| Előszó a magyar kiadáshoz | 9 |
| Előszó | 11 |
| Bevezetés | 17 |
| A kihalás sebessége | 17 |
| A társadalmat érintő veszteség | 20 |
| A fajok megőrzése és a gazdasági fejlődés | 22 |
| Kölcsönös függő globális közösség | 25 |
| Meddig kell elmennünk a fajok megmentésében? | 27 |
| Hány faj él a Földön? | 29 |
| Mi a faj? | 29 |
| Hány faj létezik Földünkön? | 30 |
| Egy fajokban igen gazdag kategória: a rovarok | 33 |
| A legismertebb rendszertani kategória: a gerincesek | 35 |
| A fajok megoszlása | 36 |
| Endemizmusok | 39 |
| Szigetek | 39 |
| Hogyan keletkeznek és tűnnek el a fajok? | 42 |
| Az ember hatása a kipusztulás sebességére | 44 |
| Veszélyeztetett fajok | 47 |
| Ritka fajok | 47 |
| Szigeten élő fajok | 50 |
| A mocsaras, ingoványos területek fajai | 51 |
| A trópusi erdők madarai | 52 |
| A veszély fő forrásai: az élőhely tönkretétele | 53 |
| "Háromutas" stratégia a fajok számára? | 54 |
| Mire jók a fajok? | 56 |
| Etikai érv | 56 |
| Ökológiai sokféleség és stabilitás | 59 |
| A genetikai anyag megmentése | 62 |
| A fajok milyen csoportjai képesek legjobban fenntartani az evolúciós folyamatot? | 64 |
| A fajok megőrzésének gyakorlati haszna | 68 |
| Mezőgazdaság: növények | 68 |
| Mezőgazdaság: állatok | 77 |
| A feljavított mezőgazdaság haszna | 78 |
| Orvostudomány és gyógyszergyártás | 79 |
| Ipari termelés | 82 |
| Egyéb felhasználási lehetőségek | 86 |
| Az óceánok mint genetikai tartalékok forrásai | 87 |
| Pusztuló fajok: a gazdaságpolitika szerepe | 90 |
| A fajok mint közös örökség | 90 |
| A fajok mint közös tulajdonaink | 91 |
| A fajok mint "szabad javak" | 94 |
| A közlegelők példája | 98 |
| Közvetlen visszaélés a fajokkal | 100 |
| Az óceánok mint közös környezet | 102 |
| Közvetett visszaélés a fajokkal | 104 |
| Külsőségek | 106 |
| A trópusi őserdők különleges esete | 107 |
| Fennmaradás és megújulás | 110 |
| Tápanyagok és talajok | 111 |
| A másodlagos erdő | 113 |
| Az ember hatása | 114 |
| A fajok elvesztése | 116 |
| A trópusokon folyó erdőirtás világméretű éghajlati következményei | 120 |
| A trópusi erdők hasznosítása | 122 |
| Amazónia és Közép-Amerika | 122 |
| Brazília | 124 |
| Costa Rica | 130 |
| Délkelet-Ázsia | 133 |
| Az őserdők túlzott kitermelésének megfékezése | 136 |
| A kivágott faanyag hatékonyabb felhasználása | 136 |
| Helyettesítő anyagok | 136 |
| Ültetvények | 137 |
| Agro-erdészet | 139 |
| Állatkertek, parkok és más védelmi intézkedések | 145 |
| Az állatkertek és a botanikus kertek | 145 |
| Nemzeti parkok és más védett területek | 148 |
| A sziget-biogeográfia elmélete | 149 |
| Érzékeny fajok | 152 |
| A védett területek mérete és rendeltetése | 153 |
| Védett területek Amazóniában | 155 |
| Veszélyben került védett területek | 157 |
| Új parkok és természetvédelmi területek | 158 |
| Gazdasági és jogi lehetőségeink | 159 |
| Közös javak | 161 |
| Társadalmi akció a fajok megmentéséért | 162 |
| A "közfelelősség" elve | 165 |
| A Világ Örökségének Gondnoksága | 168 |
| Gondoljunk a jövőnkre | 169 |
| A nemzetközi szervezetek szerepe | 170 |
| A multinacionális társaságok szerepe | 170 |
| A nemzetközi segélyszervezetek szerepe | 172 |
| A Jonglei-csatorna tér | 173 |
| Mit tehetnek a fejlődő és a fejlett országok a világ örökségéért? | 177 |
| A trópusi esőerdők megőrzése | 178 |
| Új szemléletet | 180 |
| A fejlett országok feladatai | 182 |
| Segélyek a fejlődő országoknak | 184 |