Fülszöveg
Híres tanárai és híres diákjai, humanista szellemiség révén a sárospataki kollégium megalapítása óta - néhány esztendő híján négyszázötven éve - értékeket teremtő, értékeket terjesztő műhelye a magyar kultúrának. A hatásnak, amely az alma materből az egész országra szétsugárzott, egyik közvetítője az iskola nyomdája volt. A méreteit tekintve szerény tipográfia a kollégium tanárainak fáradhatatlan közreműködésével jelentős tankönyvkiadóvá nőtt.
A tankönyvkiadás, a pedagógia tudománya és gyakorlata szolgálatban jött létre már az első sárospataki nyomda is, 1650-ben. Megalapítását I. Rákóczi György és Lorántffy Zsuzsánna akarata, támogatása tette lehetővé; a nyomda szellemi irányítója, első háziszerzője a XVII. század nagy pedagógusa, Comenius volt.
A második pataki nyomda születéséről tudósító dokumentumokban ilyen nagy neveket hiába is keresnénk. 1807-ben egy nyugalmazott huszártiszt, Szentes József alapított nyomdát a kollégium városában. Mikszáth-novellába illő figurájában több...
Tovább
Fülszöveg
Híres tanárai és híres diákjai, humanista szellemiség révén a sárospataki kollégium megalapítása óta - néhány esztendő híján négyszázötven éve - értékeket teremtő, értékeket terjesztő műhelye a magyar kultúrának. A hatásnak, amely az alma materből az egész országra szétsugárzott, egyik közvetítője az iskola nyomdája volt. A méreteit tekintve szerény tipográfia a kollégium tanárainak fáradhatatlan közreműködésével jelentős tankönyvkiadóvá nőtt.
A tankönyvkiadás, a pedagógia tudománya és gyakorlata szolgálatban jött létre már az első sárospataki nyomda is, 1650-ben. Megalapítását I. Rákóczi György és Lorántffy Zsuzsánna akarata, támogatása tette lehetővé; a nyomda szellemi irányítója, első háziszerzője a XVII. század nagy pedagógusa, Comenius volt.
A második pataki nyomda születéséről tudósító dokumentumokban ilyen nagy neveket hiába is keresnénk. 1807-ben egy nyugalmazott huszártiszt, Szentes József alapított nyomdát a kollégium városában. Mikszáth-novellába illő figurájában több kor hősének jellegzetes vonásai keveredtek: igazi művészi ízléssel megáldott dilettáns, katonaerényeivel kérkedő nemes és hazardőr kapitalista volt egy személyben. Az első sárospataki nyomdát két jelentős évtized múltán az ellenreformáció előretörése fojtotta meg: a második nyomda száznegyven éve szakadatlan háború a fojtogató gazdasági kényszerűséggel.
A kollégium Szentes csődbemenetele után szerezte meg a műhelyt. Nyomdatulajdonosként az iskola alkalmazkodni próbált a szabad verseny piaci törvényeihez, ugyanakkor azonban teljesíteni akarta a maga választotta kulturális feladatot is: olcsó tankönyvvel akarta ellátni diákjait és az országház többi református iskoláját. A két egymást kizáró törekvés (és összeütközésük a kollégiumtól független körülményekkel) a nyomda ismételt átszervezéséhez, megregulázásához, bővítéséhez, leépítéséhez, reformjához és ellenreformjához vezetett, a belső küzdelmek dinamikája meg a tankönyvíró tanárok tudása, munkája azonban mindig új életre keltette a vállalkozást.
A nyomda élettörténete - a sűrűsödő nehézségeknek meg a kurta fellélegzéseknek ez a ritmikus váltakozása - igazi társadalmi regény a múlt századból. Regény, amelynek fordulatait, figuráit dokumentumok hitelesítik. Takács Béla a nyomda történetét a jórészt kiadatlan sárospataki levéltári anyagból rekonstruálta. Könyvében szerződéseket, jegyzőkönyveket idéz, számadásokkal világítja meg a nyomda gazdasági helyzetét, nagyszámú levelet közöl, amelyekből többnyire íróik emberi arculata is kirajzolódik. A műhely technikai színvonaláról, betűkészleteiről a mindkét korszakból ránk maradt részletes leltárak alapján szól. Kulturális jelentőségét a kiadványok hosszú sorával tanúsítja. Tipográfiai eredményeit pedig könyve száznál több illusztrációjával érzékelteti.
Vissza 
