kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | PRODINFORM Műszaki Tanácsadó Vállalat |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Ragasztott papírkötés |
Oldalszám: | 219 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 24 cm x 17 cm |
ISBN: | 963-542-428-0 |
A privatizálás értelmezése | 17 |
Államtalanítás | |
A politika elsődlegessége | |
Az állam mint tulajdonos | |
Az állam szerepének átértékelése | |
A kormány felelőssége | |
A privatizálás szó eredete | |
A reprivatizálás | 18 |
Államosítás a polgári törvények szerint | |
A kényszerkisajátítás | |
A szocialista államosítás | |
A föld nacionalizálása és a termelőszövetkezet | |
Az önálló egzisztenciák megszüntetése | |
A reprivatizálás a polgári jogrend anyagi alapja | |
Az elbitorolt magántulajdon nem privatizálható | |
Miért privatizálni? | 21 |
A divat kényszere | |
Eltérő indokok kormányok és tárcák szerint | |
A célok preferenciaskálája | |
Célpreferencia és pártpolitika | |
A célok utólagos megfogalmazása | |
A célok finomodása Angliában | |
A Thatcher-kormány az állami nagyvállalatok vezetői ellen | |
A kormányzás elégtelensége | |
Verseny és populista kapitalizmus | |
A privatizálás mint társadalomfelforgató mozgalom | |
Elvi célok a gyakorlatban | 24 |
Ellentétes igazságok | |
A célok tudományos elemezésének hiánya | |
Privatizálás és az ország kormányozhatósága | |
A specifikus elvárás mint indok | |
Az államigazgatás mentesül a felelősségtől | |
Államérdek és közérdek ütközése | |
A pénzügyi érvek a meghatározóak | |
A pénzügyi tranzakciók áttekinthetetlensége | |
A jövő generáció és a mostani bevétel | |
A kormány és a vállalatok szégyenletes kapcsolata | |
A tőke racionalitása | |
Versenykörnyezet és liberalizmus | |
Liberalizmus és fináncterror | |
Érvek a privatizáció ellen | 29 |
Bukott kormányzás | |
A közvélemény megtévesztése | |
Az állam kiárusítása | |
Öncélúság | |
A beruházások eltájolása | |
A közszolgáltatások veszélyeztetése | |
Kiszolgáltatottság a külföldnek | |
A profit romboló hatása | |
Korrupció | |
Politikai fináncoligarchia | |
A pró- és kontraérvek politikai kezelése | 36 |
Politikai felelősség a következményekért | |
Az érdekcsoportok nyomása | |
Magánszemélyek vagy befektető társaságok | |
A gazdasági és a politikai tevékenység elválasztása | |
Az állami befolyás megőrzése | |
Konzervatív-liberális-szocialista összemosódás | |
Tanulságok a magyar múltból | 46 |
Az urlakodói hatalom vagyoni eredete | |
A magántulajdon viszonya a közhatalomhoz | |
A Szent Korona tana | |
Cuius regio, eius religio | |
Lipót országépítése és a Rákóczi-felkelés | 48 |
Egységes birtokrendszert ötféle birtokviszonyból | |
Tulajdon és hatalom a törökök távozása után | |
Birtokelkobzás és "reprivatizálás" | |
A fiscus gazdasági tevékenysége | |
Idegen szakismeretek behozása | |
Hozzáértő birtokosok kreálása | |
A határőrvidék polgárosítása | 54 |
A házközösségek, a közösségi törzsvagyon | |
A birtokszerzés korlátozása | |
Az el nem idegeníthető tulajdon | |
A gondatlan gazdálkodás földelkobzással büntetve | |
A házközösség megszüntetése | |
Az adópolitika szerepe a határőrvidék polgárosításában | |
Államkincstári javak eladása | 57 |
Koronabirtokok, államkincstári bányák, vashámorok | |
Forgótőkével való feltöltés | |
Üzemeltetés gazdaságossága | |
Bérbeadás | |
Részletekben való eladás | |
Szakemberek képzése | |
A privatizálás tíz éve a polgári országokban | 62 |
A közösségi tulajdon eladása | |
Állami tulajdon áruba bocsátása | |
A külföld bekapcsolása | |
Anglia, a privatizálás laboratóriuma | 65 |
A modern kapitalizmus születése a világ műhelyében | |
A piaci társadalomnak megfelelő állam | |
Cromwell állameszméje | |
Tőke és munka párviadala | |
Szocializálás a II. világháború után | |
A Thatcher-kormány államtalanítási rohama | |
Népi "holding company" Brit-Kolumbiában | |
Az első próbák 1983-ig | |
A versenyképes vállalatok privatizálása 1984-ig | |
A privatizálás fénykora: 1984-87 | |
A teljes privatizáció programja | |
A BT eladása | |
A British Gas | |
A közúti szállítás | |
A brit légitársaság | |
A jóléti állam lebontása | |
Francia privatizálási utánfutó | 71 |
Forradalom és a magántulajdonhoz való jog biztonsága | |
Magántulajdon a közjó szolgálatában | |
A francia állameszme | |
A Code Napoléon formálta a Kontinensen a gazdasági jogot | |
Francia szocializálás a II. világháborút követően | |
A "népi kapitalizmus" | |
Saját nemzeti erőforrásokból | |
Privatizációs törvény 1986-ban | |
A "kemény mag" | |
Az "arany részvény" | |
A privatizálás az iparpolitika része | |
A lakosság megnyerése | |
A vegyes gazdaság megmarad | |
A Közös Piac kifogásai | |
A pragmatikus kormányok | 75 |
Németország: hírverés nélkül, szakszerűen | |
Japán: minden privatizáló döntésben politikai cél is legyen | |
USA: eladó az egész világ | |
Kanada: a közigazgatás is eladó | |
Ausztrália: fedezet a költségvetési hiányra | |
Olaszország: ne legyen benne ideológia | |
Törökország: deregulációval együtt privatizálni | |
A szocialisztikus kormányok | 81 |
Svédország: köztulajdonmentes szocializmus | |
Finnország: hűvös józanság | |
Spanyolország: nincs "populista kapitalizmus" | |
Portugália: az infláció megfékezése | |
Új-Zéland: korporatizálás | |
A fejlődő országok | 84 |
1983 óta az IMF erőlteti | |
Az ENSZ 1986-ban ellene | |
Állami szektor expanziója kívánatos | |
Átalakítani a kormányok és az állami vállalatok közötti viszonyt | |
A vezetés, a szervezés és a számvitel korszerűsítése | |
Helyes szektorarányt a vegyes gazdaságban | |
Elvetendő a piac misztikája | |
Legfontosabb a vállalati vezetők helyes kiválasztása | |
Veszélyes a fejlett országok utánzása | |
Arccal a privatizálásnak | |
A válságos Mexikó | 87 |
A konzervatív szocializmus | |
Az állami szektor deficitje | |
Munkabérek csökkentése | |
Első a bérstabilizálás, ha alacsony szinten is | |
Programszerűen lerontott oktatás és egészségügy | |
A "sokkterápia" dicsőítése | |
Ellenvélemény: a baj a beruházási képtelenség, nem az állami tulajdon | |
A sikeres Chile | 89 |
Az Allende-szocializmus válsága | |
Pinochet tábornok hatalomátvétele | |
A szocialista nómenklatúra elűzése | |
A termelőszövetkezetek felosztása | |
Az élelmiszer-ellátás autarkiájának megteremtése | |
A kisipar, a kiskereskedelem, a kisvállalkozások kedvezményezése | |
A reprivatizálás | |
Külföldi befektetők vonzása | |
Az új beruházások, létesítmények forszírozása | |
Súlyosbodó társadalmi válság | |
Privatizálás a szocializmus felszámolására | 95 |
A szocializmus fordítottja vagy meghaladása? | |
Mit és meddig? | |
Van-e alternatív kiút? | |
Az átmenet politikai rendszere | |
Biztos recesszió az elbizonytalanodott gazdaságban | |
Az IMF és a nyugati segítség | |
Lengyelország - ugrás a zuhanásba | 104 |
Ötféle polgári jogrend a feltámasztott Lengyelországban | |
Tulajdonviszonyok a két háború között | |
Az eltolt Lengyelország szocializmusa | |
A reprivatizálás mint politikai demonstráció | |
Privatizálási porgram 1990-től | |
1994-ig az állami vállalatok 50 %-át privatizálni | |
A "sokkterápia" bánata | |
Cseh-Szlovákiában gyorsan is, meg óvatosan is | 113 |
A Trianonban létesült csehszlovák állam tulajdonviszonyai | |
A tulajdonjog ellehetetlenülése a II. világháború után | |
A csehszlovák szocializmus viszonylagos stabilitása | |
A gazdaság kényszerű reformja | |
Kis privatizálás a helyi hatóságok tetszésére | |
Nagy privatizálás a gazdasági szerkezet átalakítására | |
A külfölddel vegyes vállalatok | |
Integrálódás Ausztria és Németország gazdaságával | |
A magyarországi reformkaland | 120 |
A tulajdonjog züllesztése a II. világháború alatt és után | |
Kíméletlenül a magántulajdon ellen | |
Hatalom és a kontraszelekció | |
1956: történelemformáló kísérlet a bolsevizmus meghaladására | |
Szocialista többpártrendszer fázisban | |
Az új mechanizmus | |
Csatlakozás az IMF-hez | |
A kettős ügynökök kora | |
Hatalmi, gazdasági, morális válság | |
Tulajdoni, társasági jogalkotás | |
A "spontán" privatizáció | |
1990 szeptemberében az első program | |
Fokozott ütemben 1991-92 folyamán | |
A kiárusítás sikerei és tanulságai | |
A privatizálás szakirodalmi alátámasztása | 139 |
A vegyes gazdaságokra épülő közgazdaságtan | |
Klasszikus felfogás az állam gazdasági szerepéről | |
Antimarxizmus, antietatizmus | |
Az egyensúly-elmélet ellen | |
A harmadik utas Röpke, a pénzpolitikával szabályozó Keynes, a vegyes gazdaságot valló Meade, a kapitalizmus és a szocializmus koegzisztenciáját akaró Galbraith tanainak nevetségessé tétele | |
Az osztrák határhaszon-iskola megdicsőülése | 142 |
Hayek professzor Nobel-díja 1974-ben | |
Menger a piac kiszámíthatatlanságáról | |
Böhm-Bawerk a marxi értékelmélet ellen | |
Mises kritikája az állami beavatkozásról és a tervgazdaság képtelensége | |
A tudós privatizálók: M. Friedman és S. C. Littlechild | 146 |
N. M. Rothschild a gyakorlat, Littlechild az elmélet | |
Boyson könyve 1971-ben elbúcsúztatta az államosítást | |
Újraéled Berle és Means műve a gazdasági társaságokról és a magántulajdonról (1932) | |
Elmélet megfontolások a privatizáláshoz | 151 |
A privatizálás mint legújabb szakma | |
Óriási a tét, nincs mögötte felelősség | |
A privatizálás kérdésének a helyes felvetése | |
Az állami és a magáncégek közötti fő különbség | |
Kiindulás a jogrendből és a magántulajdon értelmezéséből | |
A privatizálás ára | |
Tulajdon - profit - verseny | 154 |
Működési hatékonyság a tulajdon függvényében | |
Szövetkezeti tulajdon tőkés nélkül | |
Az "anonim" nagy cégek keletkezése | |
A tulajdonjog két arca | |
A nyereség mint bevételi maradék | |
A tulajdon jogi szabályozása | |
A monopóliumok | |
Tulajdon, tőkepiac és szervezetműködtetés | 160 |
Tulajdonjog és vezetés | |
A tulajdonosi vezetés | |
A vezetés mint szervezeti funkció | |
A szervezet értéke | |
A vezetés mint szakma | |
A vezetők csereszabatossága és a vezetői munkapiac | |
A vezetők korlátot felelőssége | |
A felelősség átvállalása, a megújított vezetőség | |
A tőkepiac hatása a vezetésre | |
A hatalom a szakszerűség ellen | |
Tulajdon és vállalkozás | 166 |
A vállalkozói személyiségmodell | |
A vezető mint vállalkozó | |
Közgazdák a vállalkozásról | |
A kockázatvállalás | |
A vállalkozás mint a vezetés eleme | |
Vállalkozó és vezető megkülönböztetése | |
A kockázat szétterítése | |
Tőkepiac és banki szervezet | |
Az állami vagyon eladásának módszere | 171 |
Mit szabad és lehet eladni? | |
Mibe kerül az eladás? | |
A módszer a céltól függ | |
A verseny megteremtésére a vállalatok szétszedése | |
Célprioritások meghatározása | |
A lebonyolításhoz kis kormánybizottság létesítése | |
A tisztességes ármegállapítás | |
Érdekcsoportok: ellenérdekű vezetők | |
Jogi keretek | |
Tulajdonmegtartás az államnál | |
Angol séma az eladáshoz | |
A lebonyolítás előkészítése | 180 |
Politikai elkötezettség | |
A lebonyolítás felelőssége és személyzete | |
Tanácsadók | |
Időrend | |
Elővételi jogok, potenciális vásárlók | |
A lebonyolítás jogi bonyodalmainak megelőzése | |
A vállalati felsővezetés szerepe | |
Átfogó terv vagy részletes program | |
Az eladási módszer kidolgozása | 183 |
A dereguláció | |
Kis vállalat szerződéses átadása, szerződéses üzemeltetés | |
A kereskedelmi eladás, pályázat, ajánlat, árverés | |
A munkavállalók mint vásárlók | |
A tőzsedei részvényértékesítés | |
Közművek, monopóliumok eladása | |
Az állami piacszabályozás | 190 |
Állami szerepváltás, rendszerváltás | |
Támogatók és ellenzők | |
A magánmonopólium szabályozást tesz szükségessé | |
Szabályozó hatóság létesítése | |
Liberalizálás vagy privatizálás | |
Szakszervezetek megbénítása | |
A szabályozás politikája | 193 |
A szocialista modell hibás működése | |
Szabályozás és államtalanítás? | |
Trösztellenes törvény | |
Piaci versenyvédelem | |
A fogyasztók védelme | |
Közüzemi díjak | |
A szabályozás amerikai képlete | 196 |
Profit és árszabályozás | |
Versenyellenes gyakorlat kialakulása | |
A "bevételi ráta" bizottsági szabályozása | |
A monopolár kezelése | |
A nyereség mint tőkemegtérülés | |
A túltőkésítés veszélye | |
A szabályozó hatóság összefonódása a céggel | |
A ROR működése | |
A szabályozás angol képlete | 199 |
A szabályozó hatóságok működése és szervezeti felépítése | |
A szabályozás nem tőke-, hanem költségérzékennyé tétele | |
A szabályozás megtérülése | |
A szabályozás privatizálása | |
Az adórendszer mint a legfontosabb szabályozó | 204 |
Gazdaságpolitika és adóztatás | |
A gazdasági tevékenység terelése | |
Az adórendszerek világméretű egyformásítása | |
A hozzáadott érték adóztatása | |
A személyi és a vállalati jövedelem | |
Visszafordítható-e a privatizálás? | 208 |
A reprivatizálandó kisüzem | |
Önálló kis- és középüzemek | |
A nevesített privatizálás | |
A versenyes névtelenített tulajdon | |
A monopóliumok | |
Az állami jövedék | |
A közművek és a hadiipar visszaállamosítása | |
A terület megőrzése | |
A szimplifikált kapitalizmus jövőképe | |
A politikai bűnök jóvátétele | |
A környezetpusztítás megelőzése | |
Az emberi élet védelme | |
Ábrák | |
Az állami és a magántulajdon terjedelme a polgári országokban 1980-ban | 63 |
A privatizálás tipikus lépései az Egyesült Királyság pénzügyminisztériuma szerint | 179 |
Az új szabályozási struktúra Nagy-Britanniában | 200 |
Az alapul vett szakirodalom | 217 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.