatizálás a gazdasági szerkezet átalakítására | |
| A külfölddel vegyes vállalatok | |
| Integrálódás Ausztria és Németország gazdaságával | |
| A magyarországi reformkaland | 120 |
| A tulajdonjog züllesztése a II. világháború alatt és után | |
| Kíméletlenül a magántulajdon ellen | |
| Hatalom és a kontraszelekció | |
| 1956: történelemformáló kísérlet a bolsevizmus meghaladására | |
| Szocialista többpártrendszer fázisban | |
| Az új mechanizmus | |
| Csatlakozás az IMF-hez | |
| A kettős ügynökök kora | |
| Hatalmi, gazdasági, morális válság | |
| Tulajdoni, társasági jogalkotás | |
| A "spontán" privatizáció | |
| 1990 szeptemberében az első program | |
| Fokozott ütemben 1991-92 folyamán | |
| A kiárusítás sikerei és tanulságai | |
| A privatizálás szakirodalmi alátámasztása | 139 |
| A vegyes gazdaságokra épülő közgazdaságtan | |
| Klasszikus felfogás az állam gazdasági szerepéről | |
| Antimarxizmus, antietatizmus | |
| Az egyensúly-elmélet ellen | |
| A harmadik utas Röpke, a pénzpolitikával szabályozó Keynes, a vegyes gazdaságot valló Meade, a kapitalizmus és a szocializmus koegzisztenciáját akaró Galbraith tanainak nevetségessé tétele | |
| Az osztrák határhaszon-iskola megdicsőülése | 142 |
| Hayek professzor Nobel-díja 1974-ben | |
| Menger a piac kiszámíthatatlanságáról | |
| Böhm-Bawerk a marxi értékelmélet ellen | |
| Mises kritikája az állami beavatkozásról és a tervgazdaság képtelensége | |
| A tudós privatizálók: M. Friedman és S. C. Littlechild | 146 |
| N. M. Rothschild a gyakorlat, Littlechild az elmélet | |
| Boyson könyve 1971-ben elbúcsúztatta az államosítást | |
| Újraéled Berle és Means műve a gazdasági társaságokról és a magántulajdonról (1932) | |
| Elmélet megfontolások a privatizáláshoz | 151 |
| A privatizálás mint legújabb szakma | |
| Óriási a tét, nincs mögötte felelősség | |
| A privatizálás kérdésének a helyes felvetése | |
| Az állami és a magáncégek közötti fő különbség | |
| Kiindulás a jogrendből és a magántulajdon értelmezéséből | |
| A privatizálás ára | |
| Tulajdon - profit - verseny | 154 |
| Működési hatékonyság a tulajdon függvényében | |
| Szövetkezeti tulajdon tőkés nélkül | |
| Az "anonim" nagy cégek keletkezése | |
| A tulajdonjog két arca | |
| A nyereség mint bevételi maradék | |
| A tulajdon jogi szabályozása | |
| A monopóliumok | |
| Tulajdon, tőkepiac és szervezetműködtetés | 160 |
| Tulajdonjog és vezetés | |
| A tulajdonosi vezetés | |
| A vezetés mint szervezeti funkció | |
| A szervezet értéke | |
| A vezetés mint szakma | |
| A vezetők csereszabatossága és a vezetői munkapiac | |
| A vezetők korlátot felelőssége | |
| A felelősség átvállalása, a megújított vezetőség | |
| A tőkepiac hatása a vezetésre | |
| A hatalom a szakszerűség ellen | |
| Tulajdon és vállalkozás | 166 |
| A vállalkozói személyiségmodell | |
| A vezető mint vállalkozó | |
| Közgazdák a vállalkozásról | |
| A kockázatvállalás | |
| A vállalkozás mint a vezetés eleme | |
| Vállalkozó és vezető megkülönböztetése | |
| A kockázat szétterítése | |
| Tőkepiac és banki szervezet | |
| Az állami vagyon eladásának módszere | 171 |
| Mit szabad és lehet eladni? | |
| Mibe kerül az eladás? | |
| A módszer a céltól függ | |
| A verseny megteremtésére a vállalatok szétszedése | |
| Célprioritások meghatározása | |
| A lebonyolításhoz kis kormánybizottság létesítése | |
| A tisztességes ármegállapítás | |
| Érdekcsoportok: ellenérdekű vezetők | |
| Jogi keretek | |
| Tulajdonmegtartás az államnál | |
| Angol séma az eladáshoz | |
| A lebonyolítás előkészítése | 180 |
| Politikai elkötezettség | |
| A lebonyolítás felelőssége és személyzete | |
| Tanácsadók | |
| Időrend | |
| Elővételi jogok, potenciális vásárlók | |
| A lebonyolítás jogi bonyodalmainak megelőzése | |
| A vállalati felsővezetés szerepe | |
| Átfogó terv vagy részletes program | |
| Az eladási módszer kidolgozása | 183 |
| A dereguláció | |
| Kis vállalat szerződéses átadása, szerződéses üzemeltetés | |
| A kereskedelmi eladás, pályázat, ajánlat, árverés | |
| A munkavállalók mint vásárlók | |
| A tőzsedei részvényértékesítés | |
| Közművek, monopóliumok eladása | |
| Az állami piacszabályozás | 190 |
| Állami szerepváltás, rendszerváltás | |
| Támogatók és ellenzők | |
| A magánmonopólium szabályozást tesz szükségessé | |
| Szabályozó hatóság létesítése | |
| Liberalizálás vagy privatizálás | |
| Szakszervezetek megbénítása | |
| A szabályozás politikája | 193 |
| A szocialista modell hibás működése | |
| Szabályozás és államtalanítás? | |
| Trösztellenes törvény | |
| Piaci versenyvédelem | |
| A fogyasztók védelme | |
| Közüzemi díjak | |
| A szabályozás amerikai képlete | 196 |
| Profit és árszabályozás | |
| Versenyellenes gyakorlat kialakulása | |
| A "bevételi ráta" bizottsági szabályozása | |
| A monopolár kezelése | |
| A nyereség mint tőkemegtérülés | |
| A túltőkésítés veszélye | |
| A szabályozó hatóság összefonódása a céggel | |
| A ROR működése | |
| A szabályozás angol képlete | 199 |
| A szabályozó hatóságok működése és szervezeti felépítése | |
| A szabályozás nem tőke-, hanem költségérzékennyé tétele | |
| A szabályozás megtérülése | |
| A szabályozás privatizálása | |
| Az adórendszer mint a legfontosabb szabályozó | 204 |
| Gazdaságpolitika és adóztatás | |
| A gazdasági tevékenység terelése | |
| Az adórendszerek világméretű egyformásítása | |
| A hozzáadott érték adóztatása | |
| A személyi és a vállalati jövedelem | |
| Visszafordítható-e a privatizálás? | 208 |
| A reprivatizálandó kisüzem | |
| Önálló kis- és középüzemek | |
| A nevesített privatizálás | |
| A versenyes névtelenített tulajdon | |
| A monopóliumok | |
| Az állami jövedék | |
| A közművek és a hadiipar visszaállamosítása | |
| A terület megőrzése | |
| A szimplifikált kapitalizmus jövőképe | |
| A politikai bűnök jóvátétele | |
| A környezetpusztítás megelőzése | |
| Az emberi élet védelme | |
| Ábrák | |
| Az állami és a magántulajdon terjedelme a polgári országokban 1980-ban | 63 |
| A privatizálás tipikus lépései az Egyesült Királyság pénzügyminisztériuma szerint | 179 |
| Az új szabályozási struktúra Nagy-Britanniában | 200 |
| Az alapul vett szakirodalom | 217 |
Folytatás Microsoft-tal