A római kérdés

Tartalom

ELŐSZÓ - - - - - - - - - - 1-3
I. A pápa kettős szuverénsége - - - - - - 5-35
A lelki szuverénség (5-11). Ennek szabadsága és függetlensége (11-17), méltósága (18-19), s maguknak az államoknak érdeke is megkívánja, hogy a pápa világi szuverénséggel is birjon (19-21). És pedig nem tiszteleti, hanem területi szuverénséggel (21-23). A Gondviselés adott is a pápának ilyen szuverénséget az egyházi államban (23). Az egyházi állam keletkezése (24-28). Hátrányai (28-30). - Előnyei (30-32). A világi uralom nem feltétlenül, hanem viszonylagosan szükséges (32). Amióta nincs, csak azért szabad a pápa, mert fogoly (33). Az erkölcsi szükségesség mellett szóló nyilatkozatok (33-35).
II. Az egyházi állam elrablása - - - - - - - 36-59
Az előzmények 1856-ig (36-40). A párisi kongreszszus (40). Piemont annektálja Romagnát (40-41), Umbriát s a Márkákat (42-43). Cavour kiadja a jelszót: Roma capitale (43). A pápával folytatott tárgyalások (44-46). Az 1864. szeptemberi konvenció (46-47). Az 1866. évi olasz-osztrák háború (48). Az olasz remények elhalványodása (49), újraéledése (50). Az 1870. évi német-francia háború (51). Egyre közelebb Rómához (52). Diplomáciai harc Rómáért (52-54). Róma elfoglalása (55-59).
III. A garancia-törvény - - - - - - - - 60-108
a) Létrejötte. Olaszországnak a pápával és a hatalmakkal szemben, elvállalt kötelezettsége a pápai szabadság és függetlenség biztosítására (60-63). E kötelezettségnek Itália a pápával szemben vele megkötött szerződéssel akart eleget tenni, de a pápa nem tárgyal (64). A hatalmakkal szemben vállalt kötelezettségének eleinte nemzetközi megegyezéssel kíván megfelelni, de mert ily értelmű felszólítására egy hatalom sem felel, egyoldalú olasz törvény által fog a római kérdés megoldásához (65-66), abban a feltevésben, hogy ez utóbb a hatalmak hozzájárulása által nemzetközi szerződés lesz (67-69). De a hatalmak a non-intervenció alapján csak tudomásul vették (70). - Ettől fogva tisztán belső olasz állami törvénynek tekinti a garancia-törvényt a hivatalos Olaszország is és a pápai szabadság és függetlenség biztosítását olasz állami ügyként kezeli (70-74).
b) A garancia-törvény szövege (74-82).
c) A garancia-törvény elemzése. Képtelen a pápa szabadságát biztosítani (83-84), de nem is akarja (85-90), sőt ha akarná is elégtelen volna ahhoz (90). Elégtelen volt már a háború előtt (91-93) még jobban az a háború alatt (93-99). Nem csoda hogy a pápák sohasem fogadták el (99-108).
IV. Megoldás - - - - - - - - - - 109-143
A római kérdés megoldatlan (109-110). XV. Benedek a szentszék nem normális, megoldást sürgető helyzetéről (111-112). Nem helyes tehát az az álláspont, hogy a római kérdést nem kell bolygatni, vagy hogy nyugodjék bele a pápa a tényleges helyzetbe (113-114). A megoldás általános elvei: 1. történjék a pápával (115-118); 2. az egész egyházi állam visszaállítása nem conditio sine qua non (118-126); történjék a megoldás Olaszországgal (126-129). Eddig fölmerült megoldási javaslatok: 1. Róma elhagyása (130). 2. Valahol Itáliában, vagy másutt Európában vagy Európán kívül kapjon szuverén területet a pápa (131). 3. Egyelőre magántulajdonul szerezzen a vatikáni kertek s a tenger közt egy keskeny földsávot (132). 4. A garanciatörvény (133), vagy 5. a pápa és Itália közt létrejött uj
szerződés nemzetköziesitése (133); 6. a régi egyházi állam visszaállítása (136); 7. Róma (137), 8. a Leó-városrész visszaadása (138). 9. A „kis terület" javaslata (139).
Végszó - - - - - - - 144-146

Témakörök