A sakk vezérkönyve I.

Előszó

BEVEZETÉS
Első három kiadásunkban részletesen tárgyaltuk a sakk eredetét és fejlődését. Ismertettük neves művelőit a mult századból és a jelen század első negyedéből.
A régi világnagyságokkai, Greco, Philidor, Labourdonnais, de Chapelles, Stauton, Morphy, Andérssen, Steinitz, Blackburne, Burn, Tarrasch, Teichmann, Lasker, Schlechter, Spielmann, Pillsbury, Marshall, Janowski, Tschigorin, Aljechin, Charousek, Réti. Breyer; Capablanca; Nimzovits, stb, már csak játszmáikban találkozunk. A még élők is jórészt búcsút vettek a sakkozástól.
A második világháború utáni fellendülésben, a vezető szerepet a Szovjetunió sakkozói ragadták magukhoz. A világbajnok Botwinnik mellett, a nagymestereknek egész sora a Szovjetunió sakkgárdáját erősíti; Averbach, Boleslawski, Bondarewski, Bronstein, Flohr, Keres, Kotov, Lilienthal. Löwenfisch, Ragozin, Simagin, Smislow, stb. olyan erők, hogy velük csak Eliskases, Euwe, Fine, Najdorf, Reshewski, Stahlberg és honfitársunk, Szabó László veheti fel a versenyt. Szabóhoz legközelebb Barcza, Benkő és Tipary állanak.
A nemzetek sakkszövetségei megalakították a nemzetközi sakkszövetséget s a sakk elfoglalta méltó helyét a sportok táborában, mint szellemi sport. A nemzetek csapatainak küzdelmében négyszer voltunk elsők, 1926. Budapest, 1927. London, 1928. Hága, 1936. München, ahol összes ellenfeleinket legyőztük.
Megnyertük a levelezési csoportos világbajnokságot, és a feladványszerkesztés terén is a legjobbak között szerepelünk. Sakkirodalmunk a nagyszámú sakkrovatokban és a Tóth László (Kecskemét) által kiadott és szerkesztett „Magyar Sakkvilág" szaklapban talál alkalmat a bemutatásra.
A népi sakk terjedésével szükség van egy olyan sakk-tankönyvre, amelyik az amatőr sakkozó igényét kielégíti és a legközvetlenebb úton ismerteti a sakk elemeit, annyit amit minden amatőr sakkozónak ismernie kell, és ami rávezet a helyes és észszerű fejlődés útjára, a játék helyes megalapozására. Elég annyi amennyire a csoportos mérkőzéseken szükség van. Vissza