A székesfehérvári királyi bazilika

Előszó

A Műemlékek Orsz. Bizottsága újabb kiadványai sorában közzé óhajtja tenni fontosabb ásatásainak és egyéb munkálatainak eredményeit monográfia-szerű alakban, amellett, hogy folytatja az összefoglaló kiadványokat s útnak indítja az ország művészeti emlékeinek rendszeres, helyrajzi kiadását, topográfiáját.
Nem a véletlen műve, hogy az első monográfia-kötetet első, szent királyunk székesfehérvári bazilikájának szenteljük. Tökéletesen indokolja az a kivételes hely, amelyet a Boldogságos Szűz tiszteletére emelt királyi templom a magyar történetben és a magyar művészet történetében elfoglal, másrészt pedig az a körülmény, hogy feltárása és maradványainak rendezése a Bizottság legutóbbi munkálatai között foglal helyet. Nem véletlen az sem, hanem tervszerű elgondolás következménye, hogy az esztergomi királyi palota kiásása után figyelmünk Székesfehérvár felé fordult. A szinte naponta adódó műemléki munkálatok, a műemlékvédelem folyómunkái mellett - amelyek sokszor előre nem látható módon s majdnem mindig halasztást nem tűrve jelentkeznek - a nagyobbszabású munkák több évre előirányzott, átgondolt programm szerint folynak. Kisebb-nagyobb évkörök keretében néhány, egymással kor- és stílusbeli, topográfiai stb. szempontok alapján összefüggő, kiemelkedő munkát helyezünk az élre. Így kerültek egy ciklusba az esztergomi és a székesfehérvári ásatások, a veszprémi Gizella-kápolna helyreállítása: ez utóbbi, valamint a jáki apátsági és a veleméri templom, továbbá a feldebrői altemplom falképeinek restaurálása, a pécsi és a szombathelyi ókeresztény feltárások, hogy csak a nevezetesebbeket említsem. Vissza