A székely ház

Tartalom

BEVEZETÉS
»Székelyországi természeti és néprajzi elszigeteltsége. A székelyek kelet felé való gravitálása. Idegen és nemzeti népies építkezés. Faház. A régi nemzeti népies építkezések és a róluk szóló feljegyzések hiánya. Priskos Rhetor a hagyomány szerinti székely-hun rokonság következtében legrégibb kútfó' a székelyház történetéhez. Priskos görög és magyar szövege a székely házról. Attila faházának terrasza és eresze Priskos szavaiban. Attila háza nem európai ház; talán kínai? A székely és a hun udvar hasonlósága; kerités, kapu stb.
A KAPU.
A gerendák, »kapuzábé«. TetŐzet, galambbúg. A rézsútos kötó'gerendák. Kapuívek, csigáik és vízszintes pálczatagjaik. Indiai analógiák. A karli-i sátras kocsitábor ábrázolás. Az emberalakok turáni típusa. A sanchi-i emlék kerítése és kínai kapui. Kapuink osztályozása alak, dísz és a kiskapu fölötti ablaknyílás szerint. I. csoport a teli ablakúak három osztálylyal, u. m. régi, udvarhelyi és oszlopos kapuk. II. csoport az egy vagy több kerek ablakúak. III. csoport a rácsos ablakúak. IV. csoport az ujabb naturális díszűek, többnyire kis kapuk.
I. csoport,
a) A dalnoki 1715-ből való Veres Péter-féle kapu. Hullámos inda-dísze és lóherés virágai. A kis kapu fölötti czímer: nap, hold, krokodil, szirén, medve. A Miklós István-féle kapu 1760, tömött indás-növénydíszszel. A László Molnár Mihály kapuja 1784-ből Küküllő-Keményfalván. A Veres Péter-féle dalnoki kapu rokona szintén Dálnokon évszám nélkül. Nagy relief sarok tulipánjai. Egy más dálnoki kapu 1760-ból. Díszei azonosak a Miklós-leiével. Gál Zsigmond kapuja 1791-ből Dálnokon. A kapuzábék csavart oszlopszerű dísze. Miskolczi Lajos kapuja Páván 1761-ből. A voluták renaissance palmettái. A kis kapu fölötti ablaktér két szívalakú dísze. A ház eresze. Az udvarhelymegyei m.-dállyai 1780-beli kapu. Tulipán-, szegfű- és rózsabimbó-dísz. A kis kapuablak gránátalma fája. Az oklándi 1809-beli kapu. A martonfalvi Bogdán-féle kapu díszei: szögek, napraforgó, kétfejű sas, szirén, tulipán, madár. Két oláhfalvi kapu leírása, középkori díszei, harangvirágszerű tulipán, liliom, szászánida virágalakjai. A kisborosnyói és egy dálnoki barokkszerű díszszel ellátott kapuk. Színezett reliefjük pálmái, rózsái stb. E virágok hasonlósága népies díszeinkhez. A kapuk évszáma hiányos.
b) Az udvarhelyi kapuk tökéletlen alakjáért kárpótol díszítésük. A kapuláb két részre oszlik. Az alsó kiebb áll és köralakú rozettával, körülfutó olajággal és indás száron tulipán és csillaggal ékített. A felső rész kettős-hármas volutás indáin hármas levelek és tulipánok. Fönt a párkány alatt egy palmetta, az indáktól külön válva. A pálmalevelek alsó csigás kötése. A pálma az elmaradt oszlopról került a kapuzábéra. Az oszlop valaha szabadon állt. A kiskapu fölötti ablaknyílás dísze. Palmettából kiinduló indázata. Lehajló babérága virágai. Czímer vagy mesterségi jelvények. A keresztgerenda lóherés szalagja és csavart kötéldísze. A galambbúg díszei. A díszek festése. Egy szombatfalvi kapu 1846-ból. Csík-kozmási kapu 1828-ból. A kiskapuk divata. Az udvarhelyi kapuk régisége. A bethlenl'alvi 1815-ből való és a miklósfalvi 1825-ből való oszlopos kapuk udvarhelyi dísze. A díszekben a renaissance-nak kevés nyoma. Perzsa analógiák. A taghi-bostani szászánida kapu azonos díszei. A modern utánzás lehetetlensége. A közölt kapuk felírása és egyen a teljes magyar-czímer.
c) Az oszlopos kapuk között vannak rácsosok is, bár a nagy rész udvarhelyi díszszel ékített. A legrégibb Zetelakán 1807-ből való. Az oszlop edényből nő ki. A fejezet virágvázája. Virágos palmetta-dísz. A legtökéletesebb oszlopos kapu, a bethlenfalvi, 1815-ből. A kapuláb alsó fele a szokásos udvarhelyi díszt mutatja. Az oszlop két oldalán is az udvarhelyi kapuk tipikus dísze. Az oszlopláb edénye, csigája és fedőlapja. A törzs kanelürozott. A kapitél edény-, csiga- és pálmát hordó tetőlap beosztása. Asszyr analógia. Szargon palotájának pálmás oszlopai. A zsidók pálmája Salamon templomán. A korszabadi oszlop előtt talált virágvázas alak a székely oszlop kettős lábazatának előképe lehetett. Perzsa-arab közvetítés. Szászánída- és pogánykori magyar sírleletek virágainak rokonsága. A szipparai táblácska lábazatának csigái. A székely czímer és e táblácska nap, hold- és csillagalakjai. Perzsa vallási hatás. A bethlenfalvi kapu czímerei felirása, madár- és virágdísze. Büdösbanka a nagy kapu sarokkötésén. A miklósfalvi 1825-beli kapu. Az oszlop hasonlósága a bethlenfalvival. Igazi oszlop csak Udvarhely vármegyében van. A sepsiszentiványi lS20-belí renaissance. Az 1835-ben készült zetelaki kapu egycsígás oszlopa. Vaszi Ferenczné kapuja Zetelakán 1838-ból. Oszlopa és díszei hasonlók a bethlenfalvihoz. Színezése és az oszloptörzs csavart dísze. A csekefalvi lS40-beli kapu indadísze és oszlopának szalagtekercse a csigák helyén. A pálfalvi és korondi oszlopos kapuk udvarhelyi dísz nélkül. Az oszlopok papír- vagy gyaluforgács-tekercse. A pálmák hiánya. A csigák és tekercsek összehasonlítása és fejlődése. A persepolisi gyaluforgács csigadísz. A zólyomlipcsei német renaissance-oszlop leírása, tekercsei és valószínű készítője. A csikszentsimoni csavart oszlop szászánida vírág-kapítélje. Rokonsága a magyar népies virágokkal. Összehasonlítás az ismeretes szászánida virágokkal. Arab átvétel. A pávaszem perzsa-magyar azonossága és ós, forrásai. A szentsimoni csavart oszlop. A menasági 1817-ből való oszlopos virág két oldala az asszyr-szentfa utánzásával. A zetelaki 1825-beli kapu barokk díszei. A derzsi 1843-be,i oszlop madaras, trifoliomos indadísz közt.
II. csoport
A kiskapu fölötti egy vagy több kerek áttörésű ablaknyílás szerint időrendben legrégibb egy dálnoki 1733-bol való kapu. melynek
ha. kerek lyuka van. Ilyen még a lisznyói 1743-ből és a hatolykai 1793-ből, meg egy csikszentmártoni 1803-ből. Négy lyukú van egy Lisznyőn és egv Derzsen 1747-ból. E kapuk szögfej diszitése. Egy lisznyói kis kapu 1829-ből. Font kötél, vagy k,vágott bord.sz. A lisznyói kapuk paizsa a felső kettes csigán. A magas relief karniszes szalagdísz. Kétfejű sas a paizsokon. A hatolyka, kapu ,ndas tulipánjai és pálmája. A sóvidéki egy kerek lyukú kapu. A sófalvi 1814-ből, egy másik 1848-ból. Ez utóbbi díszei. A pálfalvi oszlopos kapu e-yéb díszei és színezése. A székelykereszturi 1862-belí kapu kivágott bőr-, zsinór- és növény-díszei.
III. csoport.
A rácsos kapuk legrégibb évszáma 1777. Csik-Szt.-Simonban. Zíg-zeg és kötél dísze. A derzsi 1798-beli kapu renaissance rácsozata. A karniszes magas relief svájezi analógiái. Csúcs íveskori rokonformák Csíkban. Az ajtódeszkák felső kivágása keleti jellegű. Más három ilyen ajtó Derzsen; az egyik 1810-ből, a másik 1862-ből. A csiksomlyaí plébánia 1784-iki kapuja. A hatolykai rácsos kapu szögfejes dísze 1806-ból. A menasági plébánia régi kapuja. Egy csíkszeredai 1832-beli és egy csikszentimrei 1833-beli kapu. Egy menasági 1834-beli kapu. Győrfi Mihály kapuja 1840-ből Menaságon. Csikszentmártoni 1845-ben készült kapu lefelé fordított pálmával, kígyót típró oroszlánnal és emberalakkal. A háztornácz utcza felőli födése. A csikverebesi kapu 1847-ből pálmával és barokk rács-díszszel. A csikszentgyörgyi 1850-beIi kapu, csavart szárú pálmával, rózsa-, tulipán- és virágdíszszel. Egy csiktaploczai 1850-beli kapuajtószárny kivágásai és vírágvázás dísze, rózsái. A »vivat«-os kapu Menaságról. Egy szentsimoni kapu 1864-ből. A csíkszentkirályi 1867-iki kapu pálmadísze. Asszvr analogía Kujundcsikból. Zsidó pálma kinyílt virágokkal. Indás szárú pálma Csikban. Kiskunsági keresztfadísz 1857-ből. Menasági kereszt 1811-ből. Rózsa-, tulipán- és szőlőfúrt-disz. Borsodmegyei kapuk rokonsága. A csiki kapuk újraépítése az 50—60-as években. A székely pálma hasonló, de nem azonos az asszyrral. A modern másolás lehetetlensége. Az első asszvr kutatások 1842-ből IV. csoport. A sóvidék kapuinak naturalisztikus dísze. A szőlőfürt. Egy menasági 1813-beli rózsás, szőlőfürtös kapu. Pálmás edény. A rozetták szerves összefüggése az indázattal. Parajdi kapu 1847-ből. Gyöngyvirág egy más parajdi kapun. E kapu indiai »zábé«-ja. Két szovátai kapu 1881-ből és 1856-ból. Tulipán rózsabimbó, margit-virág és palmáslevél. Szőlőrürt és a pálma-levél azonos alakja. Az asszyr vagy főnikí kagyló alak. Egy szovátai kapu kukucsáló alakokkal 1862—85-ből. Állatalakok Szovátán. Korondi kapuk bemélyitett festett dísze. A pálma szegfűszerű alakjai. Két pálmaleveies kapu Parajdon. Asszyr reminiscencia. Derzsi kapuk vésett dísze és tulipános végű kapufélfái. Pletyka-padok.
A HÁZ.
A kapuval együtt bizonyosan a ház is ázsiai eredetű. Ezeréves európai hatás. Renaissance műemlékek a székelj'ségnél. Szász közvetítés. A kerített udvar a »porta«. A ház elhelyezése, az utcza felőli virágos kert. A sütő és csűr. A faépületek kőalapja és okai. Gémes kút. A házfal tapasza. Bornaház. Bolhaszeg. A kilátszó bornavégek. Fenyő használata, faragott gerendák. Sasfa ajtónál, ablaknál. Attila korabeli kalyibák. Az aliold vályogházai.
A ház alaprajza, hosszúkás négyszög, eresz, szoba, hálófülke. Kamra. Az eresz ősisége. A németek Halle-ja nem nyitott. Az asszJT paloták kapunyilásai. A perzsák eresze. A lítesiphoni eresz és kapuszerű boltozata. Az eresz a régebbi alak, mert egyszerűbb. A tornác ugyanazon tető alatt. A tornác rácsos része és ajtai. A tornác-rács maradványa az ajtók felett. A tornác-rács eredete. Az eresz és tornác kombinációi. A borosnyói eresz 1748-ból. Svájezi analógiák a szobák elrendezésére. A pitvar egyetemes divata. Az ablak és kályha elhelyezése. Svájezi hatás a szoba berendezésében. A szombatosok házai. Pince és padlás-feljáró. A tető gerendái, szarufái. A kontytető síkjainak törése. Szelelő lyukak, füstlyuk. A magyar felvidéki házak fűstlyukai és a lecsapott orom. Zsindely. A taréjvonal dísze. A nyílások négyszögűek.
A házvégek díszei. A tornácoszlop, feje, törzse, lába. Renaissance hatás, perzsa, byzanti nyomok. Szabad végződésű oszlopok, kopjafák bojtos, gömbös alakjai. Az oszlopok és a gerenda kötései. A félfedelek nyújtott konzolai. Indiai analógiák. A gerendák díszítése. Rácskivágások. Vakolatból alkotott díszek. Példák : Derzsen, Hosszufaluban stb.
EREDET.
A székelyháznak nincs rokona Európában. A német faház orma, emelete, csarnoka. A nyugoti idegenül tenyész nálunk. Hátráltató hatása a nemzeti alak fejlődésére. A nép ragaszkodása a nemzetihez. Az eresz. Perzsiában. Mezopotámia lapos tetejű házai. Mohamedán építészet. A kínai ház nem lapos tetejű. Iíina nyugoti érintkezései, hatása a szomszédokra. A népvándorlás nemzeteinek őshazája. Attila faházának és a skytha ékszereknek kínai jellege. Valószínű rokonság a magas tetejű kinai házzal. A kínai faház tulajdonságai. Kínai íves kapuk. Összehasonlítás. Az eresz és tornác Kinában. Az eresz Perzsiában hajdan és ma. Persepolis kőben kivitt fa stilusa. Polybius tanúsága. Az ősi perzsa faepiteszet lehetősége. A »talar. vagy »eresz, a mindenkorbeli perzsa palotákon. KtSiphon és az asszyr kapubolt. Ktsípboni tornác utanzata a homlokzaton és ennek török-tatár eredete. Pávaszem a szászánída ornamentikában. Indiai nyomok. A páv.szem az araboknál és a Kasp, nomád,amal. A „agy kapu fellépte. A kapu nem arab eredetű. Mai mohamedán jellege és török-tatár eredete. A régi asszyr művészet hozzajarulasa. A székely pálma. Kapu a kerítésen. Kingovar. Phönik templom. A taghi-bostani kapu reliefjein és a székely pálma. Phönik és zsrdo palma. Khorsabad, palmás oszlop. Az asszyr pálma eltűnése keleten a kapukról. A magyarok a szászánida műveltség körében. Székelyek a Kaukázusban, ősi letelepült életre való viszonyok. Kazár-zsidó nyomok. Az eresz rácsozata és a három rendszerrel való kapcsolata. Nem
lehettek tanítóink az európai törökök. A pálma a német faépitészetben. A hombergi ajtó pálmája 1581-ből A szászok közvetítették a németeknek a pálmát. Az egész ornamentalis és konstruktiv keleti rokonság összegzése. Kritikai ellenvetések gyengitése. A régi karakter nem kedvez a monumentális epiteszetnek.
FÜGGELÉK. Az árják és ugorok érintkezéséről.
Az árjáknak és ugoroknak két érintkezése volt a múltban. Első az ős érintkezés az ős hazában. Második az úgynevezett indo-sliylha hódoltság a mai Afghanisztánban és Penjábban. Az elsőnek történeti emlékei élnek a Rigvédában, philologiai emlékei mind az árja, mind az ugor nyelvekben. A másodikról tanúskodnak az indo-skytha érmek feliratai. A skythák a diadochok baktriai és indiai országainak romjain épitették meg birodalmaikat. Ezek egymást felváltva mintegy félezer évig álltak fent. Az érmek száma felülmúlja a 20.000-et. A feliratok skytha szavai itt fejtetnek meg először; és mivel a megfejtés e »skytha« szavakat ugor nyelvek szavainak bizonyítja: kutatás tárgyává lesz a skytha-kérdés maga is.
A skythák nemzetisége.
A skyíhák nemzetiségére vonatkozó öt elmélet. A skythák árjaságának tanát Müllenhoff fektette tudományos alapra. Kiindulási pontja is logikai lapsus. Hitele sem általános. Bizonyságai helytelenül vannak megítélve.
A skytha kérdés forrásai. Főforrás Herodotos és Priskos. A későbbiek miért nem használhatók ? A Herodotos előttiek értékesebbek a Priskos utániaknál. Ennek oka! A »skytha« szó etyinologiája. A »skótot«, név ennek teljes szinonimja. Más szinonimjai: jáh, murt etc. (A hunok nemzetisége.) A skythák tehát szorosabb értelemben az osztjákok, tágabb értelemben az ugorok. Herodotos két legfontosabb adatának ('Api.uaaTtoí és OJooTta-a) vizsgálata is ezt bizonyítja. Müilenhoffék kudarcza e szavak árjából való megfejtésénél.
Az ős árja-ugor érintkezés.
Bizonyságai történetiek és philologiaiak. Az ugoroknak a védákban (kivált a Rigvédában) levő emléke sok oldalú és nagyon kidomborodó. Az ugor név a Rigvédában (<Ogana, Ugatta, Ugrá, Ugrí etc.) Brunhoffer pusztán e nevekből is ráismert a Rigvéda ugorjaira ! A phüo-logiai bizonyságok igen gazdagok. Ilyenek: 1. azon szavak, melyeket az árja nyelvekből vettünk valaha át és ismerünk az ugor nyelvekben mai napig; 2. azon szavak, melyek ugor nyelvekből kerültek az árja nyelvekbe (hinduba, persába, osszetba és pamíri dialektusokba). E kölcsön-szavak és rövid magyarázataik. Anderson ősrokonságot gyanít. Csak ős, de nagymérvű érintkezésről lehet beszélni. Az őshaza helye. Az első ugorok a hindukkal egyszerre mentek le Indiába. Telepedési helyök. A Pendsáb történetirói jól ismerték fel őket. A hindukhoz való viszonyuk. A játok. Cunningham osztályozza őket. Egyik vedai nevöknek (Gandhari) megmagyarázása. Hekataios adata.
Az indo-skythák.
Forrásművek : a klasszikus irók, kínai, indiai feljegyzések, érmek. Strabon adatai. Junianus Justinus és Trogus Pompeius adataival eredményben összevágnak, sőt az érmek tanításaival is. Az érmek kiváló történeti fontossága. Történeti eredmény, 12 skytha király. A szaka királyok, a tliogari királyok, a turuskák.
A klasszikusok előadásai. A kínai annalisták tanításai. Az ugorok Kínában. Hiungnult, Jueitchili. A Juei'tchik kiveretése. Baktria birtokbavétele. Sükasthána alapítása. A nevek egyeztetése. A sáka név philologiai megfejtése, értelme. Massagela, Tliyssageta etc.
A száka királyok: MAV AZOY, AZIAICOY. E nevek jelentései. A skythák és hunnok körében található változatai. A szákák városai. A Thogarok vagy Juei'tchik királyai. Mind a három egy és ugyanazon nevet viseli. E név KAAAFI. A név görög és arrian változatai Érmeik feliratai nyelvi tekintetben megfcjtetlcnek. 1 török (koran-o) és 10 ugor, jobbára czímjelentő szó. Megfejtéseik. »Kada< = »Kende«. Eddigi kísérletek a megfejtésre. A kozár kérdés új alapon. Sarkéi = Szárhely. »Kender-Magán«. Kad-tía.
A »turuska« (osztják) királyok. »Kanerku« és »Ooerku« nevek megfejtése. Az utolsó görög nyom Indiákon.