Fülszöveg
„A következő reggel ott találtam magam egy köteg Pál apostol
Római levelével foglalkozó kommentár mellett, hogy a legalábbis számomra új kérdésfelvetésnek utánamenjek, mi is
áll voltaképpen abban. Az akkor készített jegyzeteimből állt össze az ismert, vitatott könyv A könyvet először valóban saját magam, illetve Eduárd Thurneysen barátom és más együtt aggodalmaskodók egyéni épülésére írtam. Mindazon további körökről, melyeket könyvem magával vonzott, még 1918-ban
sem volt fogalmam, amikor is az egy baráti nagyiparos segítségével egy berni kiadónál megjelent, és a Thurneysennel közösen kiadott prédikációskötettel együtt készítették elő."
(Kari Barth, 1927)
„[Barth Marcionhoz hasonlóan] ugyanazon esetleges szuverenitással, ugyanazon és különösen is a dualista világ-, kultúra- és származásellenességgel és egyoldalúsággal mindegyre egy-egy kedvenc gondolatát görgeti előttünk."
(Adolf Jülicher, 1920)
„A teológiában Az első forradalmi lépést az a magyarázat jelentette, melyet...
Tovább
Fülszöveg
„A következő reggel ott találtam magam egy köteg Pál apostol
Római levelével foglalkozó kommentár mellett, hogy a legalábbis számomra új kérdésfelvetésnek utánamenjek, mi is
áll voltaképpen abban. Az akkor készített jegyzeteimből állt össze az ismert, vitatott könyv A könyvet először valóban saját magam, illetve Eduárd Thurneysen barátom és más együtt aggodalmaskodók egyéni épülésére írtam. Mindazon további körökről, melyeket könyvem magával vonzott, még 1918-ban
sem volt fogalmam, amikor is az egy baráti nagyiparos segítségével egy berni kiadónál megjelent, és a Thurneysennel közösen kiadott prédikációskötettel együtt készítették elő."
(Kari Barth, 1927)
„[Barth Marcionhoz hasonlóan] ugyanazon esetleges szuverenitással, ugyanazon és különösen is a dualista világ-, kultúra- és származásellenességgel és egyoldalúsággal mindegyre egy-egy kedvenc gondolatát görgeti előttünk."
(Adolf Jülicher, 1920)
„A teológiában Az első forradalmi lépést az a magyarázat jelentette, melyet Kari Barth adott a rómaiakhoz írott levélről -
a liberális teológia „kritikája" volt ez, mely nem is armyira a kritikai történettudományra mint olyanra vonatkozott, hanem inkább arra a teológiai elégedettségre, mely a történettudomány eredményeit a Szentírás megértésének tartja. Ennyiben Kari Barth műve, bármennyire tartózkodik is a módszertani reflexiótól, egyfajta hermeneutikai kiáltvány."
(Hans Georg Gadamer, 1972)
„Kari Barth könyve armak a kulturális kulisszának a tudatosan gyakorolt megsemmisítése, amely elfeledteti velünk, hogy a megigazulás valamikor saját igényünk volt."
(Martin Walser, 2012)
Vissza