| Mint aki a sinek közé esett... | 5 |
| És látom Őt, a Kisdedet, | 6 |
| A doktor bácsi. | 7 |
| Múlt este én is jártam ottan, | 8 |
| Ó, a halál. | 9 |
| Még büszkén vallom, hogy magyar vagyok. | 10 |
| Azon az éjjel | 11 |
| Már néha gondolok a szerelemre. | 13 |
| Az iskolában hatvanan vagyunk. | 14 |
| Mostan szines tintákról álmodom. | 15 |
| Ti, akik zárt ajtók előtt szepegtek, | 16 |
| Ó, hányszor látlak mégis bennetek, | 17 |
| Este, este... | 18 |
| Mikor az est hirtelen leszáll | 19 |
| A kis mécs. | 20 |
| Mi ez, mi ez? | 21 |
| Én félek. | 23 |
| Ódon, ónémet, cifra óra | 25 |
| Lánc, lánc, eszterlánc, | 27 |
| Akárcsak egy kormos szénégető | 29 |
| Apámmal utazunk a vonaton. | 30 |
| Egy téli délben | 31 |
| Anyuska régi képe. | 32 |
| Szegény anyám csak egy dalt zongorázik. | 33 |
| Én öngyilkos leszek... | 34 |
| A rokonok. | 35 |
| Öreganyó. | 34 |
| Halottak napján. | 38 |
| Miért zokogsz fel oly fájón, búsan | 39 |
| A játék. | 40 |
| Mély éjjeken hányszor nézlek, te Térkép | 41 |
| A kis kutya. | 42 |
| Úgy élünk együtt, két kis idegen, | 43 |
| A rút varangyot véresen megöltük. | 44 |
| A kis baba. | 45 |
| Féltizenkettő. | 47 |
| Künn a sárgára pörkölt nyári kertben | 48 |
| Ez a beteg, boros, bús, lomha Bácska. | 50 |
| A napraforgó, mint az őrült | 51 |
| Szemem gyakorta visszanéz | 52 |
| Ott az a vén, vidéki gyógyszertár | 54 |
| A patikának üvegajtajában | 55 |
| A rosszleányok - mondják - arra laknak, | 57 |
| A délután pezsgett a poros utcán | 58 |
| Az első ősz. | 59 |
| Ha néha-néha meghal valaki, | 61 |
| Egyszer pedig magamba mentem. | 62 |
| Kip-kop, köveznek. Itt van a tavasz | 63 |
| Az áprilisi délutánon | 64 |
| Mi van még itt? | 65 |
| Milyen lehet az élet ott kívül? | 67 |
| A délutánoktól mindig búsan futottam. | 68 |
| Jaj, az estét úgy szeretem | 70 |
| Ilyenkor a szobánk mint a sziget | 71 |
| A sakk. | 72 |
| Oly jó ébredni. | 73 |
| A húgomat a bánat eljegyezte | 74 |
| Nagy társaság. | 76 |
| A nagymamámhoz vittek el aludni | 77 |
| Fényképek | 78 |
| Gyakran megyek el most halott házak kapujánál, | 79 |
| Jaj, hová lettek a zongorás estek | 80 |
| Másként halálos csend és néma untság. | 82 |
| Menj, kisgyerek. | 83 |