A reneszánsztól az ellenreformációig

Előszó

Részlet a könyvből:

"A reneszánsz új korszakot nyitott az európai történelemben és művelődéstörténetben. Kapcsolatot teremtett a klasszikus görög-római hagyományokkal, szakított a középkor dogmatikus gondolkodásával és az embert helyezte a világszemlélet középpontjába. Az emberek újra saját sorsuk birtokosai lettek, megszabadultak azoktól a béklyóktól, amelyek századokon át gúzsba kötötték akaratukat és lelküket. Itália állt a reformgondolatok középpontjában. A 14. századtól kezdődően a művészek és gondolkodók zseniális nemzedéke olyan hatalmas intellektuális mozgalmat hozott létre, mely egész Európa fejlődését meghatározta. A humanizmus és a reneszánsz volt az a két fogalom, amelyek egybekovácsolták ezt az újjáéledő optimizmust. A reneszánsz egyszerre történelmi, művelődéstörténeti és művészeti kategória, korszakelnevezés és művészeti stílus. A humanizmus a reneszánsz szellemi alapja, ideológiája.
Mindkét irányzat átitatta az élet minden területét. A düledező feudális rendszerek utat nyitottak az új nemzeti államok megszületésének, melyek tekintélyelvű uralkodói valós hatalommal rendelkező kormányokat hoztak létre. Olyan humanisták, mint Erasmus, Machiavelli és Morus Tamás új szociálpolitikai modellekről elmélkedtek. A gondolkodók többsége kritikus szellemmel és racionalizmussal szemlélte a világot. Ebben a korszakban született meg a feudalizmust felváltó gazdasági, társadalmi forma, a kapitalizmus. A társadalom vezető rétegévé a polgárság vált, amely egységes társadalmi osztályként jelent meg." Vissza