A Szegedi Szabadtéri Játékok története 1931-1937

Szerző

Lugosi Döme

'Lugosi Döme: A Szegedi Szabadtéri Játékok története 1931-1937 ' összes példány

Kiadó:	A "Szinpad" kiadás
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1938
Kötés típusa:	Varrott papírkötés
Oldalszám:	131 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	32 fekete-fehér fotóval valamint több oldalnyi korabeli, szegedi hirdetésekkel illusztrálva. A borítólap rajza Buday György fametsző-művész munkája. Első Kecskeméti Hírlapkiadó- és Nyomda-Rt. nyomása.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A szegedi szabadtéri játékok történetében nevezetes évfordulóhoz érkeztünk 1937-ben. Ebben az évben tizedik évfordulóját üljük a szegedi
szabadtéri játékok gondolatkeletkezésének, de egyben ötödik évfordulóját üljük Madách Imrét Az ember tragédiája szabadtérre való kihelyezésének.
A szabadtéri játékok gondolata ősrégi és mégis a mai világban a szabadtéri játékok fogalma még kellően meghatározva nincs. Bár nem szándékozunk e helyen a helyes elnevezés tekintetében vitát indítani, mégis kénytelenek vagyunk felemlíteni, hogy sem a szabadtéri játék, sem a szabad égi színpad elnevezés a szegedi szabadtéri játékokra helyesen nem alkalmazható. (Jobb elnevezés hiányában mi is „szabadtéri játék" néven fogjuk ezeket az egészen különleges színpadi bemutatásokat
nevezni.) A Színészeti Lexikon II. k. 802. oldalon írja: „Szabadtéri színház minden olyan szabad ég alatti színjátszó hely, ahol a színpadot és kellékeit részben, vagy egészben a természet szolgáltatja, s ahol az előadás varázsát épp a természetnek bizonyos fokú közreműködése adja meg." Nyilvánvaló, hogy ez a meghatározás a szegedi szabadtéri játékokra helytelen, mert a szegedi DOM-téren semmiféle kelléket és hangulatot a természet nem ad, mert a környezet épületcsoportokból áll és a természet csupán az égboltozat alakjában jelenik meg. Helytelen azonban a „szabad ég alatti" megjelölés is, mert hiszen minden födetlen
színpadon előadott játék a szabad ég alatti játék nevet viselhetné és talán ez az elnevezés lehetne gyűjtő fogalma az összes, nem zárt épületben előadott játékoknak. A szegedi fogadalmi templom előtt elterülő kövezett, tízezer négyzetméter területű teret árkádos, egységbe foglalt épületcsoport határolja, melyet építészetileg is zárt térnek neveznek. Tehát a szegedi játékok színhelye nem szabad tér, hanem zárt tér.
A színjátszás kezdete visszanyúlik a történelem előtti korszakba,
amikor szertartásként jelentkezett valamely olyan szabad területen, ahol
egyrészt a néző közönség részére is elegendő hely jutott, másrészt mi sem gátolta a szertartások, illetve előadások lebonyolítását... Vissza

Tartalom

Előszó 3
Előzmények 8
Az első szabadtéri előadást Magyar passió. 1931 17
A nyomorúságos tengődés éve: 1932 25
Az első szegedi vállalkozás sikeres évei: 1833-1035 32
Játékok városi vállalkozásban: 1936-1937 54
A DOM-téri játékok jövője. Tanulságok, összefoglalások 84
Függelék: f. Az ember tragédiájának visszfénye Szegeden 92
II. A DOM-téri játékok plakátjai 96
IIP. Játéknapok 100
IV. Játéknaptár 100
V. A DOM-színpad művészei 101
VI. A DOM-téri játékok kiállításának tárgyai 106
VII. Szeged reprezentáns cégei és exportvállalatai 111
Tartalomjegyzékek 129
KÉPEK JEGYZÉKE
I. A szegedi DOM-tér, az ünnepi játékok helye.
II. Klebelsberg Kunó gróf, a szegedi DOM-téri játékok megteremtője.
III. Hevesi Sándor dr., az ünnepi játékok első rendezője.
IV. A MAGYAR PASSIÓ előadása a szegedi DOM-téren.
(Kátay László dr. felvétele.)
- A kultúrpalota, ahova 1932-ben először tervezték AZ EMBER
TRAGÉDIÁJA szabadtéri előadását. 1937, a DOM-téri játékok kiállításának helye
V. Buday György színpadképe. 1933. AZ EMBER TRAGÉDIÁJA.
Alapszínpad, balra elől az álomharang.
- Buday. 1933. Athén.
VI. Buday. 1933. Konstantinápoly, részletkép.
- Buday. 1933. Konstantinápoly teljes színpadképe.
VII. Buday. 1933. Konstantinápoly vetített háttere.
- Buday. 1933. Prága.
VIII. Buday. 1933. Páris.