| Előszó | 31 |
| Bevezetés | 33 |
| Az emberi magatartást meghatározó tényezők | 34 |
| A magatartás vizsgálata általában | 37 |
| A magatartás szubjektív vetülete | 37 |
| A magatartás-orvostan | 38 |
| A lelki beteg az egészségügyben. A konzultációs (liaison-) pszichiátria | 39 |
| A magatartás zavarai és a norma | 39 |
| A pszichiátriát általánosan jellemző epidemiológiai adatok | 42 |
| A pszichiátria megalapozása | 43 |
| A pszichiátria részterületei | 44 |
| Szakvizsgával rendelkező részterületek | 44 |
| Részben elkülönült intézmények rendelkező részterületek | 45 |
| A bio-pszicho-szociális nézőpont | 46 |
| A pszichiátria rövid története | 47 |
| A pszichiátria előtörténete (a "pszichiátriai betegek kora") | 48 |
| Az elmebetegségek kezelésének orvosi előtörténete | 49 |
| Az elmeügy "rendészeti" vonulata | 50 |
| A pszichiátriai előtörténetek vallási vonulata | 51 |
| Az önálló pszichiátria kialakulása (a "pszichiátria korszaka") | 53 |
| A pszichoterápia önállósodásának kezdetei | 54 |
| A pszichiátria első korszakának főbb eredményei | 54 |
| Az első intézményi "forradalom", az elmegyógyintézetek kórháziasítása | 55 |
| A pszichiátriai terápiák fejlődése: a terápiás forradalom | 56 |
| A paralysis progressiva terápiája | 56 |
| A görcskezelések kora | 57 |
| A pszichofarmakonok kora | 57 |
| A pszichoterápiák fejlődése | 57 |
| A második intézményi "forradalom": A pszichiátriai szolgálatok átalakulása napjainkban | 58 |
| A magyarországi pszichiátria jelentősebb alakjai | 60 |
| A pszichiátria jövője | 61 |
| A pszichiátriai beteg vizsgálata | 63 |
| Általános szempontok | 65 |
| A beteg-szerep | 65 |
| A beteg-szerep elutasítása | 65 |
| A beteg-szerep előtérbe kerülése | 66 |
| Az orvos-beteg viszony a pszichiátriában | 66 |
| Az orvos-beteg viszony dinamizmusa | 67 |
| Érzelmi mozzanatok az orvos-beteg kapcsolatban | 67 |
| Hibás orvosi magatartásminták | 68 |
| A betegvizsgálat általános szempontjai | 68 |
| A pszichiátriai tünetek mibenléte | 69 |
| A beteg vizsgálatának célkitűzései | 69 |
| A pszichiátriai anamnézis | 70 |
| A probléma hátterének feltárása | 70 |
| A tünetek rendszerezése és leírása | 70 |
| A pszichiátriai vizsgálat gyakorlata | 71 |
| A kapcsolat kiépítése | 71 |
| A vizsgálat "technikája" | 71 |
| A problémacentrikus exploráció | 72 |
| Egyes explorációs "technikák" | 74 |
| A zavart beteg vizsgálata | 74 |
| A veszélyeztető beteg | 75 |
| A "nehéz" beteg | 75 |
| A vizsgálat lezárása | 75 |
| A pszichiátriai kórrajz | 76 |
| Kiegészítő vizsgálatok a pszichiátriában | 77 |
| Kötelező és ajánlott laborvizsgálatok | 77 |
| Képalkotó eljárások | 78 |
| Pszichológiai és pszichopatológiai tesztvizsgálatok | 80 |
| A pszichiátriai betegségek és magatartászavarok háttere | 85 |
| A vulnerabilitás-koncepció | 87 |
| Biológiai vulnerabilitás | 87 |
| Pszichológiai vulnerabilitás | 98 |
| Szociális vulnerabilitás | 100 |
| Antropológiai vulnerabilitás | 103 |
| A magatartás kóros megnyilvánulásai: a pszichopatológia | 105 |
| A pszichopatológia virágkora és hanyatlása | 109 |
| A magatartás általános leírása | 110 |
| A magatartás szerveződése | 111 |
| A pszichiátriai tünet fogalma | 111 |
| A tudat | 113 |
| Az ép tudat működése | 113 |
| A tudat zavarai | 114 |
| A tudat struktúrája. A tudattalan | 117 |
| Megismerési funkciók | 121 |
| A valóság átélésének egészleges zavarai | 121 |
| A figyelem | 122 |
| A figyelem zavarai | 123 |
| A tájékozódás (orientáció) | 124 |
| Az orientáció zavarai | 125 |
| Az ismeretfeldolgozás | 125 |
| Az érzékelés zavarai | 126 |
| Az érzékelés mennyiségi zavarai | 126 |
| Az érzékelés minőségi zavarai | 127 |
| Az érzékelés tartalmi zavarai: az érzékcsalódások | 127 |
| A képzetek és a fogalomalkotás zavarai | 129 |
| Az emlékezés és zavarai | 130 |
| Az emlékezés mennyiségi zavarai | 131 |
| Az emlékezés minőségi zavarai | 132 |
| A gondolkodás | 132 |
| A gondolkodás zavarai | 133 |
| Az ismeretfeldolgozás magasabb szintjeinek zavarai | 140 |
| Az értelem (intellektus) és zavarai | 147 |
| Az intellektus fogalma | 147 |
| Az értelem zavarai | 147 |
| Az érzelmek (emóciók) és zavaraik | 148 |
| Az érzelmek meghatározása | 148 |
| Elemi viszonyulások | 149 |
| Az érzelmek sokfélesége | 150 |
| Az érzelmek keletkezésének elméletei | 150 |
| Az érzelmek energetikai komponense | 150 |
| Az érzelmek típusai, fenomenológiai leírása | 10 |
| Az érzelmi reakció összetevői | 151 |
| Kóros érzelmi állapotok | 152 |
| Az érzelmi reakciók minőségi zavarai | 166 |
| A motivációk és cselekvések zavarai (konatív zavarok) | 168 |
| A motivációkról általában | 168 |
| A motivációk osztályozása | 169 |
| A motivációk zavarai általában | 169 |
| A motivált cselekvések zavarai részletesen | 170 |
| A személyiség | 185 |
| Személyiségelméletek | 186 |
| A személyiség zavarai | 193 |
| A magatartás zavarainak osztályozása | 199 |
| A pszichiátria történeti kategóriái | 200 |
| Kvantitatív-pszichometriai megközelítés | 201 |
| A leíró nozológiai rendszerek továbbfejlődése | 202 |
| A Betegségek Nemzetközi Osztályozása (BNO, ICD) | 202 |
| Az Amerikai Pszichiátriai Szövetség rendszere (DSM) | 203 |
| Neurotikus magatartászavarok | 205 |
| A neurózisokról általában | 207 |
| A neurózis fogalmának vázlatos története | 207 |
| A neurózis újraértelmezése | 209 |
| Részletes neurózistan | 210 |
| A pszichogén kórképek gyakorisága | 210 |
| Pszichoreaktív állapotok | 211 |
| A neurózisok | 214 |
| A neurózisok osztályozása | 217 |
| A neurotikus állapotok gyógykezelése | 226 |
| Szervi eredetű mentális kórképek (organikus pszichiátria) | 231 |
| Történeti adatok | 234 |
| Az organikus pszichoszindrómák felosztása | 235 |
| Többnyire akutan fellépő globális tünetcsoport: a delírium | 235 |
| Idült lefolyású, globális tünetcsoportok | 239 |
| Egyes demenciák sajátosságai | 243 |
| A demenciák kezelése | 250 |
| Organikus eredetű magatartás- és személyiségzavarok | 250 |
| Organikus eredetű neurotikus állapotok | 253 |
| Organikus pszichózisok | 253 |
| Parciális szindrómák | 254 |
| Szenvedélybetegségek | 259 |
| A szenvedélybetegségek általános kérdései | 262 |
| A szenvedély fogalma | 262 |
| A szenvedélybetegségek kialakulásának mechanizmusai | 263 |
| Általános epidemiológiai adatok | 264 |
| A szenvedélyek kialakulásának folyamata | 265 |
| A szenvedélybeteg vizsgálata | 266 |
| A szenvedélybetegségek diagnosztikája | 266 |
| Szenvedélyek kockázati tényezői | 268 |
| Részletes addiktológia | 271 |
| Az alkoholizmus | 271 |
| Az alkohol élettani hatásai | 271 |
| Az alkoholizmus mint betegség | 272 |
| Opioidok okozta zavarok | 279 |
| Cannabis és származékaik | 281 |
| Pszichostimulánsok | 282 |
| Kokain | 283 |
| Hallucinogének | 285 |
| Szerves oldószerek | 286 |
| Gyógyszerfüggőség | 286 |
| A hangulati élet zavarai (affektív kórképek) | 289 |
| Történeti adatok | 292 |
| Az affektív kórképek epidemiológiája | 292 |
| A depressziók etiológiai kérdései | 293 |
| Az affektív kórképek osztályozása | 295 |
| Az osztályozás logikája | 296 |
| Az affektív kórképek főbb tünetcsoportjai | 296 |
| Mániás tünetcsoportok | 300 |
| Az affektív kórképek lefolyása | 302 |
| Fázikus lefolyású kórképek | 302 |
| A fázikus lefolyású zavarok típusai | 303 |
| Krónikus-hullámzó lefolyású kórképek | 306 |
| Az affektív kórképek etiopatogenetikai áttekintése | 307 |
| Az affektív kórképek diagnosztikája | 310 |
| Az affektív kórképek kezelésének alapelvei | 311 |
| A szkizofréniák | 315 |
| A "szkizofrénia"-koncepció története | 317 |
| A szkizofrénia-spektrumba tartozó főbb tünetcsoportok | 319 |
| A szkizofrénia mint betegség | 321 |
| A szkizofrénia tünetei | 322 |
| A szkizofrénia klinikai megjelenése | 323 |
| A szkizofrénia alcsoportjai | 327 |
| A szkizofréniák kórlefolyása | 327 |
| A szkizofréniák prognózisa | 328 |
| Differenciáldiagnosztika | 329 |
| A szkizofréniák kóroktana | 330 |
| A szkizofrénia epidemiológiája | 334 |
| A szkizofrénia szövődményei | 334 |
| A szkizofréniák gyógykezelése | 335 |
| Egyéb pszichotikus zavarok | 341 |
| Atípusos szkizofréniaformák | 342 |
| Atípusos affektív zavarok | 343 |
| Paranoid állapotok (általános jellemzés) | 345 |
| A paranoid spektrum | 346 |
| A paranoid állapotok típusai | 348 |
| A paranoid állapotok kezelése | 350 |
| A személyiségzavarok | 353 |
| Történeti adatok | 354 |
| Etiopatogenezis | 355 |
| Epidemiológiai adatok | 356 |
| A személyiségzavarok felosztása | 356 |
| A személyiségzavarok diagnózisa | 359 |
| A személyiségzavarok lefolyása | 360 |
| A személyiségzavarok terápiája | 360 |
| Pszichológiai hatások testi betegségekben (pszichomatikus betegségek) | 361 |
| A pszichoszomatikus orvostudomány megszületése | 362 |
| A magatartás-orvostan | 362 |
| A specificitás kérdése | 363 |
| A krónikus stressz | 364 |
| Egyes pszichoszomatikus tünetcsoport | 365 |
| Kardiovaszkuláris betegségek | 365 |
| Gyomor-bél rendszer | 366 |
| Légzőrendszer | 367 |
| Fájdalom-szindrómák | 367 |
| Endokrin betegségek | 368 |
| Bőrbetegségek | 369 |
| A pszichoszomatikus betegségek terápiája | 368 |
| A szexuális magatartás zavarai | 371 |
| A szexuális funkció zavarai | 372 |
| A szexuális orientáció zavarai (parafíliák) | 374 |
| A pszichoszexuális identitás zavarai | 376 |
| A szexuális magatartás zavarainak kezelése | 376 |
| Biológiai gyógymódok | 377 |
| Pszichoterápiák | 377 |
| Szexuálterápiák | 377 |
| A táplálkozási magatartás zavarai | 379 |
| Az evészavarok meghatározása | 380 |
| Történeti adatok | 380 |
| Etiopatogenezis | 380 |
| Epidemiológiai adatok | 381 |
| Az anorexia nervosa klinikai képe | 381 |
| A bulimia nervosa klinikai képe | 383 |
| Pszichogén elhízás | 383 |
| Az evészavarok terápiája | 384 |
| Az alvás zavarai | 385 |
| Az alvás élettana | 386 |
| Alvásciklusok | 386 |
| Az alvás élettani változásai | 388 |
| Gyógyszerek hatása a REM-fázisokra | 388 |
| Az alvászavar mint tünet | 388 |
| Insomniák | 389 |
| Hypersomniák | 389 |
| Narcolepsia | 389 |
| Obstruktív alvási apnoe szindróma | 390 |
| Az alvás-ébrenlét ciklusának zavarai | 390 |
| Parasomniák | 391 |
| A lassú hullámú alvás zavarai | 391 |
| A REM-fázisban fellépő zavarok | 391 |
| Az alvászavarok kezelése általában | 392 |
| Gyermekpszichiátria | 393 |
| A gyermek és ifjú pszichiátriai vizsgálata | 396 |
| A fejlődés folyamába ágyazódó zavarok | 397 |
| Az iskolai teljesítmények zavarai (tanulási zavarok) | 398 |
| A beszéd és a nyelvfejlődés zavarai | 400 |
| Átható (pervazív) fejlődési zavarok | 403 |
| Gyermek- és serdülőkorban kezdődő magatartászavarok | 405 |
| Hiperkinetikus tünetcsoport | 406 |
| Viselkedészavarok gyermek- és serdülőkorban | 407 |
| Gyermekkorban kezdődő neurotikus zavarok | 409 |
| Tic-zavarok | 412 |
| Sztereotip mozgászavarok | 413 |
| Az ürítés funkciók zavarai | 414 |
| Csecsemő- és gyermekkori táplálkozási zavarok | 415 |
| Oligofréniák (mentális retardáció) | 417 |
| Történeti adatok | 418 |
| Etiopatogenezis | 418 |
| Genetikai ártalmak | 419 |
| Prenatális ártalmak | 420 |
| Perinatális ártalmak | 421 |
| Gyermekkori betegségek | 421 |
| Pszichoszociális ártalmak | 421 |
| Epidemiológiai adatok | 422 |
| A mentális retardáció megjelenési formái | 422 |
| Diagnosztika | 423 |
| Differenciáldiagnosztika | 424 |
| Kórlefolyás és terápia | 425 |
| Az időskor pszichiátriája | 427 |
| Az időskor pszichiátriai sajátosságai | 428 |
| A személyiség alakulása | 428 |
| Kognitív változások | 428 |
| Biológiai változások | 429 |
| Pszichoszociális tényezők | 429 |
| Az idős pszichiátriai beteg vizsgálata | 430 |
| Időskori pszichiátriai kórképek | 431 |
| Affektív zavarok időskorban | 431 |
| Demenciával járó kórképek | 432 |
| Téveszmés zavarok | 432 |
| Szkizofréniák | 433 |
| Neurotikus kórképek | 433 |
| Alvászavarok | 433 |
| Alkohol- és szerfüggőség | 434 |
| Az időskor mentálhigiénéje | 434 |
| Sürgősségi állapotok a pszichiátriában | 435 |
| A sürgősségi állapotok fő csoportjai | 436 |
| Epidemiológiai adatok | 436 |
| A sürgősségi pszichiátriai viszgálat | 437 |
| A közvetlenül veszélyeztető beteg vizsgálatának stratégiája | 437 |
| Diagnosztikai tájékozódás a sürgősségi ellátásban | 438 |
| A sürgősségi tünetcsoportok ellátása | 440 |
| Sürgősségi állapotok pszichoterápiája: a krízis-intervenció | 441 |
| Önkárosító magatartásmódok | 443 |
| Az öngyilkosság fogalma | 444 |
| Epidemiológia | 445 |
| Az öngyilkossági kockázat | 446 |
| Az öngyilkosság mint személyes történet | 448 |
| Az öngyilkos magatartás típusai | 449 |
| Az elkövetés módja | 451 |
| Az öngyilkosság okai | 451 |
| Az öngyilkosság mint társadalmi jelenség | 453 |
| Tennivalók öngyilkosságveszély esetén | 454 |
| Egyéb önkárosító magatartások | 454 |
| Gyógyszeres kezelések a pszichiátriában | 455 |
| A gyógyszeres terápiák fejlődésének főbb állomásai | 457 |
| A pszichofarmakonok hatása a szervezetben | 458 |
| Specifikus hatások | 458 |
| Aspecifikus hatások | 459 |
| Járulékos hatások | 459 |
| A gyógyszerek sorsa a szervezetben: farmakokinetika és farmakodinamika | 461 |
| A pszichofarmakoterápia gyakorlatának általános kérdései | 461 |
| A pszichofarmakonok főbb csoportjai | 462 |
| Antipszichotikumok | 463 |
| Antidepresszív szerek | 469 |
| Szorongást csökkentő szerek | 473 |
| Nootropikumok | 476 |
| Fázisprofilaktikumok | 477 |
| Egyéb szerek | 478 |
| Egyéb biológiai gyógyeljárások | 479 |
| Elektrokonvulzív kezelés | 480 |
| Alvásmegvonás | 483 |
| Fényterápia | 484 |
| Pszichokirurgiai eljárások | 485 |
| Pszichoterápiák | 487 |
| A pszichoterápiák alapfogalmai | 489 |
| A pszichoterápia helye a segítő kapcsolatok között | 489 |
| A pszichoterápia kommunikációelméleti alapjai | 490 |
| A pszichoterápia alapfeltételei | 498 |
| A pszichoterápia keretei | 505 |
| A pszichoterápiás ülés | 505 |
| A pszichoterápia időtartama | 506 |
| A pszichoterápia mint folyamat | 506 |
| A pszichoterápia hatásmechanizmusa | 508 |
| A pszichoterápia története | 509 |
| A pszichoterápia módszerei | 509 |
| Az orvosi hipnózis | 511 |
| Relaxációs módszerek | 511 |
| A pszichoanalízis | 512 |
| Viselkedésterápiák | 512 |
| Kognitív terápiák | 514 |
| Humanisztikus irányzatok | 515 |
| Csoport-pszichoterápiák | 516 |
| A pszichiátriai betegek rehabilizációja. Szocioterápiák | 517 |
| Rehabilitációs alapelvek | 518 |
| A rehabilizáció intézményrendszere | 518 |
| A rehabilizáció feltételei | 519 |
| A rehabilitációs munkacsoport | 519 |
| A rehabilitálandó személy | 519 |
| A pszichiátriai rehabilizáció módszerei | 520 |
| Terápiás közösség | 520 |
| Ergoterápiás módszerek (munkaterápia és gyógyfoglalkozás) | 521 |
| Művészeti terápiák | 522 |
| Fizioterápiás módszerek | 523 |
| A vallási gondozás szerepe a rehabilitációban. Egyházi intézmények | 523 |
| Közösségi pszichiátria | 525 |
| Az intézményi forradalom elindítását meghatározó tényezők | 526 |
| Politikai mozgalmak | 526 |
| Az egészségügyi árrobbanás és következményei | 526 |
| A terápiás sikerek viszonylagossága | 527 |
| Az új típusú szolgálatok megjelenése | 527 |
| Az új típusú szolgálatokkal kapcsolatos kritikák | 528 |
| A közösségi pszichiátriai szolgálatok újabb irányzatai | 528 |
| A pszichiátria intézményei | 531 |
| Fekvőbeteg-intézmények | 532 |
| Speciális fekvőbeteg-osztályok | 533 |
| Átmeneti ("félúti") intézmények | 534 |
| Járóbeteg-ellátó intézmények | 535 |
| Csapatmunka a pszichiátriában | 536 |
| A pszichiátria és más szakterületek kapcsolata. A liaison-pszichiátria | 538 |
| Az elmeműködés zavarainak megelőzése: a mentálhigiéne | 539 |
| A mentálhigiéne meghatározása | 540 |
| Az elme egészségét meghatározó tényezők | 540 |
| Szocializáció | 540 |
| Társadalmi környezet | 541 |
| A mentálhigiénés mozgalom története | 541 |
| A mentálhigiéne főbb tevékenységi területei | 542 |
| Epidemiológiai kutatások | 542 |
| A mentális zavarok prevenciója a gyakorlatban | 543 |
| Elsődleges prevenció | 543 |
| Másodlagos prevenció | 543 |
| Harmadlagos prevenció | 544 |
| A pszichiátria jogi vonatkozásai. A forenzikus pszichiátria | 545 |
| A pszichiátriai tevékenység jogi szabályozásának speciális kérdései | 546 |
| A pszichiátriai tevékenységre vonatkozó speciális szabályok | 546 |
| A pszichiáter mint szakértő | 547 |
| Polgári peres eljárások | 548 |
| Büntetőeljárások | 549 |
| Pszichopatológia és forenzikus pszichiátria | 551 |
| Tárgymutató | 553 |
Folytatás Microsoft-tal