A statikus, nyugvó többség

Előszó

Részlet:
A statikus, nyugvó többség
"A tömegindulatok legfőbb politikai jelentősége abban van, hogy egy olyan helyzetben, amikor valamilyen politikai akció mögött nem áll nyugalmi állapotban a szóban lévő közösség többsége, a számbeli hátrányt a fizika és a hadi tudomány ősi szabályai szerint mozgással és gyorsasággal, tömegeinek mozgáshabhozatalával egyenlítse ki. A meglódult, mozgásba jött tömegindulatoknak az a természete, hogy többséget mutatnak és erőt jelentenek ott is, ahol a nyugvó többsége - kissé túl statikus és túl nyugvó módon - a demokratikus uralom mellett áll."
Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (továbbiakban Történeti Levéltár, ÁBTL) megalakulása óta készített éves beszámolóit minden esetben egy olyan előszó nyitotta, amely kitért arra, hogy funkcionális működését - a jogszabályi kereteken túlmenően - milyen mozzanatok befolyásolták. Így lett első beszámolónk fantázia-címe "a csonka év" (2003), ezt követte "az átépítés éve" (2004), legutóbb pedig - a 2005. évre vonatkozóan - az "ügynöklisták évadja". Ezen gyakorlatot folytatva szól a 2006. évi levéltári beszámoló előszava -a Bibó Istvántól kölcsönzött formulával - a statikus, nyugvó többség különböző formaváltozatairól. Talán meghökkentő lehet ezt állítani a magunk mögött tudott évről, midőn - a közélet mindennapjait tekintve -nemhogy "fecsegett a felszín", de konfliktusok sorával gerjesztetten volt harsány és turbulens. Mindez - részben közvetlenül, részben átellenesen - a Történeti Levéltár működését is érintette. Ezzel együtt - vagy talán éppen ennek ellenére - mondható: a Levéltár a skandalumokkal teli, s időnként hisztérikus miliőben is eredményesen végezte a társadalom "nyugvó többségének" szolgálatát. Vissza