1.114.022
kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
A szellem
A szellemi lét főbb jelenségei és metafizikája
Budapest
| Kiadó: | Pázmány Péter Irodalmi Társaság |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Félvászon |
| Oldalszám: | 254 oldal |
| Sorozatcím: | |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 24 cm x 16 cm |
| ISBN: | |
| Megjegyzés: | Nyomtatta a Korda R. T. nyomdája, Budapest. |
Értesítőt kérek a kiadóról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Előszó
Nicolai Hartmann, napjaink egyik nagytekintélyű bölcselője írja Das Problem des geistigen Seins c. könyvének előszavában: „A szellemtudományok tárgyát, amint azt az irodalomban, művészetekben és... TovábbElőszó
Nicolai Hartmann, napjaink egyik nagytekintélyű bölcselője írja Das Problem des geistigen Seins c. könyvének előszavában: „A szellemtudományok tárgyát, amint azt az irodalomban, művészetekben és nyelvben, a tudományban, vallásban, erkölcsben és jogban stb. megnyilatkozik, maguk a megfelelő tudományok határozzák meg. De annak a tényezőnek a meghatározása, amely a szellemjelenségek bonyolult sokaságát egységbe fogja össze s amely egyformán ellentétben áll mind az anyagi világgal, mind pedig a természettudományok tárgyával, teljességgel túlhaladja a szellemtudományok illetékességét és módszerét is; ez már a bölcseleti kutatás sajátos feladata."Milyen más szellemiség cseng ki Hartmann-nak e szavaiból, mint amilyen az, amely a háború előtti filozófiát jellemezte, A "léleknélküli lélektan" akkor szinte egyeduralmat biztosított magának és gőgösen hordozta az egyedüli tudományos álláspontnak ma már nem is kétes értékű címét.
Ez az idő elmult és elmulását mint nyomasztó lidércnyomás megszűnését érezzük. A küzdelem hosszú és szívós volt s a győzelem még ma sem teljes. A szellemiség gyenge ere, amely sokáig jóformán csak a hegeliánusoknál csobogott s ott is alig hallhatóan (a skolasztika a „non leguntur" sárgafoltját viselte), mindinkább erősbödött, G. Class és R. Eucken voltak az újra ébresztők; utánuk sok fényes név következett: W. Dilthey, Georg Símmel; Kierkegaard újra feltámadt, Nietzschében is meglátták azt, ami maradandó érték volt benne. Napjainkból pedig elég legyen Max Scheler, O. Spann, W. Stern, J. Volkelt. E. Spranger, M. Heidegger, K. Jaspers, Nicolai Hartmann, J. Fröbes, J. Lindworsky, J. Geyser, P. Wust és mások nevét említeni. Vissza
Tartalom
| A létezők fokozatai | |
| A létfokozatok felismerének története | 15 |
| A létfokok megállapításainak forrásai - mozgás, cselekvés, aktivitás (a) - szubsztancia, mint magánvaló és mint hordozó alany (b) - a metafiziki értékfokok (c) - az okviszonyok fokozati különbségei (d) - a térség (e) - az idő és tartalom (f) - a mult és a jövő az egyes létfokozatokban (g) | 17 |
| A létfokozatok száma és az analógia elve | |
| Viták a létfokok számáról; monista törekvések | 26 |
| Brandenstein elmélete a lét fokairól (a) - az elmélet alapja Brandenstein oksági elv (b) - az elmélet méltatása (c) | 26 |
| A létfokok és a tudományok (a) - a létfokok és az ismeretemélet (b) | 28 |
| Az analógia elve (a) - az analógia biopolaritása (b) - az analógia mint létosztályozó elv (c) | 29 |
| Analógia és ismeretelmélet (a) - analógia és Isten-megismerés (b) | 32 |
| Az analógia elve a filozófia történetében | 34 |
| Analógia és absztrakció-tan | 35 |
| A szellemi létfok metafizikai helye | |
| A szellem és anyag örök harca a filozófiában (a) - a materializmus és lélektani magyarázata (b) - a pszichomonizmus és magyarázata (c) - részleges agnoszticizmus (N. Hartmann) (d) | 37 |
| Brandenstein szellemfilozófiája - Csak a szellem hatóképes (a) - e szellemfilozófia alapja Brandenstein okságlevele (b) - Brandestein szellemfilozófiájának méltatása (c) | 42 |
| Max Scheler szellembölcselete (a) - az erő és erőtlenség tétele (b) - a szublimáció és a szellem szerepe a történelemben (c) - az abszolút szellem Schelernél (d) | 45 |
| Nicolai Hartmann szellemfilozófiája - A rajtanyugvás és erősség törvénye (a) - a felsőbb létfok autonómiája (b) - a materializmus és pszichomonizmus lehetetlensége; szellemi kategóriák (c) - N. Hartmann elmélete Istenről (d) | 47 |
| Othmar Spann szellemfilozófiája - A Spann-féle alapkategóriák (a) - a szellem metafizikai helye (b) - a szellem és anyag egymáshoz rendeltsége (c) | 50 |
| Az ókor és középkor szellemfilozófiái - A szellemfilozófia jelentősége (a) - az ókor és középkor elméletei és létfokai (b) - Aristotales hylemorphismusa (c) | 53 |
| A szellemi létfok általános jellemzése | |
| A kifejeződés jelensége (a) - a kifejezett értelem és a külső kifejezés viszonya (b) - a szellemi és testi tényező szétválaszthatatlansága (c) | 58 |
| A szellem mint az ember meghatározó formája | 61 |
| A tudatosság és öntudat (a) - a tudatosság megkétszerezése a létnek (b) - a tudat birtokbavétele (c) | 62 |
| Megismerés és akarás mint birtokbavétel (a) - az értelem és akarat intencionalitása (b) - az intencionalitás érdeklődési körei változnak az egyes létfokokkal is (c) | 63 |
| Az akarat célosságának sajátossága - "benső" és "külső" célosság | 65 |
| A kultúrtevékenység (a) - a kultúralkotások két jellemző jegye (b) - a kultúralkotások kiszámítottsága szemben a természetes növés pazarságával (c) | 66 |
| Az érzelem - Az érzelem nem intencionális hanem állapotkifejező (a) - az érzelmek kategóriái (b) - az érzelem intencionalitásnak illúziója (c) - érzelem és vallás (d) | 68 |
| A tudat és az öntudat | |
| A tudatosság primér jelenség (a) - a primér jelenségek leírhatósága (b) | 71 |
| A tudat mint a lét leképező megkétszerezése (a) - a leképezés ismeretelméleti problémája (b) - a tudat mint "bírása" a dolgoknak (c) | 72 |
| Az állati tudat mivolta | 74 |
| H. Pleszner az állati és szellemi tudatról (a) - tudat és létmegismerés (b) | 75 |
| Nicolai Hartmann elmélete az állati és szellemi tudatról - Az állati tudat kötöttsége (a) - a szellemi tudat távolságvételre képes (b) - az állati tanulékonyság köre (c) - a szellem fejlődőképessége (d) | 76 |
| Én-központiság és szellemiség paradoxona (a) - e paradoxon megfejtése (b) | 79 |
| Én-központiság és metafizika (a) - a tapasztalás és érzés filozófiái (b) | 81 |
| A tudattalan | |
| Hegel és a német idealizmus tudatelmélete (a) - szellem és tudat, szellem és öntudat nem azonosíthatók (b) | 83 |
| Aristotales "nous noétos"-a (a) - N. Hartmann három tétele az öntudatról (b) | 85 |
| A tudatosság és értelmesség viszonyának kérdése (a) - tudattalan és mégis értelmes cselekedetek (b) | 87 |
| Brandenstein elmélete a "teljes tudat"-ról - szerinte értelmes cselekedet csakis tudatos lehet (a) - a teljes tudat struktúrája (b) - az "emberi tudat" (c) - a kettős tudat oka (d) - emlékezés és feledés csak a teljes tudat révén kap kielégítő magyarázatot (e) - Brandenstein elméletének alapja (f) | 88 |
| A skolasztikus bölcselet tana a tudattalanról - Brandenstein tudat-tanának nagy nehézsége (a) - a "naturák" tana (b) - a naturák "értelmességé"-nek oka (c) - a naturák tanának nehézségei (d) | 93 |
| Az emberi személy | |
| Személy és metafizika | 97 |
| A személy mint alany | |
| Objektivitás és alanyiság (a) - Én-központiság (b) - önalakítás (c) - önismeret (d) | 98 |
| A személy mint egyesítő tényező | |
| A személy egység a jelenben (a) - az emlékezet révén egység a multban (b) - egység a kultúrtevékenységben (c) - egység az ember fizikai részeinek összefoglalásában (d) | 102 |
| Egység és tudat (a) - egység, szembenállás és odarendeltség (b) - szellemi és biológiai én (c) - az én magabírásának korlátai (d) | 105 |
| A szellemi megismerés | |
| Az emberi megismerés metafizikai helye | |
| A megismerés az élet szolgálatában (a) - a filozófiai megismerés abszolut értéke (b) - a filozófia alapproblémája: mi az ember (c) - az értelem mint felvevő készülék (d) | 109 |
| Filozófia és ismeretelmélet (a) - a rendszerező típus veszélyei (b) - filozófia mint világnézet (c) - ismeret mint szimbólum (d) - a szellemi megismerés tárgyisága (e) | 112 |
| A filozófiai megismerés határai (a) - kimerítő megismerés és döntés (b) - kimeríthetőség és az abszolút lét (c) | 116 |
| A filozófiai megismerés korlátozott kimeríthetősége (a) - a filozófia történetének tanusága és ennek értéke (b) - a dolgok külső és belső határozmányai (c) - kimeríthetőség és absztrakció (d) - egyes abszolut értékű megismerések (e) - formai meghatározás és tartalmi kimeríthetőség (f) - kimeríthetetlenség és haladás (g) | 117 |
| A philosophia perennis eszméje | |
| Végtelen processzus és philosophia perennis (a) - a philosophia perennis alapja és lehetősége (b) - a philosophia perennis mint ideális rendszer (c) | 122 |
| A filozófia haladásának kérdése - az organikus növés elmélete (a) - az eddigi filozófiák értékelése (b) - biológia és a szellem (c) | 124 |
| A filozófia haladásának hármas fázisa (a) - az ókor bölcselete (b) - a középkor (c) - a keresztény filozófia kérdése (d) - az újkor (e) | 126 |
| A bölcselkedés arisztokratikus struktúrája (a) - horizontális és vertikális haladás (b) | 131 |
| A philosophia perennis eszméinke ideális rendszere (a) - a valóság kimeríthetetlensége (b) - a skepticizmus és a relativizmus vádja (c) - a filozófia igazi feladata (d) | 132 |
| Az akarat szabadsága | |
| A szabadság tagadásnak következményei (a) - aktusok világa és a megismerés (b) - illúzió és képzeletélmények, Spinoza (c) - a szabadság sorsdöntő jelentősége az emberek életében (d) | 137 |
| A törekvés metafizikája (a) - természetes és szellemi törekvés (b) - a vonzás és taszítás ontológiai értelme (c) | 140 |
| Az indítóok értelmi felismerése (a) - a megfontolás lehetősége (b) - a megfontolás feladata (c) - a döntés pozitív és negatív tulajdonsága (d) | 142 |
| A motívum kétféle erőssége (a) - érzelem és indítóok (b) | 144 |
| A szabadság igazi metafizikai problémája (a) - szabadság nem önkényesség (b) - szabadság nem értelmetlen cselekvések lehetősége (c) - szabadság és konkrét szituáció (d) - szabadság és erőkifejtés (e) - szabadság, szenvedély és palotógia (f) | 146 |
| Szabadság és okságelv (a) - a természettudományos okságelv nem általános érvényű (b) - az általános érvényű okságelv megfogalmazása (c) | 150 |
| A biológia oksági viszonya (a) - N. Hartmann föléjeépülési és belenyúlási elmélete (b) - föléjelépülés és föléalakítás (c) | 152 |
| A szabadság: együttműködés és kezdet (a) - az erkölcsi statisztikák lehetőségének oka (b) - szabadság és kiszámíthatóság (c) - a szabadság határai (d) - külső és belső kényszer (e) | 154 |
| A szabadság titokzatossága (a) - szabadság és szellemtudományos módszer (b) - a szabadság ontológiai helye (c) | 156 |
| Az ember történetisége | |
| A történetiség mivolta (a) - történelme csak a szellemnek van (b) - a történetiség alapja a szellem önalakítási képessége (c) - önalakítás és az exsztenciális filozófia (d) - az exisztenciális filozófusok tévedésének oka (e) | 159 |
| Történetiség és tudomány (a) - az önkifejeződés jelensége (be) | 163 |
| Értés és magyarázat (a) - az értés elsőleges jelenség (b) - az értés nem önprojiciálódás (c) - csakis a szellem érthető (d) - megértés és az életfilozófiák (e) - önkifejeződés és abszolút tárgyi megismerés (f) | 164 |
| A megérthetőség fokozatai (a) - az általános megérhetőség jelensége (b) - az általános megérthetőség oka (c) | 168 |
| A test és lélek viszonya egymáshoz | |
| Monizmus és dualizmus (a) - az emberi lélek létezése (b) - testi és szellemi kategóriák (c) - kölcsönös variálhatóság (d) | 171 |
| Az életelvek számának kérdése az emberben (a) - az életelv egyetlenségének elmélete és bizonyítékai (b) | 174 |
| A lélek és test egymásrahatásának kérdése (a) - pszicho-fizikai parallelizmus (b) - a túlzó dualizmus (c) | 176 |
| A szubsztanciás egység elmélete (a) - sajátos okviszonya (b) - a testi és lelki tevékenységek megkülönböztetésének értelme (c) - az álleti életelv mivoltának kérdése (d) | 177 |
| A lélek halhatatlansága | |
| Halhatatlanság és pótolhatatlanság (a) - halhatatlanság és pantheizmus (b) | 181 |
| A halhatatlanság filozófiai igazolhatóságának kérdése - fizikai és metafizikai halhatatlanság (a) - a megsemmisülés kérdése (b) - Brandenstein halhatatlansági elmélete (c) - ez elmélet méltatása (d) | 182 |
| A halhatatlanság ontológiai lehetőségének alapja (a) - a feltételnélküli erkölcsi kötelezettség (b) - a lélek rászorultsága a testre (c) - halhatatlanság és boldogságvágy (d) | 184 |
| A szellem létezési (exisztenciális) módjai | |
| Az objektív szellem idealista és aktivista elméletei | |
| A szellem létezési módjának problémája (a) - a modern problémafelvetés alapkiindulása (b) - az egyéni és közösségi szellem viszonya egymáshoz (c) - a népszellem és humanitás fogalmai (d) - a közösségi szellem sajátos függése és autonómiája (e) | 188 |
| Hegel szellembölcseletének alapkiindulása (a) - a hegeli objektív szellem szubsztanciális világszellem (b) - szellem és a világtörténés (c) - Hegel hatása a modern szellembölcseletre (d) | 191 |
| Nicolai Hartmann szellembölcseletei (a) - ráépülés és föléépülés; a szellem háromféle ráépülési módja (b) - az egyéni szellem közösségi bekapcsolódása (c) - az objektív szellem expanzivitása (d) - az objektivációk léte (e) | 193 |
| Nincsen lebegő szellem (a) - a három létmód viszonyulásai egymáshoz (b) - az exisztenciális módok három alapkategóriája (c) - a létmódok koordinációja (d) | 196 |
| A szuperexisztencia - a személyes szellem és az objektivitációk létmódja (a) - az objektív szellem létmódjának kategóriái (b) - az objektív szellem személytelensége és tudathiánya (c) | 199 |
| A szuperexisztencia fogalmának nehézségei (a) - a létrétegek elhelyezkedése (b) - a fajok szuperexisztáló létmódja (c) - az objektív szellem szuperexisztenciájának módja (d) - szuperexisztencia ontológiai alapja (e) | 201 |
| N. Hartmann szellembölcseleti aktualizmus | 204 |
| Az objetkív szellem realista magyarázata | |
| Az individiális szellem közösségi élete (a) - az objektív szellem ontológiai mivolta (b) - a közszellem (c) | 205 |
| Az objektív szellem nem-szellemi tényezői; a "jelen" (a) - a faj és "vér" (b) - a korszellem egységének kialakulása (c) | 207 |
| A szellem külső és belső egysége (a) - az egyedi szellem bipolaritása (c) | 209 |
| Az egyes kultúrterületek egysége és autonómiája (a) - a kultúra egységének oka Hartmann szerint a szuperxeisztencia (b) - az egységesség igazi oka a személyes szellem szubsztancialitása (c) - az egység létrehozó tényezői (d) | 211 |
| A kultúrterületek egymásbakapcsolódásának hármas tényezője (a) - a kultúralakulatok két mozzanata (b) - a kultúrterületek egységesítője a személyiség (c) | 213 |
| Az objetkív szellem egysége (a) - az objektív szellem dinamizmusa (b) - e dinamizmus két alaptényezője (c) | 215 |
| Összefoglalás - Az objektív szellem megoldása az egyéni szellem bipolaritásában van (a) - a Rickert-féle magasabb történeti fogalmak struktúrája (b) - az aktualizmus alaptévedése (c) | 217 |
| A szellem objektivációi | |
| Az objektivációk általában | |
| Az objektivációk mivolta (a) - az objektiváció és objektív szellem viszonya (b) - objektiváció és objekció (c) | 220 |
| Az objektivációk ontológiai alapja (a) - az önkifejeződés testi korlátai (b) - a természeti jelenségek mint szellemi objektivációk (c) | 221 |
| Az objektivációk három osztálya (a) - az objektivációk osztályozása az anyagtól való függésük foka szerint (b) | 224 |
| Az objektivációk megérthetőségének alaptényezője (a) - a "közlés" megérthetősége és e megértés akadályai (b) - a "kifejezések" csekélyebb fokú megérthetősége és ennek oka (c) - a műalkotások értékelési ingadozásai és ennek oka (d) | 225 |
| Az objektivációk strukturája | |
| Az objektivációk strukturájának négy alkotó eleme | 229 |
| Az objektiváció nem teremtői és nem "belső" alakítás (a) - az objektivációk egysége és belső feszültsége (b) - feszültség anyagi, formai és alanyi tényezői (c) | 229 |
| Az objektiváció az alakító szellemi saját világából ered | 232 |
| Az objektiváció anyagának a megismerésből eredő leegyszerűsítése (a) - a leegyszerűsítés fokozódása a "kifejezés"-ben (b) - a kivitel mint leegyszerűsítő tényező (c) | 233 |
| Az akarat mint az objektiváció anyagának leegyszerűsítő tényezője (a) - az objektiváció és az élő organizmus összehasonlítása (b) - az objektivációk fukar teológiája (Heidegger, Bergson) (c) | 235 |
| Az objektivációk mechanikus erők által formáltatnak | 238 |
| Az objektivációk belső egysége és zártsága | 238 |
| Az objektivációk sajátos létezési módja (a) - az objektivációk előtere és háttere (b) - az objekviációk jelenségének metafizikai alapja (c) | 239 |
| Külső és belső acélosság (a) - az objektivációk kettős célossága (b) | 242 |
| Az objektivációk megértése | |
| Az objektivációk megértésének kérdése (a) - a megértés csak a közösségben lehetséges (b) - az objektivációk tudatos és tudattalan szellemi tartalma (c) | 244 |
| A megértés és beleélés (Dilthey) (a) - a megértés mélységi iránya (b) - értés és kimeríthetőség (c) - az értés mint közvetlen lényegismertetés (d) - az objektivációk és a természet alkotásainak megértése közötti különbség (e) | 246 |
| A megértés nem önmegértés, sem önprojiciálódás (a) - az életfilozófiák (Dilthey, Heidegger) elmélete az értésről (b) - Heidegger téves kiindulása a szerszámok megértési módjából (c) | 249 |
| Az ember filozófiájának metafizikai helye | 252 |
Témakörök
Jánosi József S. J.
Jánosi József S. J. műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Jánosi József S. J. könyvek, művekMegvásárolható példányok
Állapotfotók
A borító kopott, foltos és javított, a gerinc vászonnal pótolt. A lapélek foltosak. Több oldalon aláhúzás és bejegyzés látható.
Állapot:
Jó
9.080 ,-Ft
45
pont kapható
Kosárba
Folytatás Microsoft-tal