| Bevezetés. A francia válság és az informatika | |
| A tényállás: Az informatikától a táv-informatikáig | 25 |
| Az informatikai robbanás | 25 |
| Közelmúlt: a kiválasztottak informatikája | 26 |
| A haladás fáklyája | 276 |
| Holnap: a nagyhatósugarú informatika | 29 |
| A távközlés átalakulása | 30 |
| Tegnap: még elszigetelt területek | 30 |
| Növekvő összefonódás | 30 |
| A szolgáltatások felvirágzása | 31 |
| A táv-informatikai horizont: univerzális műholdak | 32 |
| Uralkodó adatátviteli eszköz | 33 |
| A táv-informatikai hálózatok irányába? | 34 |
| A kihívások | 39 |
| A táv-informatika és a növekedés buktatói | 41 |
| A foglalkoztatottságot fenyegető veszélyek | 42 |
| Befejeződik az új munkahelyek létesítése a szolgáltatásokban | 43 |
| Az ipari termelés fejlődése állandó létszámmal valósul meg | 45 |
| Lehetőségek a külkereskedelem számára | 46 |
| A túlélésünket biztosító termelékenységi színvonalat a külföldi vetélytársak határozzák meg | 46 |
| A "küszöb"-feltételek és a "súlypontok", amelyek versenyképességünket irányítják | 48 |
| Az informatika szükséges, de nem elégséges a francia válság megoldásához | 49 |
| A számítógépesítés és a nsövekedés buktatói | 50 |
| Új igények | 51 |
| A társadalom választása | 52 |
| A táv-informatika és a hatalom új eszközei | 55 |
| Semleges eszköz az új formákhoz | 56 |
| Az osztott informatika | 56 |
| A decentralizált informatika | 57 |
| Az önálló informatika | 58 |
| Az informatika a hatalmi színjáték középpontjában | 59 |
| A versenyfeltételek kétségbevonása | 59 |
| Erőviszonyok a közigazgatásban | 61 |
| A társadalmi pozíciók kétségbevonása | 62 |
| Az ellenhatások stratégiája | 65 |
| Szabadság, hatékonyság | 65 |
| Szabadság, áttetszőség és sebezhetőség | 66 |
| A táv-informatika és a nemzeti függetlenség | 69 |
| Új ipari követelmény | 69 |
| A régi politika | 69 |
| Az IBM kihívásának átalakulása | 70 |
| Szuverenitás a hálózat segítségével | 73 |
| A szabványosítási hatáskör | 73 |
| A műholdak | 74 |
| A potenciális szdövetségesek | 75 |
| Az információk feletti uralomnak köszönhető függetlenség | 76 |
| Az elidegenedés veszélye | 76 |
| Az "adatbank-koncepció" | 77 |
| A támpontok | 79 |
| A távközlések intézményrendszere | 81 |
| Az egységes stratégia hiánya | 82 |
| Ellentmondásos helyzetek ismétlődése | 82 |
| Szétforgácsolt felügyelet, szabályozott hatáskör és összekuszált végrehajtás | 83 |
| Egy közvetlen példa: a Transpac sikere | 84 |
| A "marketing" tevékenység beépítése a szolgáltatásokba | 84 |
| Egy nem kielégítő és átmeneti időszak a szabványosítási politikában | 86 |
| A kommunikációs politika intézményei | 87 |
| A távközlési intézmények tevékenységének élénkítése | 87 |
| Egy Kommunikációs Minisztérium létrehozása | 90 |
| Az állam és az informatikai színjáték más szereplői | 95 |
| Az állam és a dinamikus, atomizált partnerek: a szolgáltató vállalatok, a mini-számítógép ipar és a perifériagyártás | 95 |
| A szolgáltató vállalatok | 96 |
| A mini-számítógépipar és a perifériagyártás | 99 |
| Az állam a tudással és a megvalósítással szemben; az informatikai kutatás és az alkotóelemek | 100 |
| Az informatikai kutatás | 100 |
| Az alkotóelemek | 102 |
| A "nagy"-informatika | 103 |
| A közigazgatás számítógépesítése | 107 |
| Az események szabad folyása: a jövő befagyasztása | 107 |
| A modellt veszélyeztető tévedések és veszélyek | 110 |
| A változás elősegítése | 112 |
| Kérdések a jövőre vonatkozóan | 117 |
| Első feltevés: Számítógépesített társadalom, a kulturális összeütközések társadalma? | 119 |
| Termelékeny társadalom, konfliktusos társadalom | 119 |
| Táv-informatika és kulturális összeütközések: nyelv és tudás | 121 |
| Táv-informatika, nyelv és befolyás | 122 |
| Táv-informatika, tudás és hatalom | 123 |
| Második feltevés: A bizonytalan jövő, az információ társadalmasítása | 125 |
| A bizonytalan jövő | 125 |
| Eddig: szabályozás - terv nélkül, terv - szabályozás nélkül | 126 |
| Az információ társadalmasítása? | 127 |
| A dokumentumok ismertetése | 133 |
| A kiegészítő dokumentumok ismertetése | 137 |