A pszichiátria biológiai alapjai

Előszó

Könyvünk sokéves előkészítő munka után született meg és több évtizedes tapasztalatait tükrözi; alapját az 1984-ben kiadott "Biológiai Psychiatria" című jegyzetünk (Lipcsey, Szentistványi, Janka, 1984) képezi. Könyvünk a biológiai szemléletet kívánja hangsúlyozni a pszichiátriában; úgy gondoljuk azonban, hogy - pszichiáterek lévén - mégis a pszichiátria egységének jelentőségét kell kiemelnünk. Mindennapi tevékenységünk során pszichiátriai szemléletünknek egységesnek kell lennie. Ezt annak ellenére szükséges hangsúlyoznunk, hogy világszerte kongresszusokon, szimpóziumokon, tudományos megbeszélések során és számtalan publikációban markáns megfogalmazást kapott, hogy szinte annyiféle pszichiátria volna a csak neurózissal vagy pszichózisokkal foglalkozó pszichiáterek működése, vagy az oligofrénekkel foglalkozóké, az időskorúakat kezelőké, a szexológusoké, a határterületi szindrómákkal vagy a szenvedélybetegségek különféle csoportjaival foglalkozóké. Thompson (1976) határozottan állást is foglal, amikor azt írja: "A tudományos pszichiátria jövője a biológiai pszichiátria jövője". Ez így általánosságban igaz, azonban mindig az adott realitásból kell kiindulnunk. Kis ország vagyunk, s bár az egészségügyi kormányzat az elmúlt években, évtizedekben igen sokat tett a pszichiátria fejlődése érdekében, mégis tudomásul kell vennünk azt a tényt, hogy hazánkban a pszichiátriát egységesen kell művelnünk, mindig figyelembe véve a medicina és egyéb társtudományok adatait, tapasztalatait. A könyv szerzőinek mélységes meggyőződése, hogy a medicinában a társadalmi tényezők, a szociogenetikus faktorok jelentősége nem hanyagolható el. Ennek tudatában kívánjuk hangsúlyozni, hogy az elmúlt évtizedekben oly sokszor hangzott el mind a medicinán belül, mind egyéb szakágak területén, hogy "az ember nemcsak biológiai, hanem társadalmi lény is", hogy jószerivel megfeledkezünk arról, hogy az ember biológiai lény is, és egyes esetekben az orvos szinte csodálkozással fedezi fel ezt a tényt újra. Pedig a biológiai tényezők szerepe a medicina egészében és - úgy gondoljuk- a pszichiátrián belül különösen jelentős (Lipcsey, 1980). Könyvünk nem törekedett teljességre. Ez nem is volna lehetséges, és terjedelme sem engedné meg. Szemléletet kívánt adni és bőségesen támaszkodik személyes tapasztalatokra is. Bizonyos kérdéseket nem tárgyaltunk, másokat mostohábban kezeltünk. A könyv megírása során a szerzők egymással nagyon sokat diszkuláltak, sokkal többet tárgyaltak azonban a hazai és külföldi pszichiátria képviselőjével, köztük a mindennapi pszichiátriai gyakorlatot folytató kollégákkal. A könyv magában foglalja a szerzők számos előadását, beleértve az Orvostovábbképző Intézet tanfolyamainak különböző szintű előadásait, s az azt követő viták, megbeszélések tapasztalatait is.
E helyen is szeretnénk köszönetet mondani mindenekelőtt a könyv lektorainak: Somogyi János professzornak és Magyar István professzornak; Takács Máriának a gépelésben és szerkesztésben nyújtott segítségéért és mindenkinek, aki a könyv elkészítésében tanácsaival, hozzászólásaival, megjegyzéseivel segítségünkre volt.

A szerzők

Budapest-Szeged, 1986. Vissza