A kosaram
0
80%-ig
még
5 db

A római jog története és institúciói

Szerző
Szerkesztő

Kiadó: Nemzeti Tankönyvkiadó Rt.
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám: 715 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 963-19-4522-7
Megjegyzés: Tankönyvi száma: 40127/7. Néhány fekete-fehér fotóval illusztrálva. Melléklettel.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

E tankönyv - és egyúttal kézikönyv - szerzői arra törekedtek, hogy a római jogot a modern jogok alapjaként mutassák be. Kétségtelen, hogy a római jog anyaga immár másfél évezrede nem változik, rohamosan változik azonban jelenkori világunk, amelynek jobb megértése végett időről időre a római jogról alkotott képünket is meg kell újítanunk.Emellett az elmúlt esztendők kutatásai sok új és jelentős eredményt hoztak, melyeket a jelen kézikönyv szerzői művük megírása során figyelembe vettek.
E munka nemzetközi viszonylatban is jelentős újítása, hogy a szerzők az Európánk kívüli jogrendszerekre is kiterjedően, mintegy globális panorámában tárják az olvasó elé a római jog továbblépését a középkortól napjainkig. Másfelől újszerű ez a könyv abban is, hogy a szerzők a római magánjog dogmatikáját a forrásokkal összhangban álló, de modern rendszerben ábrázolják. Nagy súlyt kapott az egyes jogi fogalmak pontos definiálása, a jogintézmények dogmatikai lényegének és gazdasági-társadalmi hátterének... Tovább

Fülszöveg

E tankönyv - és egyúttal kézikönyv - szerzői arra törekedtek, hogy a római jogot a modern jogok alapjaként mutassák be. Kétségtelen, hogy a római jog anyaga immár másfél évezrede nem változik, rohamosan változik azonban jelenkori világunk, amelynek jobb megértése végett időről időre a római jogról alkotott képünket is meg kell újítanunk.Emellett az elmúlt esztendők kutatásai sok új és jelentős eredményt hoztak, melyeket a jelen kézikönyv szerzői művük megírása során figyelembe vettek.
E munka nemzetközi viszonylatban is jelentős újítása, hogy a szerzők az Európánk kívüli jogrendszerekre is kiterjedően, mintegy globális panorámában tárják az olvasó elé a római jog továbblépését a középkortól napjainkig. Másfelől újszerű ez a könyv abban is, hogy a szerzők a római magánjog dogmatikáját a forrásokkal összhangban álló, de modern rendszerben ábrázolják. Nagy súlyt kapott az egyes jogi fogalmak pontos definiálása, a jogintézmények dogmatikai lényegének és gazdasági-társadalmi hátterének feltárása is.
A mű olvasói meggyőződhetnek arról, hogy a római jog - beleértve a római közjog számos intézményét is - ezernyi szállal kapcsolódik a hatályos, élő joghoz, amelyben nemcsak kitörölhetetlenül tovább él, de azt végső soron még ma is meghatározza. Különösen áll ez az egységesülő Európára, hiszen az európai jog közös alapját éppen az a római jog jelenti, amely Theodor Heuss megállapítása szerint a Bibliával és a görög filozófiával együtt az európai kultúra három meghatározó pillérének egyikét képezi. Vissza

Tartalom

Előszó
Szakirodalmi tájékoztató
Idézési útmutató és rövidítésjegyzék
Bevezetés
A római jogi oktatás tárgya és jelentősége3
1. §. A római jogi oktatás tárgya3
2. §. A római jog oktatásának mai jelentősége7
A római jog külső története
A római jog fejlődésének korszakai13
A római állam és jog az archaikus korban16
1. §. Az archaikus Róma társadalma16
2. §. Az államszervezet a királykorban és a korai köztársaság idején18
3. §. Normarendszerek az archaikus Rómában (ius, fas, mos)26
A római állam és jog a kései köztársaság korában30
1. §. A kései köztársaság korának társadalma30
2. §. A kései köztársaság államszervezete32
3. §. A kései köztársaság jogrendszere (preklasszikus jog)37
A római állam és jog a pricipátus korában44
1. §. A principátus korának társadalma44
2. §. A principátus államszervezete46
3. §. A principátus jogrendszere (klasszikus jog)51
A római állam és jog a későcsászárkorban55
1. §. A későcsászárkor társadalma55
2. §. A későcsászárkor államszervezete56
3. §. A későcsászárkor jogrendszere (posztklasszikus és iustinianusi jog)61
Róma államközi kapcsolatai64
1. §. Az archaikus Róma államközi kapcsolatai64
2. §. Róma államközi kapcsolatai a kései köztársaság idején65
3. §. A római birodalom államközi kapcsolatai a császárkorban66
4. §. Az államközi kapcsolatok megjelenése a jogban66
A jog (ius) fogalma és forrásai a rómaiaknál68
A jog (ius) fogalma68
1. §. A jog (ius) fogalma és kategóriái68
2. §. A jogalkalmazás72
A római jog forrásai76
3. §. A szokásjog (consuetudo)77
4. §. A törvény (lex)78
5. §. A senatusi határozat (senatus consultum)82
6. §. A magistratusok hirdetményei (edicta magistratuum)83
7. §. A jogtudomány (iurisprudentia)84
8. §. A császári rendeletek (constitutiones)92
9. §. A iustinianusi kodifikáció94
10. §. A római magánjog írásos emlékei100
A római jog továbbélése a középkorban és az újkorban103
1. §. A római jog Nyugaton a iustinianusi kodifikációig105
2. §. A római jog és a jogtudomány a középkori Európában112
3. §. A római jog továbbélése Európában125
4. §. A római jog hatása Európán kívül127
5. §. A római jog tudományának fejlődése az újkorban131
6. §. A római jog Magyarországon140
Eljárásjog
Általános tanok151
1. §. A jogérvényesítés eszközei151
2. §. A kereset (actio) fogalma a római jogban154
3. §. Az elévülés156
4. §. A perbeli bizonyítás, a vélelem és a fikció158
5. §. A bírósági szervezet Rómában160
6. §. A római peres eljárás és a jogélet egyéb résztvevői164
A peres eljárás167
1. §. A civiljogi perrend (legis actiós eljárás)171
2. §. A praetori perrend (formularis eljárás)187
3. §. A császári perrend (cognitiós eljárás)190
A nem peres eljárások193
A végrehajtási eljárás198
A római eljárásjog továbbélése199
Személyi és családjog
A személyek
A személy fogalma a rómaiaknál203
1. §. A jogképesség203
2. §. A személyállapot (status)205
A személyek kategóriái207
1. §. A szabadok (liberis)207
2. §. A rabszolgák (servi)212
3. A félszabadok216
A jogképességet befolyásoló tényezők220
1. §. A capitis deminutio220
2. §. A jogképességet befolyásoló egyéb tényezők222
A cselekvőképesség225
1. §. A cselekvőképesség a római jogban225
2. §. A cselekvőképességet befolyásoló tényezők226
Egyéb jogalanyok a római jogban230
1. §. A jogi személyek általában230
2. §. A jogalanyisággal felruházott személyegyesülések231
3. §. A jogalanyisággal felruházott vagyontömegek234
A család
A család fogalma a rómaiaknál236
1. §. A családjogi állapot (*status familiae)236
2. §. A család és a rokonság238
Az apai hatalom (patria potestas)243
1. §. Az apai hatalom fogalma és tartalma243
2. §. Az apai hatalom keletkezése és megszűnése246
A házasság (matrimonium)250
1. §. A házassági kötelék250
2. §. Házassági vagyonjog256
A gyámság és a gondnokság261
1. §. A gyámság (tutela)261
2. §. A gondnokság (cura)264
A római személyi és családjog továbbélése265
Dologi jog
Általános tanok273
A dolgok273
1. §. A dolog és a vagyon276
2. §. A dolgok osztályozása284
A tulajdon (proprietas)284
1. §. A tulajdonjog jelentősége285
2. §. A római tulajdon története288
3. §. A római tulajdon fogalma296
A birtok (possessio)296
1. §. A birtok fogalma és eredete292
2. §. A birtok fajai302
3. §. A birtok megszerzése308
4. §. A birtok megszerzése310
5. §. A birtok védelme311
A tulajdonjog részletes szabályai
A tulajdonjog megszerzése317
1. §. A tulajdonszerzési módok általában317
A ius civile szerinti tulajdonszerzési módok320
2. §. A mancipatio320
3. §. Az in iure cessio322
4. §. Az elbirtoklás (usucapio)324
A ius gentiumon (ill. a ius naturalén) alapuló tulajdonszerzési módok329
5. §. A tulajdon-traditio329
6. §. A foglalás (*occupatio)332
7. §. A kincstalálás (*thesauri inventio)334
8. §. A dologegyesülés334
9. §. A gyümölcsszerzés (*fructuum perceptio)339
10. §. A feldolgozás (*specificatio)342
A tulajdon megszűnése343
A tulajdon védelme345
1. §. A tulajdonvédelem általában345
2. §. A civiljogi tulajdonos védelme (rei vindicatio)346
3. §. A bonitár tulajdonos védelme (actio Publicana)352
4. §. A tulajdonvédelem jogi eszközei355
Idegen dologbeli jogok
A szolgalmak (sevitutes)357
1. §. A szolgalom kialakulása és fogalma357
2. §. A szolgalmak főbb elvei358
3. §. A szolgalmak keletkezése és megszűnése358
4. §. A szolgalmakkal kapcsolatos jogsegélyek359
5. §. A haszonjogok360
6. §. Posztklasszikus és iustinianusi változások361
Az örökhaszonbérlet (emphyteusis)362
A felülépítményi jog (superficies)365
A zálogjog367
A római dologi jog továbbélése369
Kötelmi jog
Általános tanok379
A kötelem és a jogügylet379
A kötelem (obligatio)379
1. §. A kötelem fogalma és kialakulása382
2. §. A kötelem fajai384
A jogügylet (*negotium)386
4. §. A jogügylet általában386
5. §. A jogügyletek érvényessége388
6. §. A jogügyletek hatályossága394
7. §. A jogügyletek alkatrészei396
A kötelem alanyai400
1. §. A kötelemben szereplő személyek400
2. §. Az ügyleti képviselet402
3. §. Több adós vagy több hitelező a kötelemben406
A kötelem tárgya410
1. §. A szolgáltatások általában410
2. §. A kártérítés416
Felelősség a szolgáltatásért424
1. §. A felelősség általában424
2. §. Az adós felelőssége a stricti iuris szerződéseknél425
3. §. Az adós felelőssége a bonae fidei szerződéseknél426
4. §. A késedelem (mora)433
A kötelem biztosítékai437
1. §. A kötelem biztosítása általában437
A kötelem biztosítékai fizetésképtelenség esetére438
2. §. A kötelem személyi biztosítéka: a kezesség438
3. §. A kötelem dologi biztosítéka: a zálogjog442
A kötelem biztosítékai a fizetőképesség előmozdítása érdekében450
4. §. A kötbér (poena)450
5. §. A foglaló (arrha)452
A kötelmek módosítása469
1. §. A kötelmek módosítása a római jogban469
2. §. Az újítás (innovatio)469
3. §. A kötelem alanyainak megváltozása475
A kötelmek megszűnése477
1. §. A kötelmek megszűnése általában460
2. §. A teljesítés (solutio)464
3. §. A kötelemtől való megszabadulás (liberatio) egyéb esetei456
Kötelmek szerződésekből
A szerződések általános szabályai460
A szerződések általában460
1. §. A római szerződés fogalma és története460
2. §. A szerződések érvényessége465
3. §. A szerződések hatályossága470
Az ügyleti hibák478
4. §. Az akarathibák484
5. §. A nyilatkozati hibák484
6. §. A joghatáshoz kapcsolódás hibái488
Az archaikus jog szerződései488
1. §. Az archaikus jog szerződései általában489
2. §. A stipulatio493
A császárkor szerződésrendszere általában496
A dologátadással létrejövő szerződések (*contractus reales)496
1. §. A kölcsön (mutuum)498
2. §. A haszonkölcsön (commodatum)498
3. §. A letét (depositum)500
4. §. A zálogszerződés502
5. §. A névtelen szerződések (*contractus innominati)503
A puszta megegyezéssel létrejövő szerződések (*contractus consensuales)507
1. §. Az adásvétel (emptio venditio)507
2. §. A bérlet (locatio conductio)520
3. §. A megbízás (mandatum)530
4. §. A társaság (societas)533
Peresíthető pactumok (*pacta vestita)540
1. §. A pactumok általában540
2. §. Járulékos pactumok (*pacta adiecta)541
3. §. A "praetori" és "császári" pactumok541
Kötelmek szerződések kívüli tényállásokból
Kötelmek szerződésszerű tényekből (obligationes quasi ex contractu)547
1. §. A szerződésszerű tények általában547
2. §. A jogalap nélküli gazdálkodás (*locupletatio iniusta)548
3. §. A megbízás nélküli ügyvitel (negotium gestum)551
4. §. Kötelmek egyéb szerződésszerű tényekből552
Kötelmek delictumokból (obligationes ex delicto)554
1. §. Delictumok és crimenek a római jogban552
Delictumok a római jogban558
2. §. A delictumok általában558
3. §. Az egyes delictumok562
Crimenek a római jogban571
4. §. Az egyes crimenek571
Kötelmek delictumszerű tényállásokból (obligationes quasi ex delicto)578
Vegyes kötelmek580
A római kötelmi jog továbbélése582
Öröklési jog
Általános tanok593
1. §. Az öröklés eredete és lényege593
2. §. Az öröklési jogképesség597
3. §. Az öröklési viszonyok tárgya601
4. §. A római öröklési jog története603
5. §. Az örökség megszerzésének módjai605
6. §. Az örökség megszerzésének és megtartásának akadályai608
A törvényes öröklés (successio ab intestatio)611
1. §. A civiljog törvényes öröklési rendje (hereditas ab intestatio)613
2. §. A praetori jog törvényes öröklési rendje (honorum possessio intestati)613
3. §. A iustinianusi törvényes öröklés rendje617
4. §. Törvényes öröklés polgárjogot nyert libertinus után619
A végrendeleti öröklés (successio secundum tabulas)621
1. §. A végrendeleti öröklés általában623
2. §. A végrendeletek érvényessége623
3. §. A végrendeletek hatályossága625
A végrendelet ellenére való öröklés (successio contra tabulas)641
1. §. Az alaki mellőzhetetlenség642
2. §. Az anyagi mellőzhetetlenség642
3. §. Mellőzhetetlenség a iustinianusi jogban644
Az örökösök jogi helyzete648
1. §. Az örököstársak jogviszonyai648
2. §. Az örökös és a hagyatéki hitelezők650
3. §. Az örökös jogvédelme654
A halál esetére szóló különös juttatások656
1. §. A hagyomány (legatum)656
2. §. A hitbizomány (fideicomissum)659
3. §. Egyéb halál esetére szóló juttatások660
A római öröklési jog továbbélése663
Mutatók
Forrásmutató669
Név- és címmutató680
Tárgymutató687
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv