A sportlövészet szabályai

Előszó

Az utóbbi évek folyamán a sport óriási fejlődésen ment keresztül. Nemcsak a sportolók száma nőtt meg hihetetlen mértékben, de felszöktek az eredmények is, és nap nap után tanúi vagyunk olyan csúcsteljesítményeknek, amilyenekről egy-két évtizeddel ezelőtt álmodni sem mertek volna. Ilyen eredményeket természetesen nem lehetett a régi felkészülési módszerekkel elérni és a játékos, ötletszerű sportolásról mindenütt áttértek a tudományos alapokra fektetett sportoktatásra és a versenyzőknek hosszú időre lefektetett tervek szerint való felkészítésére. Mindenütt edzési terveket dolgoztak ki, de átvették és hasznosították az ellenfelektől ellesett módszereket is, amire a mind nagyobb számú nagy nemzetközi versenyek adtak lehetőséget. Ennek a céltudatos, szinte egyöntetű felkészítésnek tudható be, hogy ma már az egyes országok legjobb versenyzői szinte egy kategóriát képviselnek, és ha a nagy nemzetközi versenyek eredményeit vizsgáljuk, azt látjuk, hogy azokat csak hajszálnyi, másodpercek töredékében, centiméterekben, vagy pontokban kifejezett különbségek választják el egymástól. Ez a kiélesedett, minden lehetőséget kihasználó versengés tette szükségessé, hogy olyan versenyszabályokat alkossanak, amelyek minden meg nem engedett előnyszerzést kizárnak és egyrészt biztosítják az egyenlő feltételeket, másrészt megszüntetik a bizonytalanságot, amely az egyes országok eltérő szabályai következtében fennállt.
Sehol nem volt ez a követelmény olyan indokolt, mint a technikai sportoknál, tehát a lövősportnál is. Ezért a Nemzetközi Lövész Szövetség 1957-58-ban kidolgozta és kiadta a sportlövészet fegyverágakra bontott nemzetközi szabályait, amelyek a jövőben nemzetközi versenyeknél érvénnyel bírnak. Nem lenne értelme, hogy hazai versenyeinknél más szabályokat alkalmazzunk, mint amelyek szerint a nemzetközi versenyek kerülnek lebonyolításra. Vissza