1.031.459

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A római jog története és institúciói

Szerző
Szerkesztő

Kiadó: Nemzeti Tankönyvkiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám: 701 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 963-18-8349-3
Megjegyzés: Tankönyvi száma: 40127/2.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

E tankönyv - és egyúttal kézikönyv - szerzői arra törekedtek, hogy a római jogot a modern jogok alapjaként mutassák be. Kétségtelen, hogy a római jog anyaga immár másfél évezrede nem változik, rohamosan változik azonban jelenkori világunk, amelynek jobb megértése végett időről időre a római jogról alkotott képünket is meg kell újítanunk. Emellett az elmúlt esztendők kutatásai sok új és jelentős eredményt hoztak, melyeket a jelen kézikönyv szerzői művük megírása során figyelembe vettek.
E munka nemzetközi viszonylatban is jelentős újítása, hogy a szerzők az Európán kívüli jogrendszerekre is kiterjedően, mintegy globális panorámában tárják az olvasó elé a római jog továbbélését a középkortól napjainkig. Másfelől újszerű ez a könyv abban is, hogy a szerzők a római magánjog dogmatikáját a forrásokkal összhangban álló, de modern rendszerben ábrázolják. Nagy súlyt kapott az egyes jogi fogalmak pontos definiálása, a jogintézmények dogmatikai lényegének és gazdasági-társadalmi hátterének... Tovább

Fülszöveg

E tankönyv - és egyúttal kézikönyv - szerzői arra törekedtek, hogy a római jogot a modern jogok alapjaként mutassák be. Kétségtelen, hogy a római jog anyaga immár másfél évezrede nem változik, rohamosan változik azonban jelenkori világunk, amelynek jobb megértése végett időről időre a római jogról alkotott képünket is meg kell újítanunk. Emellett az elmúlt esztendők kutatásai sok új és jelentős eredményt hoztak, melyeket a jelen kézikönyv szerzői művük megírása során figyelembe vettek.
E munka nemzetközi viszonylatban is jelentős újítása, hogy a szerzők az Európán kívüli jogrendszerekre is kiterjedően, mintegy globális panorámában tárják az olvasó elé a római jog továbbélését a középkortól napjainkig. Másfelől újszerű ez a könyv abban is, hogy a szerzők a római magánjog dogmatikáját a forrásokkal összhangban álló, de modern rendszerben ábrázolják. Nagy súlyt kapott az egyes jogi fogalmak pontos definiálása, a jogintézmények dogmatikai lényegének és gazdasági-társadalmi hátterének feltárása is.
A mű olvasói meggyőződhetnek arról, hogy a római jog - beleértve a római közjog számos intézményét is - ezernyi szállal kapcsolódik a hatályos, élő joghoz, amelyben nemcsak kitörölhetetlenül tovább él, de azt végső soron még ma is meghatározza. Különösen áll ez az egységesülő Európára, hiszen az európai jog közös alapját éppen az a római jog jelenti, amely Theodor Heuss megállapítása szerint a Bibliával és a görög filozófiával együtt az európai kultúra három meghatározó pillérének egyikét képezi. Vissza

Tartalom

Előszó
Szakirodalmi tájékoztató
Idézési útmutató és rövidítésjegyzék
Bevezetés
A római jogi oktatás tárgya és jelentősége3
1. §. A római jogi oktatás tárgya3
2. §. A római jog oktatásának mai jelentősége7
A római jog külső története
A római jog fejlődésének korszakai13
A római állam és jog az archaikus korban16
1. §. Az archaikus Róma társadalma16
2. §. Az államszervezet a királykorban és a korai köztársaság idején18
3. §. Normarendszerek az archaikus Rómában (ius, fas, mos)26
A római állam és jog a kései köztársaság korában30
1. §. A kései köztársaság korának társadalma30
2. §. A kései köztársaság államszervezete32
3. §. A kései köztársaság jogrendszere (preklasszikus jog)37
A római állam és jog a pricipátus korában44
1. §. A principátus korának társadalma44
2. §. A principátus államszervezete46
3. §. A principátus jogrendszere (klasszikus jog)51
A római állam és jog a későcsászárkorban55
1. §. A későcsászárkor társadalma55
2. §. A későcsászárkor államszervezete56
3. §. A későcsászárkor jogrendszere (posztklasszikus és iustinianusi jog)61
Róma államközi kapcsolatai64
1. §. Az archaikus Róma államközi kapcsolatai64
2. §. Róma államközi kapcsolatai a kései köztársaság idején65
3. §. A római birodalom államközi kapcsolatai a császárkorban66
4. §. Az államközi kapcsolatok megjelenése a jogban66
A jog (ius) fogalma és forrásai a rómaiaknál68
A jog (ius) fogalma68
1. §. A jog (ius) fogalma és kategóriái68
2. §. A jogalkalmazás72
A római jog forrásai76
3. §. A szokásjog (consuetudo)77
4. §. A törvény (lex)78
5. §. A senatusi határozat (senatus consultum)82
6. §. A magistratusok hirdetményei (edicta magistratuum)83
7. §. A jogtudomány (iurisprudentia)84
8. §. A császári rendeletek (constitutiones)92
9. §. A iustinianusi kodifikáció94
10. §. A római magánjog írásos emlékei100
A római jog továbbélése a középkorban és az újkorban102
1. §. A római jog Nyugaton a iustinianusi kodifikációig102
2. §. A római jog és a jogtudomány a középkori Európában103
3. §. A római jog továbbélése Európában111
4. §. A római jog hatása Európán kívül123
5. §. A római jog tudománya az újkori Európában129
6. §. A római jog Magyarországon137
Eljárásjog
Általános tanok147
1. §. A jogérvényesítés eszközei147
2. §. A kereset (actio) fogalma a római jogban150
3. §. Az elévülés152
4. §. A perbeli bizonyítás, a vélelem és a fikció154
5. §. A bírósági szervezet Rómában156
6. §. A római peres eljárás és a jogélet egyéb résztvevői160
A peres eljárás162
1. §. A civiljogi perrend (legis actiós eljárás)162
2. §. A praetori perrend (formularis eljárás)166
3. §. A császári perrend (cognitiós eljárás)181
A nem peres eljárások185
A végrehajtási eljárás188
A római eljárásjog továbbélése193
Személyi és családjog
A személyek
A személy fogalma a rómaiaknál199
1. §. A jogképesség199
2. §. A személyállapot (status)201
A személyek kategóriái203
1. §. A szabadok (liberis)203
2. §. A rabszolgák (servi)208
3. A félszabadok212
A jogképességet befolyásoló tényezők216
1. §. A capitis deminutio216
2. §. A jogképességet befolyásoló egyéb tényezők218
A cselekvőképesség221
1. §. A cselekvőképesség a római jogban221
2. §. A cselekvőképességet befolyásoló tényezők222
Egyéb jogalanyok a római jogban226
1. §. A jogi személyek általában226
2. §. A jogalanyisággal felruházott személyegyesüllések227
3. §. A jogalanyisággal felruházott vagyontömegek230
A család
A család fogalma a rómaiaknál232
1. §. A családjogi állapot (*status familiae)232
2. §. A család és a rokonság234
Az apai hatalom (patria potestas)239
1. §. Az apai hatalom fogalma és tartalma239
2. §. Az apai hatalom keletkezése és megszűnése242
A házasság (matrimonium)245
1. §. A házassági kötelék245
2. §. Házassági vagyonjog251
A gyámság és a gondnokság256
1. §. A gyámság (tutela)256
2. §. A gondnokság (cura)258
A római személyi és családjog továbbélése260
Dologi jog
Általános tanok
A dolgok267
1. §. A dolog és a vagyon267
2. §. A dolgok osztályozása269
A tulajdon (proprietas)277
1. §. A tulajdonjog jelentősége277
2. §. A római tulajdon története278
3. §. A római tulajdon fogalma281
A birtok (possessio)289
1. §. A birtok fogalma és eredete289
2. §. A birtok fajai292
3. §. A birtok megszerzése295
4. §. A birtok megszerzése301
5. §. A birtok védelme303
A tulajdonjog részletes szabályai
A tulajdonjog megszerzése310
1. §. A tulajdonszerzési módok általában310
A ius civile szerinti tulajdonszerzési módok313
2. §. A mancipatio313
3. §. Az in iure cessio315
4. §. Az elbirtoklás (usucapio)317
A ius gentiumon (ill. a ius naturalén) alapuló tulajdonszerzési módok322
5. §. A tulajdon-traditio322
6. §. A foglalás (*occupatio)325
7. §. A kincstalálás (*thesauri inventio)327
8. §. A dologegyesülés327
9. §. A gyümölcsszerzés (*fructuum perceptio)332
10. §. A feldolgozás (*specificatio)335
A tulajdon megszűnése336
A tulajdon védelme338
1. §. A tulajdonvédelem általában338
2. §. A civiljogi tulajdonos védelme (rei vindicatio)338
3. §. A bonitár tulajdonos védelme (actio Publicana)344
4. §. A tulajdonvédelem jogi eszközei348
Idegen dologbeli jogok
A szolgalmak (sevitutes)350
1. §. A szolgalom kialakulása és fogalma350
2. §. A szolgalmak főbb elvei351
3. §. A szolgalmak keletkezése és megszűnése352
4. §. A szolgalmakkal kapcsolatos jogsegélyek353
5. §. A haszonjogok354
6. §. Posztklasszikus és iustinianusi változások355
Az örökhaszonbérlet (emphyteusis)357
A felülépítményi jog (superficies)359
A zálogjog361
A római dologi jog továbbélése362
Kötelmi jog
Általános tanok371
A kötelem és a jogügylet371
A kötelem (obligatio)371
1. §. A kötelem fogalma és kialakulása374
2. §. A kötelem fajai376
A jogügylet (*negotium)378
4. §. A jogügylet általában378
5. §. A jogügyletek érvényessége380
6. §. A jogügyletek hatályossága386
7. §. A jogügyletek alkatrészei388
A kötelem alanyai392
1. §. A kötelemben szereplő személyek392
2. §. Az ügyleti képviselet394
3. §. Több adós vagy több hitelező a kötelemben398
A kötelem tárgya402
1. §. A szolgáltatások általában402
2. §. A kártérítés408
Felelősség a szolgáltatásért416
1. §. A felelősség általában416
2. §. Az adós felelőssége a stricti iuris szerződéseknél418
3. §. Az adós felelőssége a bonae fidei szerződéseknél419
4. §. A késedelem (mora)425
A kötelem biztosítékai429
1. §. A kötelem biztosítása általában429
A kötelem biztosítékai fizetésképtelenség esetére430
2. §. A kötelem személyi biztosítéka: a kezesség430
3. §. A kötelem dologi biztosítéka: a zálogjog434
A kötelem biztosítékai a fizetőképesség előmozdítása érdekében442
4. §. A kötbér (poena)442
5. §. A foglaló (arrha)443
A kötelmek módosítása445
1. §. A kötelmek módosítása a római jogban445
2. §. Az újítás (innovatio)446
3. §. A kötelem alanyainak megváltozása448
A kötelmek megszűnése452
1. §. A kötelmek megszűnése általában452
2. §. A teljesítés (solutio)452
3. §. A kötelemtől való megszabadulás (liberatio) egyéb esetei456
Kötelmek szerződésekből
A szerződések általános szabályai460
A szerződések általában460
1. §. A római szerződés fogalma és története460
2. §. A szerződések érvényessége465
3. §. A szerződések hatályossága467
Az ügyleti hibák469
4. §. Az akarathibák469
5. §. A nyilatkozati hibák475
6. §. A joghatáshoz kapcsolódás hibái475
Az archaikus jog szerződései479
1. §. Az archaikus jog szerződései általában479
2. §. A stipulatio480
A császárkor szerződésrendszere általában484
A dologátadással létrejövő szerződések (*contractus reales)487
1. §. A kölcsön (mutuum)487
2. §. A haszonkölcsön (commodatum)489
3. §. A letét (depositum)491
4. §. A zálogszerződés493
5. §. A névtelen szerződések (*contractus innominati)494
A puszta megegyezéssel létrejövő szerződések (*contractus consensuales)498
1. §. Az adásvétel (emptio venditio)498
2. §. A bérlet (locatio conductio)511
3. §. A megbízás (mandatum)520
4. §. A társaság (societas)524
Peresíthető pactumok (*pacta vestita)531
1. §. A pactumok általában531
2. §. Járulékos pactumok (*pacta adiecta)532
3. §. A "praetori" és "császári" pactumok532
Kötelmek szerződések kívüli tényállásokból
Kötelmek szerződésszerű tényekből (obligationes quasi ex contractu)538
1. §. A szerződésszerű tények általában538
2. §. A jogalap nélküli gazdálkodás (*locupletatio iniusta)539
3. §. A megbízás nélküli ügyvitel (negotium gestum)542
4. §. Kötelmek egyéb szerződésszerű tényekből543
Kötelmek delictumokból (obligationes ex delicto)545
1. §. Delictumok és crimenek a római jogban545
Delictumok a római jogban549
2. §. A delictumok általában549
3. §. Az egyes delictumok553
Crimenek a római jogban561
4. §. Az egyes crimenek561
Kötelmek delictumszerű tényállásokból (obligationes quasi ex delicto)568
Vegyes kötelmek570
A római kötelmi jog továbbélése572
Öröklési jog
Általános tanok581
1. §. Az öröklés eredete és lényege581
2. §. Az öröklési jogképesség585
3. §. Az öröklési viszonyok tárgya589
4. §. A római öröklési jog története592
5. §. Az örökség megszerzésének módjai595
6. §. Az örökség megszerzésének és megtartásának akadályai599
A törvényes öröklés (successio ab intestatio)601
1. §. A civiljog törvényes öröklési rendje (hereditas ab intestatio)601
2. §. A praetori jog törvényes öröklési rendje (honorum possessio intestati)605
3. §. A iustinianusi törvényes öröklés rendje607
4. §. Törvényes öröklés polgárjogot nyert libertinus után611
A végrendeleti öröklés (successio secundum tabulas)612
1. §. A végrendeleti öröklés általában612
2. §. A végrendeletek érvényessége618
3. §. A végrendeletek hatályossága625
A végrendelet ellenére való öröklés (successio contra tabulas)629
1. §. Az alaki mellőzhetetlenség630
2. §. Az anyagi mellőzhetetlenség631
3. §. Mellőzhetetlenség a iustinianusi jogban632
Az örökösök jogi helyzete636
1. §. Az örököstársak jogviszonyai636
2. §. Az örökös és a hagyatéki hitelezők638
3. §. Az örökös jogvédelme642
A halál esetére szóló különös juttatások644
1. §. A hagyomány (legatum)645
2. §. A hitbizomány (fideicomissum)647
3. §. Egyéb halál esetére szóló juttatások648
A római öröklési jog továbbélése651
Mutatók
Forrásmutató655
Név- és címmutató668
Tárgymutató675
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv