A szabadság

Előszó

A szabadság mibenléte az egyik leginkább reflektált probléma volt a filozófiai gondolkodás története során. De hogy valójában mi is a szabadság, s mit jelent szabadnak lenni, (szabadság, mint létmód), azt nagyon eltérő módon közelítették meg a különböző korok gondolkodói. A szabadságról folytatott diskurzusokat vizsgálva az alapállások, megközelítési módok és argumentációk rendkívül széles és gazdag választékával találkozhatunk. Az emberi létezésmód pluralitása - csakúgy mint korábbi témáink, a szeretet, az erény, a bűn, a lelkiismeret, a barátság, a gyűlölet és az igazságosság fogalmi analízise esetében - nem teszi lehetővé számunkra, hogy a szabadság fenoménjéről, mint önmagában (meg)álló problémáról beszéljünk.
A szabadság problémavilág egyszerre utal önnön voltának individuális és közösségi dimenzióira. A szabadság nélkül nem képes meglenni az ember, ám birtokolni sem képes a maga teljességében. A soha meg nem valósított, de mégis megvalósítani vágyott szabadság lenne az, ami mintegy elrendezi és szervezi cselekedeteinket, kijelöli céljainkat? Szabadság nincs - de mégis van. Hogyan lehetséges ez? S ha már filozófiai reflexiónk tárgyául választottuk, vizsgálódásaink során hogyan közelíthetünk releváns módon a szabadsághoz? Ahhoz a szabadsághoz, amely örökösen cserben hagy és nyugtalanító hiányával, vagy éppen magabiztos megnyilvánulásával hívja fel magára a figyelmet.
Miért és mire (való) a szabadság? Miért különbözött a régiek és a modernek szabadsága? Miért akarták a különböző korok és kultúrák emberei olyannyira megragadni és megvalósítani a szabadságot, ha folytonosan csak hiányával, illékonyságával, problémás voltával, sőt egyenesen megvalósításának lehetetlenségével, vagy éppen kártékonyságával szembesültek? Megalapozhatóak-e bármilyen módon is a szabadságról szóló diskurzusok? Mert mi is a szabadság? Erény? Idea? Cél? Lelki habitus? Képesség? Magánfüggetlenség? Korlátoktól való mentessé? Netán egy tünékeny képzet, esetleg mindössze egy fikció? Avagy pusztán egy olyan regulatív eszme, amelynek megvalósítására annak ellenére is törekednünk kell, hogy abszolút értelemben megvalósíthatatlan? Mert hogy mi is valójában a szabadság az csak akkor derül(ne) ki számunkra, ha semmilyen módon sem próbálnánk megvalósítani, ha lemondanánk róla, vagy ha hiányával kell(ene) szembesülnünk. Vissza