A régi Eger városképei

Előszó

Eger, Heves megye székhelye, a Bükk hegységet a Mátrától elválasztó dombvidéken, a Bükk nyugati kapujában, az Eger-patak mentén fekszik. A megyei jogú város a régió idegenforgalmi központja, Budapest és Balaton után az ország harmadik leglátogatottabb helye.
A barokk gyöngyszemének is nevezett város építészeti látnivalókban, műemlékekben bővelkedik. Megőrzött, felújított barokk belvárosa az ezeréves magyar történelmet reprezentálja. A város szívében fekvő impozáns Dobó tér, a föléje emelkedő középkori várral, a csodálatos barokk paloták, polgárházak, a belső udvarházak, a zegzugos utcák, a török kort idéző minaret látványa maradandó élményt nyújt.
Eger szellemi - kulturális örökségét I. István alapozta meg, 1009-ben itt hozta létre a tíz magyar püspökség egyikét.
A város védelmére szolgáló várat az 1241-es tatárjárást követően építették meg. Ebben az időben ültették az első szőlőtöveket francia telepesek a várost körülvevő domboldalakra. A szőlő- és borkultúra a XV. század második felében virágzott fel.
Eger a magyar reneszánsz egyik központja volt, nagy műveltségű püspökeit szoros szálak fűzték Mátyás királyhoz.
Középkori vára a török hódítás idején Európa előretolt bástyája lett. Dobó István várkapitány és maroknyi hősies serege 1552-ben győzelmet aratott a török ostromlók felett. Helyállásuk híre bejárta az egész keresztény Európát. Az egri vár ma a világörökség része, történelmi zarándokhely.
A középkor viharos eseményei után megindult társadalmi-gazdasági fellendülés eredményeként létrejöttek a barokk egyházi és világi építészet, szobrászat, festészet remekművei. Jogi és orvosi képzés indítása, iskolák, kórházak, gyógyszertárak alapítása, a "magyar Athén" kialakulása jellemezte a várost.
Pezsgő szellemi életének építészi emléke a franciás későbarokk, copf stílusú Líceum, napjainkban az egri főiskolások "alma matere". A barokk minorita templom, a klasszicista bazilika monumentális épülete, a jezsuiták - később ciszterek - rokokó homlokzatú temploma és rendháza, az Érseki Palota jelzik Eger egyháztörténeti jelentőségét.
A város gyógyvizeinek jótékony hatását már a középkorban ismerték. Arnaut pasa fürdője, Törökfürdő néven ma is üzemel. Érsekkerttel övezve gyógyhellyé nyilvánították.
Városunk szellemi - kulturális hagyományait, építészeti emlékeit, remekműveit igyekszik 12 felvételben felvillantani a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár e díszes kiadványa. A régmúltat felidéző századfordulós képeslapok megörökítették, dokumentálták a régi Eger városképét, segítséget nyújtva múltunk jobb megismerésében. Vissza