| Előszó | 3 |
| Bevezetés | 7 |
| A számítástechnika tárgya | 7 |
| A jel | 11 |
| A számítástechnikai eszközök osztályozása | 14 |
| Fejlődéstörténeti áttekintés | 17 |
| A számítástechnika kapcsolata az irányítástechnikával, kibernetikával és a rendszerelmélettel | 26 |
| Matematikai alapfogalmak | 30 |
| Számrendszerek | 30 |
| A hibabecslés elemeiről | 46 |
| Az információelmélet néhány fogalma | 52 |
| Történeti előzmények | 52 |
| Az információfogalom filozófiai vonatkozásairól | 52 |
| Az információ minőségi és mennyiségi értékelése | 53 |
| Az információátvitel alapfogalmak | 53 |
| Az információmennyiség mérése | 54 |
| Néhány megjegyzés az információelmélet és a statisztikus fizika kapcsolatáról | 60 |
| Valószínűségelméleti emlékeztető | 62 |
| Néhány konkrét hírközlési rendszer működésének vázolása | 67 |
| Az információ és információhordozó közötti hozzárendelés. Jelfajták | 72 |
| A számítástechnikában gyakran használt, információkkal kapcsolatos kifejezések összefoglalása | 77 |
| Számítástechnikai célokra alkalmazott információátviteli rendszer elvi leírása | 78 |
| A kódoláselmélet elemei | 79 |
| A kódolás maematikai modellje | 80 |
| A kód gazdaságosságának (hatékonyságának) problémái | 81 |
| Az információelmélet kódolással kapcsolatos alaptételei | 84 |
| A kódok megbízhatóságának elemzése | 85 |
| A számítástechnikai gyakorlatban használt néhány kódrendszer | 91 |
| A digitális információátalakítás logikai alapjai | 96 |
| A logika és a matematikai logika | 97 |
| Halmazelméleti és algebrai fogalmak | 100 |
| A Boole-algebra axiómarendszerének néhány interpretációja | 103 |
| A logikai algebra axiómarendszeréből következő fontosabb tulajdonságok | 108 |
| Logikai műveletek és függvények; Boole-függvények | 110 |
| Logikai műveletek modellezése fizikai rendszerekkel | 118 |
| A dekuktív logikai rendszerek felépítéséről | 131 |
| Az algoritmusok, rekurzív függvények és absztrakt automaták elméletének összefüggéseiről | 135 |
| Analóg modellezési berendezések | 139 |
| Modellezési eljárások számítástechnikai felhasználása | 139 |
| A determinisztikus dinamikus rendszerekről | 144 |
| Néhány klasszikus analúg számítástechnikai eszköz | 150 |
| Matematikai műveletek végrehajtása folytonos villamos változók segítségével | 152 |
| Feszültség szorzása 0<IaI<1 állandó tényezővel | 153 |
| Feszültségek összegzése passzív elemekkel | 154 |
| Feszültségek összegzése egyenáramú erősítővel | 155 |
| Feszültség-idő függvények integrálása egyenáramú erősítővel | 157 |
| Műveleti egységek egyezményes jelei | 159 |
| Időben változó feszültségek szorzása | 160 |
| A függvényképző egységek | 163 |
| Az univerzális elektronikus analóg számológép | 168 |
| Matematikai feladatok megoldása analóg számológépen | 172 |
| Modellezés digitális és hibrid elemekkel | 186 |
| Digitális számítástechnikai eszközök | 189 |
| Néhány klasszikus digitális szerkezeti elem | 189 |
| A digitális számítógép felépítésének és működésének vázlata | 193 |
| Funkcionális elvek | 193 |
| A digitális számítógép klasszikus funkcionális rendszervázlata | 197 |
| A digitális számítógép modern funkcionális rendszervázlata | 201 |
| Áttekintés a digitális számítógépek szerkezeti egységeiről | 203 |
| A gépi információábrázolás problémái | 207 |
| Utasítások, utasításrendszer | 212 |
| A gépi nyelven történő programozás elvei | 215 |
| Vázlat egy feladat gépi nyelvű programozással történő megoldásáról | 215 |
| Az információfeldolgozási folyamatok | 217 |
| A gépi nyelvű programozás alapfogalmai | 218 |
| A ciklusok szervezése | 221 |
| A gépi nyelvű programozás szempontjai | 224 |
| Egy fiktív kisszámítógé definiálása oktatási célokra | 225 |
| Áttekintés a számítástechnikai eszközök felhasználásáról | 230 |
| Az alkalmazási területek jellegzetességei | 230 |
| Áttekintés a számítástechnika magyarországi történetéről | 235 |
| Utószó | 237 |
| Függelék | 238 |
| Irodalmi tájékoztató | 241 |
| Tartalomjegyzék | 251 |
Folytatás Microsoft-tal