A Szent Grál üzenete

Fülszöveg

A Szent Grál kifejezés hallatán sokan bizonyára egy ragyogó, szent kehely képét látják maguk előtt, amit talán Jézus használt az utolsó vacsorán, vagy amiben a vérét fogták fel. Mások számára ez a legendás bölcsek köve, vagy az a smaragd, amelyik Lucifer koronájából hullott ki. És még folytathatnánk a felsorolást. Lehet, hogy a Szent Grál csak ezek egyike. Vagy talán mindegyikük. De az is lehet, hogy valami egészen más. A Szent Grállal kapcsolatos számos elképzelés egyvalamiben mindenképpen egyezik, ennek a misztikus "valaminek" az isteni eredetéhez ugyanis nem férhet kétség.
A Szent Grál mibenlétével kapcsolatban a XX. században új elmélet született. Michael Baigent, Richard Leigh és Henry Lincoln, a Szent vér, szent Grál című könyv írói több mint harmincéves kutatás után megdöbbentő felfedezésre jutottak: szerintük ugyanis a Szent Grál kettős identitású. Egyrészt Jézus és Mária Magdolna kapcsolatából születettek leszármazási sora, másrészt valamifajta titkos tudás, bölcselet. Ugyanakkor Laurence Gardner, a neves családfakutató A Grál-királyok eredete című, szintén nagy sikerű könyvében nem kevesebbet állít, mint azt, hogy a szent vérvonal elején többek között a bibliai Nimród áll, aki viszont a néphit és a középkori krónikáink szerint a magyarok mítikus ősapja. Ezekből a megállapításokból több döbbenetes következtetés is adódhat. Például ha a Szent Grál valóban Jézus szent vérvonalát jelenti, akkor annak évezredekkel Dávid, a zsidók királyának születése előtt, Nimródtól kellett indulnia, valamint ha bármifajta egyetemes tudásforma rejlik benne, akkor az Nimród népéhez köthető.
Vajon van ezeknek a felfedezéseknek valamilyen reális alapja? Bunyevácz Zsuzsa újságíróként - a neves külföldi szerzők által felvetett gondolatok alapján - közös nyomozásra hívja az olvasót. Elsősorban nem arra keresi a választ, hogy mi is az a Szent Grál, hanem annak eddig kevésbé kutatott, Kr. e. 1000 előtti és Jeruzsálemen kívüli vonatkozásaival foglalkozik - és a "hivatalos" állásponttól merőben eltérő következtetésre jut például az utolsó vacsora kelyhével, a torinói lepellel, a szabadkőművesség eredetével vagy a holt-tengeri tekercsekkel kapcsolatban. Vissza