Próbálja ki megújult, VILLÁMGYORS keresőnket!

963.024

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
4000 Ft
a kedvezményes
házhoz szállításig!

A székely tanítónő

Válogatás négy év elbeszéléseiből és verseiből

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Azok között a fogalmak között, amelyeket a magyar történelem szentesített és a közmegegyezés elfogadott, a nemzet és az irodalom fogalma mindig egymással szoros kapcsolatban állt. Teremtő... Tovább

Előszó

Azok között a fogalmak között, amelyeket a magyar történelem szentesített és a közmegegyezés elfogadott, a nemzet és az irodalom fogalma mindig egymással szoros kapcsolatban állt. Teremtő kölcsönösség jött létre közöttük, egyfelől a nemzeti történelem, s azok a törekvések, amelyek e történelem során érvényesülni kívántak, és igen gyakran vereséget szenvedtek, mindig meghatározták irodalmunk vállalt feladatait, küldetéstudatát, többnyira abban az értelemben, hogy magának az irodalomnak kellett helyreállítania a nemzet megbolott szellemi egyensúlyát, vagy megtört politikai és kulturális egységét, másfelől hagyományosan az irodalomban konstituálódtak azok a személyiségjegyek, amelyeknek összessége a magyarság nemzeti jellegét teszi.
A magyar irodalom, még az európai áramlatokat követő törekvéseiben is, mindig nemzeti volt, és a magyar nemzetnek nem egyszer irodalma adott szellemi keretet és közösségi indentitást. Balassi Bálinttól Berzsenyi Dánielig, Vörösmarthy Mihálytól Ady Endréig, és Illyés Gyulától Nagy Lászlóig mindig a "nemzet" és az "irodalom" alkottak egymással lényegi kapcsolatban álló fogalmakat. Ez a fogalompáros valóságos Janus-arccal néz ránk a múltból és bizonyára a jelenből: ami az egyik oldalról szemlélve egy történelmi emberközösség küzdelme a megmaradásért, az a másik oldalról szemlélve magas rendű művészi érték történeti folytonossága és rendszere, s ami az egyik nézetben gondolat, költői kép és versforma, az a másik nézetben emésztő küzdelem és gyötrelem azért, hogy tizenötmillió ember otthont találjon a népek közösségében, és képes legyen kibontakoztatni a maga szellemi és erkölcsi értékeit. Vissza

Tartalom

Pomogáts Béla: Előszó (Nemzet, irodalom, honvédelem)5
Molnár Géza: A katedrális fényei (regényrészlet)11
Tabák András: Mulatságos legendő arról, hogy mint vívta meg a tatár Poltavát (elbeszélés)20
Sumonyi Zoltán: A diadal íze (regényrészlet)28
Györe Imre: Nándor, 1456 (vers)34
Bárány Tamás: Lóhalálában (elbeszélés)47
Gutai István: Allez, jäger (színmű, részlet)58
Balla László: Félrevert harangok (elbeszélés, részletek)68
Csák Gyula: A Török Félhold tulajdonosa (elbeszélés, részletek)85
Iszlai Zoltán: A parancsnok álma (regényrészlet)104
Beke György: A székely tanítónő (elbeszélés)108
Kiss Benedek: Bújócska (vers)138
Dáné Tibor: Delatyni házunk tája (emlékirat-részlet)151
Kiss Anna: Névtelen (vers)154
Görgey Gábor: Requiem - 1956 (vers)169
Eszes Máté: A gyónás (elbeszélés)172
Szilágyi Ferenc: 12 nap, 12 vers (versek)180
Józsai János: Tartalékosok (elbeszélés)186
Gál Sándor: Vanek őrnagy (elbeszélés)190
Balla D. Károly: Az utolsó híd (elbeszélés)200
Tari István: Szép vagy... (Börtönnapló)215
Majoros Sándor: Szarvaskaland (elbeszélés)233
Tábori Zoltán: Roskó százados (elbeszélés)247
Szappanos Gábor: Petőfi szelleme (elbeszélés)264
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
A székely tanítónő

Az előlapon ajándékozási bejegyzés található.

Állapot:
1.640 Ft
820 ,-Ft 50
7 pont kapható
Kosárba