A sólyi papírmalom (1790-1851)

Előszó

A XII. század végén Magyarországra hívott ciszterci rend zirci monostora a XVI. században elnéptelenedett, majd elpusztult. Helyre-, ill. visszaállítása hosszú küzdelmek után Pápáról irányítottan, a lilienfeldi, majd a heinrichaui anyamonostor fennhatósága alatt történt. A meginduló építkezések, birtok-fejlesztések a XVIII. században szakadatlanul folytak; a zirci monostor kiépítése a múlt században fejeződött be. II. József diplomáciai aggályok miatt a porosz kapcsolatú ciszter rendet nem szüntette meg, s mikorra - 1810-ben - maga az anyamonostor szűnt meg, a rend itthon a tanításban világi célt is nyert; felemelkedő, kibontakozó korszakba lépett ismét. Egyesült a pilisi és a pásztói apátságokkal Zirc, a német-porosz apátok helyébe magyarok kerültek. Az elszakadás következtében előállt kártalanítási terhek, az iskolaépítési, könyvtárfejlesztési stb. programjai miatt az apátsági uradalom a korábbinál is intenzívebb birtokgazdálkodásra tért rá, s ez adminisztrációját is természetesen jelentősen megnövelte. E fejlemények egyre sürgetőbben vetették fel a bevételi források növelésének, szaporításának szükségességét - témánk szempontjából pedig ugrásszerűen növekvő papír-igényt szültek. Mindezek együttesen szerepet játszottak abban, hogy a zirci ciszterci apátság, mint gazdálkodó uradalom az 1780-as években papírmalom alapítását határozta el birtokterületén, Sóly faluban. Vissza