A sumer irodalmi hagyomány

Fülszöveg

Istenek, isten-királyok, mitikus hősök történeteit, az ókori sumer irodalom alkotásait értelmezi, magyarázza tanulmánykötetében Komoróczy Géza. Felfogása szerint a mítosz mesés, fantasztikus formái a történeti valóság képét őrzik, keletkezésük korának társadalmi állapotait, a történeti változásokat tükrözik.
Új könyvéről a szerző a következőket mondja:
"Tanulmányaim célja, hogy az i. e. 1. évezred közepéről Assur-ban-apli ninivei könyvtárban, illetve az i. e. 2. évezred első századaiból fennmaradt sumer irodalomnak időbeli dimenziót adjanak: hogy a régmúltat korszakokra, a hagyományt rétegekre bontsák.
Az időbeli távlatok vizsgálata főként történeti módszereket kíván, elemzéseim ezért mozognak többnyire az irodalomtörténet és a történetírás határmezsgyéjén. A kultúra emlékeit, letűnt korok irodalmát is, az utókor, tudjuk, rendszerint nem a maguk eredeti mivoltában fogadja be: azt veszi át, s egyáltalán, azt veszi észre belőlük, amire szüksége van. Az utóélet olykor «termékeny félreértés». Mégis, tanulmányaim az értést szeretnék szolgálni - komolyan remélem nem valami terméketlen értést."
Az írnoki tudás anyja a szónoknak, apja a tudós mestereknek.
Az írnoki tudás gyönyörűséget ad.
Az írnoki tudást nehéz megtanulni, aki tudja, nem veszíti el.
Az írnoki tudásért legyél buzgó, javadra válik:
az írnoki tudásért legyél szorgalmas, kincshez jutsz vele.
Fáradozzál érte lankadatlan, titkai feltárulnak előtted.
Szerezz a sumer nyelvben kiváló tudást, tanulj feliratot írni...
Az írnok: szolgálja a tudásnak, e szolgálatra rendeltetett. Vissza