A régi magyar irodalom I.

Előszó

"A régi magyar irodalom" című jegyzet I. része, - mely a magyar irodalom történetét, annak kezdeteitől fogva egészen a XVI. század végéig tárgyalja, - 1952-ben készült. A jegyzet most nagyjából változatlan formában kerül újra kiadásra, mindössze bizonyos rövidítéseket eszközöltem benne, egyes felesleges részeket elhagytam. 1952 óta jelentősen tovább fejlődtek a marxista irodalomtudomány módszerei és igen sok fontos újeredmény került publikálásra a középkori és a XVI. századi magyar irodalomról. Az 1952-ben írt jegyzet ezért elvi, módszertani és tárgyi szempontból egyaránt korrekciókra, kiegészítésekre szorul. A jegyzet használóinak és tanulmányozóinak ezt állandóan szem előtt kell tartaniok.
Az új kiadás elé írott bevezetéssel a jegyzet tanulóinak munkáját igyekszem megkönnyíteni oly módon, hogy ismertetem azokat a szempontokat és újabb publikációkat, amelyek ismerete feltétlenül szükséges a magyar irodalom e korszakainak tanulmányozásához. A jegyzetre kisebb, vagy nagyobb mértékben jellemzőek a marxista-leninista irodalomtudománynak azok a gyermekbetegségei, melyek 1952 táján még általánosak voltak, s amelyek felszámolása már évek óta tart, az elmúlt év folyamán pedig fokozott erővel folytatódott. Irodalomtörténetírásunk e hiányosságait eddig a legalaposabban az Akadémia Irodalomtörténeti Intézetének 1956 június 1-én tartott vitája tárta fel, ezért a vita anyagának az ismerete nagy mértékben megkönnyíti e jegyzet elvi, módszertani hiányosságainak a felismerését. Tolnai Gábor vitaindító referátuma (A XX. kongresszus és az irodalomtörténetírás), valamint a felszólalások ismertetése megjelent az Irodalomtörténeti Közlemények 1956 évi 3. számában. Vissza