A Sartre-Beauvoir-mítosz színe és fonákja

Fülszöveg

Jean-Paul Sartre és Simoné de Beauvoir író-filozófusok, a huszadik század Frandaországának legjelentősebb, ugyanakkor legmegosztóbb gondolkodói, a második világháború után mítosszá váltak. Nincs egyetlen író sem, akiről olyan szélsőséges vélemények láttak volna napvilágot, mint az ikonikus párról. Egyesek a háború alatti ellenállókat látták bennük, míg mások a megszállókkal kollaboráló értelmiségieket. A könyvben elemzésre kerülnek Sartre munkásságának legfontosabb állomásai: a világhírnevet hozó első regénye. Az undor; a kristálytiszta stílusban megírt, önironikus önéletrajzi írása, A szavak, amely hozzájárult Sartre elnyert, de elvi okokból át nem vett Nobeldíjához; nagy hatású filozófiai műve, A lét és a semmi; a szabadság útjait kereső drámái. A feminizmus anyjaként emlegetett Simoné de Beauvoirtól górcső alá kerülnek regényei: A vendég nő, a Goncourt-díjas Mandarinok és „a feminizmus Bibliája", A másik nem. A könyv megkísérel egy elfogulatlan képet adni Sartre és Beauvoir... Tovább

Fülszöveg

Jean-Paul Sartre és Simoné de Beauvoir író-filozófusok, a huszadik század Frandaországának legjelentősebb, ugyanakkor legmegosztóbb gondolkodói, a második világháború után mítosszá váltak. Nincs egyetlen író sem, akiről olyan szélsőséges vélemények láttak volna napvilágot, mint az ikonikus párról. Egyesek a háború alatti ellenállókat látták bennük, míg mások a megszállókkal kollaboráló értelmiségieket. A könyvben elemzésre kerülnek Sartre munkásságának legfontosabb állomásai: a világhírnevet hozó első regénye. Az undor; a kristálytiszta stílusban megírt, önironikus önéletrajzi írása, A szavak, amely hozzájárult Sartre elnyert, de elvi okokból át nem vett Nobeldíjához; nagy hatású filozófiai műve, A lét és a semmi; a szabadság útjait kereső drámái. A feminizmus anyjaként emlegetett Simoné de Beauvoirtól górcső alá kerülnek regényei: A vendég nő, a Goncourt-díjas Mandarinok és „a feminizmus Bibliája", A másik nem. A könyv megkísérel egy elfogulatlan képet adni Sartre és Beauvoir életéről és munkásságáról. A huszadik század Franciaországában betöltött szerepük és irodalmi műveik révén egyben hű korrajzot is kapunk. A mérleg egyik serpenyőjébe kerül mindaz a vitathatatlan hozadék, amit műveik a filozófia és az irodalom számára jelentenek, míg a másikban a két író-filozófus politikai tévedései, magánéleti botlásai sorakoznak, melyek árnyékot vetnek munkásságukra. Egyfajta Ariadné fonállal a kezében az olvasó el tud igazodni a pro és kontrák labirintusában, megismerheti Sartre és Beauvoir hatalmas életművének „színét és fonákját".
Magyar Miklós irodalomtörténész az irodalomtudomány doktora. Kutatási területe a magyar és a francia irodalom, az összehasonlító irodalom, valamint az irodalomelmélet. 1966-ban bölcsészdoktori címet szerzett a svájci Charles-Ferdinand Ramuz-ről írt disszertációjával. 1973-ban védte meg kandidátusi értekezését A francia egzisztencialista regény és az új regény címmel. 1988-ban szerezte meg az irodalomtudomány doktora címet Hagyomány és modernség André Gide, Marcel Proust és André Malraux regényeiben című akadémiai doktori értekezésével. 1988 és 1991 között a párizsi Sorbonne egyetem vendégprofesszora volt, ahol összehasonlító irodalmi előadásokat tartott. Magyarul és franciául publikál. Vissza