A Szegedi M. Kir. Állami Felső Kereskedelmi Iskola harminchetedik értesítője az 1924/25. iskolai évről

Előszó

Részlet a kötetből:

Tanulóifjúságunk kötelességérzete

Ismét vége van egy tanévnek, vége van az 1924-25-i esztendőnek, melynek eredményei az évvégi bizonyítványok néma érdemjegyeiben jutnak kifejezésre. Tiz hónapi szorgos munkának vagy mivelsemtörődő dologtalanságnak tanúbizonyságai ezek a néma, s mégis sokatmondó jegyek. Vajjon mit mondanak nekünk? Vessünk csak egy tekintetet jelen értesítő utolsó lapjain közölt tanulmányi statisztikára, s mindent megtudunk. Megtudjuk azt a lesujtó tényt, hogy ezen iskola egyes osztályaiban tanulóifjúságunknak csaknem a fele nem végezte el becsülettel a reá kirótt munkát, nem végezte oly kitartással, azzal a kötelességtudással, melyet minden fiától e haza most feltétlenül megkövetel.
Ily körülmények közt nem találhattam volna alkalmasabb témát értesítői feldolgozásra, minthogy éppen tanulóifjúságunk kötelességérzetéről mondjak el egyetsmást. Mélyen elszomorító tényként állapíthatom meg azt, hogy tanulóink nagy részének különös jellembeli hibája a kötelességérzet, a kötelességtudás csaknem teljes hiánya. Szinte kétségbeejtő az az állapot, melyet szeptembertől június végéig e téren egyes osztályokban tapasztalhatunk. Minden intelem, dorgálás, büntetés ellenére is állandó a panasz, hogy tanulóink keveset, vagy épen semmit sem tanulnak, kiszabott munkájukkal mitsem törődnek, sőt gyakran megtörténik az is, hogy egyik-másik még azt sem tudja, mi volt leckére. Vissza