A szarvasmarhatörzskönyvezés és utódellenőrzés évkönyve 1970.

Előszó

A most megjelent évkönyvünkben beszámolunk a szarvasmarha-állományunk nemesítésével foglalkozó szelekciós munkáról, a törzskönyvi termelésellenőrzés eredményeiről, a törzstenyésztésről és az utódellenőrzésről. Tájékoztatást adunk továbbá az apaállatellátásról, mesterséges termékenyítésről, különböző fajtákkal végzett keresztezések eredményeiről, törzskönyvezett nőivarú szarvasmarhák forgalmazásáról, valamint tenyészbikák és üszők export-importjáról. Az állattenyésztés népgazdaságunk egyik alapvető termelési ága, s ezen belül elvitathatatlanul a legfontosabb a szarvasmarhatenyésztés. Ez az ágazat adja a mezőgazdaság bruttó termelési értékének 12%-át, az állattenyésztés termeléséből pedig 30%-ot meghaladó arányban részesedik. A szarvasmarhatenyésztés két fő terméke jelentős szerepet játszik a lakosság ellátásában, valamint népgazdaságunk jövedelmezőségében is. Évente 1,1 milliárd liter tej 98%-a belföldön kerül felhasználásra. A folyadéktejre átszámított egy főre jutó tej- és tejtermékfogyasztás 140 liter. Ez alig fele a fejlett állattenyésztéssel rendelkező országok fogyasztásának. Tehát a jövőben arra kell törekednünk, hogy az egy főre jutó tej- és tejtermékfogyasztást jelentősen növeljük. Ez egyrészt a tehénállomány fejlesztését, másrészt a fajlagos termelési mutatók további javítását teszi szükségessé. Ezzel egy időben természetesen a tejipar és a mezőgazdasági üzemek feldolgozókapacitását növelni és korszerűsíteni kell. Azzal a ténnyel számolnunk kell, hogy a nemzetközi piac telítettsége miatt tejtermékexportunk nem bővíthető. Más a helyzet a szarvasmarha másik fő termékének, a marhahúsnak belföldön és exportra való felhasználásában. Bár az egy főre jutó 56 kg-os húsfogyasztással az európai országok rangsorolásában előkelő helyet foglalunk el, ezen belül azonban a marhahúsfogyasztás elenyésző, mintegy 8-10 kg. Ez az arány számottevően nem fog megváltozni a magyaros ízlés és konyhai specialitás miatt. Az export vonalán más a helyzet. Az évente előállított több mint 550 ezer vágómarhának mintegy fele jó dollárkitermeléssel exportra értékesül, s ez évente 70 millió dollár bevételt jelent. Az összes mezőgazdasági és élelmiszeripari tőkés exportbevétel 50%-a. Az előre jelzések és távlati piackutatások szerint exportlehetőségeink tovább bővíthetők, főleg akkor, ha a külföldi vevők kívánalmának megfelelő minőségű marhát tudnak minden időben felvásárolni. A hízómarhák adják a népgazdasági exportbevételekből származó minden ötödik dollárt. A szarvasmarhatenyésztés döntő fontosságának adott hangot 1970. január 30-án dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter és dr. Gergely István miniszterhelyettes elvtárs a Budapesten tartott országos szarvasmarhatenyésztési tanácskozáson. A miniszter elvtárs hangsúlyozta, hogy a felső vezetés jól ismeri a szarvasmarhatenyésztés fejlődését fékező tényezőket, és ismertette azok megszüntetése érdekében foganatosított legfontosabb intézkedéseket. Vissza