A realizmus az irodalomban

Előszó

E kötet tanulmányai A pártosság, népiség, realizmus kérdései a hazai és külföldi irodalom, valamint a szocialista művészet fejlődésének hazai tapasztalatai alapján című kutatási program keretében készültek. A program által kitűzött feladat megoldásában számos tudományos intézet, egyetemi tanszék és művészeti szövetség vett részt; a kutatás bázisintézménye az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Esztétikai Tanszéke volt, a tématanács elnöki tisztségét Zoltai Dénes töltötte be. A tanulmányokat a kutatásban részt vevő intézmények képviselőiből alakított testületek több tanácskozáson is megvitatták, s a szerzők e véleménycserék tapasztalatait a szövegek végső kialakításakor tekintetbe vették. Hangsúlyozandó ugyanakkor, hogy álláspontjaikat szuverén módon alakították ki, s így gondolatmenetük mentes a testületi megnyilatkozásokra szükségszerűen jellemző kompromisszumos "lekerekítettség" nem mindig előnyös vonásaitól; másfelől viszont e szövegek ilyen módon nem rendelkeznek a hivatalos-intézményes jelleg objektivitásérvényével sem. Viszonylag szélesebb körű tanácskozásokkal, gondosabb előkészítő munkával kialakított, de egyéni vitaálláspontok ezek, amelyeknek fő célja nem az adott témák körüli nézetcserék összegezése vagy lezárása, hanem éppen egy még tágabb körű kollektív gondolkodás kezdeményezése.
Magát a kutatási feladatot időszerű közművelődési-művészetpolitikai igények támasztották. Ezek főként abból a tényből adódtak, hogy művészetelméleti-művészetkritikai szakirodalmunk a hatvanas évek közepétől szembetűnően mellőzte, megkerülte a realizmus, a pártosság és a népiség kategóriáinak használatát, s ebből az esztétikai értékrend elbizonytalankodására lehetett következtetni. Az elbizonytalanodás okát a kutatás munkahipotézise abban kereste, hogy társadalmi fejlődésünk új szakaszba, a fejlett szocialista társadalom építésének szakaszába lépett, s ezt tükröző-alakító művészetünkben is olyan új jelenségek mutatkozhatnak, amelyek a szóban forgó esztétikai értékkategóriák régebben rögzített tartalmán túlmutatnak; e kategóriák következésképpen módosítandók, hogy a fejlődés új jelenségeinek megítéléséhez valóban megfelelő mértékül szolgálhassanak. Feltevésünk volt ugyanakkor az is, hogy a kutatási feladatot támasztó problémák megoldása aligha lehet az, hogy a realizmus, pártosság és népiség kategóriáit egyszerűen elvetjük, hiszen a művészet és közönsége az új szakaszban sem nélkülözheti a marxista esztétika értékszempontjait tükröző elvi orientációt, állásfoglalást. Vissza