A szakfordítások lektorálása

Fülszöveg

Manapság, amikor a közigazgatást és a gazdaságot egyaránt a jelszóvá lett minőségirányítás határozza meg, a szakfordítások lektorálása, azaz ellenőrzése, javítása és értékelése, úgy válik a fordítópiaci szereplők többletszolgáltatásából alaptevékenységgé, hogy annak módszerei és alapelvei jobbára változatlanul ötletszerűek. Pedig ha azt akarjuk, hogy az ügyfelek minőségi fordítást vegyenek át, a lektorálásban ne fölösleges kiadást lássanak, a közvetítőirodák érdemi visszajelzést kapjanak a fordítások színvonaláról, és a lektorok felismerjék feladatuk lényegét, akkor a lektorálást először is érdemes tárgyilagosan, nem eszményi, hanem valódi formájában leírni. Erre vállalkozik a jelen könyv, eredetileg A lektori kompetencia című doktori értekezés, amelyet a szerző summa cum laude minősítéssel védett meg.
A mű elsőként foglalja össze a lektorálásra vonatkozó futólagos megjegyzéseket és nagyobb tanulmányokat, ismerteti a hazai fordítóirodák lektorálási gyakorlatát, részletesen leírja... Tovább

Fülszöveg

Manapság, amikor a közigazgatást és a gazdaságot egyaránt a jelszóvá lett minőségirányítás határozza meg, a szakfordítások lektorálása, azaz ellenőrzése, javítása és értékelése, úgy válik a fordítópiaci szereplők többletszolgáltatásából alaptevékenységgé, hogy annak módszerei és alapelvei jobbára változatlanul ötletszerűek. Pedig ha azt akarjuk, hogy az ügyfelek minőségi fordítást vegyenek át, a lektorálásban ne fölösleges kiadást lássanak, a közvetítőirodák érdemi visszajelzést kapjanak a fordítások színvonaláról, és a lektorok felismerjék feladatuk lényegét, akkor a lektorálást először is érdemes tárgyilagosan, nem eszményi, hanem valódi formájában leírni. Erre vállalkozik a jelen könyv, eredetileg A lektori kompetencia című doktori értekezés, amelyet a szerző summa cum laude minősítéssel védett meg.
A mű elsőként foglalja össze a lektorálásra vonatkozó futólagos megjegyzéseket és nagyobb tanulmányokat, ismerteti a hazai fordítóirodák lektorálási gyakorlatát, részletesen leírja az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda Zrt. (OFFI) fordítási folyamatát, megalkotja a lektori kompetencia, valamint a lektorálási alapelvek, paraméterek, műveletek és univerzálék modelljét, a lektorálás, illetve a lektori olvasás és írás tipológiáját, felépíti és elemzi az első két magyar lektorálási korpuszt, továbbá rendszerezi és kiegészíti a lektorálás magyar nyelvű terminológiáját. Az említett két korpuszt az OFFI öt lektorának írásbeli munkája alkotja. Az első fejenként 30, tehát összesen 150 oldalnyi fordítást és közel 800 lektori változtatást tartalmaz, a második pedig egy kísérleten alapul, amelyben a vizsgálati személyek egyazon fordítást lektorálták ötféleképpen, mintegy 130 módosítást végrehajtva.
Az eredmények igazolták a kutatás elején megfogalmazott öt hipotézist: (1) A lektoráláshoz különleges tudás, az ún. lektori kompetencia szükséges; (2) A lektorálás a szükségesnél több változtatással jár; (3) A lektorálás főleg szószintű változtatásokkal jár; (4) A lektorálás inkább a célnyelvhez, semmint a forrásnyelvhez közelíti a fordítást; (5) A lektorálásnak a fordításhoz hasonlóan vannak univerzáléi.
Horváth Péter Iván angol—spanyol szakos tanárként, majd szakfordítóként és tolmácsként végzett az ELTE BTK-n. 2001 óta az OFFI fordítója, 2010-től vezető lektora. Vissza