A statisztikai információ megbízhatóságának problémái a szociológiai kutatásokban

Előszó

Részlet a könyvből:
Az a tény, hogy a válaszadó mennyire képes /feltéve persze, hogy hajlandó rá/ megbízhatóan informálni a szociológust, különböző tényezők függvénye. E tényezőket vizsgálva külön is ki kell térnünk arra a kérdésre, hogy mennyire tud a válaszadó hiteles válaszokat adni a konkrét és elvont jellegű kérdésekre.
A kérdőívekben előforduló kérdések egyrészt egyedi, konkrét tényekre, eseményekre vonatkoznak. A tömegtájékoztatási eszközök auditóriumának vizsgálatára használt kérdőívekben például ilyen tartalmú kérdésekkel találkozhatunk: Kérjük, mondja meg, melyek azok az írások, amelyeket újságunk legutóbbi számában elejétől végéig elolvasott?"; "Hallgatott tegnap rádiót? Ha igen, milyen műsorokat?" stb.
Másfelől a kérdőívek bizonyos kérdései olyanok, hogy a válaszadótól egyfajta, bár különböző mértékű általánosítást igényelnek, mégpedig hol időbelileg, hol térbelileg. Például: "Milyen folyóiratokat olvas rendszeresen?", "Kielégítőnek tartja-e az újságban közölt népgazdasági, erkölcsi, nevelési stb. témájú írásokat?", "Mely anyagok érdeklik önt az újságban leginkább?" stb.
A konkrét kérdéseknek két fajtája van. Az egyik csoportba tartoznak a ténykérdések, a másikba az értékelő kérdések. Az első kérdésfajta magára az egyes konkrét jelenségek, illetve azoknak a konkrét okoknak a létezésére vonatkozik, amelyek következtében a jelenségek létrejöttek. A másik kérdésfajta a kérdezett és az egyedi tény viszonyára utal. Vissza