A régiók szerepe a jövő Európájában

Tartalom

Előszó 5
1. Bevezetés 9
2. A szubszidiaritás elve és az EK 13
2.1 A szubszidiaritás körüli vita és előzményei 13
2.2 A szubszidiaritás elve az EK szerveinek értelmezésében 15
2.2.1 A szubszidiaritás mint a kompetenciák vertikális felépítésének kritériuma 15
2.2.1.1 Kizárólagos kompetenciák keretei között 15
2.2.1.2 A szubszidiaritás reflexe az EGK-szerződésben és az előkészítő jogi okmányokban 17
2.2.1.3 "Konkuráló" kompetenciák 19
2.2.2 A szubszidiaritás mint a Közösségi Jog jogforrásainak megkülönböztetésére szolgáló eszköz 20
2.3 A szubszidiaritás az EK-tagállamok szemszögéből 20
2.4 A szubszidiaritás elvének alkalmazására vonatkozó kritikai megjegyzések 23
3. Föderalizmus és régiónál izmus - az EK szerkezeti elvei? 27
3.1 Föderalizmus és regionalizmus - a Közösségek továbbfejlődésének elvei 27
3.2 Föderalizmus és regionalizmus az EK tagállamaiban 32
3.3 Föderalizmus versus regionalizmus: Ellentét vagy komplementaritás? 35
4. A regionalizmus formái 39
4.1 Meghatározási kísérletek 39
4.2 Transznacionális regionalizmus 40
4.2.1 Az Európa Tanács szintjén 41
4.2.2 Az Európai Közösségek szintjén 42
4.3 Nemzetközi regionalizmus 43
4.3.1 Regionalizmus versus univerzalizmus 44
4.3.2 Szubregionalizmus 45
5 Az EK régiópolitikája 47
5.1 A régiópolitka követelménye, kialakulásának története 47
5.1.1 Régiópolitika mint "Kiegészítő" politika 47
5.1.2 Régiópolitika mint az Egységes Európai Okmányon alapuló „szektoriális politika" 50
5.1.3 A struktúraváltást elősegítő alapok reformja 51
5.2 Régiópolitika mint a „gazdasági és szociális kohézió" megteremtését elősegítő szerkezeti politika 52
5.2.1 A régió definíciója 52
5.2.2 A közös szerkezeti politika célkitűzései 52
5.2.3 Régiópolitikai programok 54
5.2.3.1 A rendelkezésre álló összegek 54
5.2.3.2 A közösségi támogatási koncepciók 54
5.2.3.3 Közösségi támogató programok 55
6. Befejező gondolatok 57
Kiegészítés 61
A könyvben előforduló szervezetek, intézmények és rövidítések 65
Megjegyzések 73

Témakörök