| Előszó | 9 |
| Bevezetés | 13 |
| I. rész. SZÁMTANI ÖRÖKSÉGÜNK | |
| 1. fejezet. Tehetséges állatok | 25 |
| A Hans nevű ló esete | 26 |
| A patkányok mint könyvelők | 30 |
| Mennyire elvontan számolnak az állatok? | 37 |
| A gyűjtőedény metafora | 43 |
| Számérzékelő idegsejtek? | 47 |
| Elosódott számhatárok | 51 |
| Az állati matematika korlátai | 57 |
| Az állattól az emberig | 58 |
| 2. fejezet. Számoló csecsemők | 60 |
| Hogyan építsünk csecsemőt? Piaget elmélete | 60 |
| Piaget tévedései | 64 |
| Fiatalabbak és még fiatalabbak | 68 |
| A babák absztrakciós képességei | 72 |
| Mennyi egy meg egy? | 74 |
| A csecsemők számtani képességeinek korlátai | 79 |
| Öröklődés, tanulás és a számok | 85 |
| 3. fejezet. A felnőttek számegyenese | 89 |
| 1, 2, 3 és ezen túl | 91 |
| A nagy számok becslése | 97 |
| A szimbólumok mögötti mennyiség | 100 |
| A nagy számok mentális összenyomása | 104 |
| Reflexes hozzáférés a számok jelentéséhez | 106 |
| A tér érzete | 109 |
| Van a számoknak színe? | 113 |
| A szám intuíciója | 117 |
| II. rész. A BECSLÉSEN TÚL | |
| 4. fejezet. A számok nyelve | 123 |
| A számok rövid története | 124 |
| A számok állandó lenyomata | 128 |
| A helyi érték elve | 132 |
| A számnyelvek burjánzó sokfélesége | 135 |
| Az angol nyelv ára | 137 |
| A mennyiségek címkézésének elsajátítása | 142 |
| Kerek számok, pontos számok | 144 |
| Miért gyakoribbak egyes számok, mint mások? | 147 |
| A kulturális fejlődés agyi korlátai | 153 |
| 5. fejezet. Kis fejek - nagy számítások | 157 |
| A számolás ábécéje | 158 |
| Óvodáskorú algoritmustervezők | 162 |
| Színre lép az emlékezet | 165 |
| A szorzótábla: természetellenes feladvány? | 168 |
| A verbális emlékezet mentőöve | 172 |
| Mentális hibák | 175 |
| Érvek az elektronikus számológép mellett és ellen | 177 |
| Számolástudatlanság: napjaink problémája? | 181 |
| A számérték tanítása | 184 |
| 6. fejezet. Zsenik és számolótehetségek | 190 |
| A számok állatkertje | 194 |
| A számok országa | 196 |
| Koponyatan, a zseni biológiai alapjainak kutatása | 200 |
| Biológiai adottság-e a matematikai tehetség? | 207 |
| Amikor a szenvedély tehetséggé változik | 212 |
| A rendkívüli számolótehetségek rendes tulajdonságai | 216 |
| A villámgyors számolás receptjei | 219 |
| Tehetség és matematikai felfedezés | 223 |
| III. rész. A SZÁMOK ÉS AZ IDEGRENDSZER | |
| 7. fejezet. Ha elvész a számérzék | 229 |
| Mr. N., a körülbelüli ember | 232 |
| Egy világos probléma | 236 |
| A számtani ésszerűtlenség bajnoka | 242 |
| Az agykéreg alulsó fali területe és a számérzék | 247 |
| A matematika által kiváltott rohamok | 249 |
| A számok többszörös jelentése | 250 |
| Az agy számtani szupersztrádái | 253 |
| Ki vezérli az agy számításait? | 260 |
| Az agyi specializáció kezdetei | 264 |
| 8. fejezet. A számoló agy | 269 |
| A mentális számolás növeli az agy anyagcseréjét? | 270 |
| A pozitronemissziós tomográfia működési elve | 273 |
| Lokalizálható-e a matematikai gondolkodás? | 276 |
| Az agy szorzás és összehasonlítás közben | 282 |
| A pozitronemissziós tomográfia korlátai | 286 |
| Az elektromos agy | 287 |
| A számegyenes időtengelye | 289 |
| A ,,tizennyolc" szó megértése | 293 |
| Számoló idegsejtek | 295 |
| 9. fejezet. Mi a szám? | 298 |
| Az agy logikus gép? | 299 |
| Analóg számítások az agyban | 303 |
| Mikor az intuíció meghaladja az axiómákat | 306 |
| Platonisták, formalisták és intuicionisták | 311 |
| A matematika megalkotása és szelekciója | 315 |
| A matematika ésszerűtlen hatékonysága | 320 |
| Függelék | 325 |
| Megjegyzések és hivatkozások | 327 |
| Név- és tárgymutató | 329 |
Folytatás Microsoft-tal