A Szent István emlékév

Előszó

Az 1938. év ünnepi esztendeje volt a magyar történelemnek. A nemzet ez évben áldozott első szent királya halhatatlan emlékének még a trianoni „gyászos öltözetben", hogy a Gondviselés kegyéből nemsokára örömtől áradó szívvel köszönthesse a Felvidék magyarlakta részeinek hazatérését, a területi revízió folyamatának megindulását.
Ennek az eseménydús esztendőnek a Szent István-évfordulóval kapcsolatos eseményeit foglalja össze ez a munka, mely hivatalos iratoknak és szemtanuk feljegyzéseinek összegyűjtése útján kíván számot adni arról: hogyan ünnepelte meg a magyar állam, az egyházak és a társadalom nagy királyunk halálának 900. évfordulóját és ezzel egyúttal újabb szerény emléket óhajt állítani az ö halhatatlan emlékének.
Tárgyalásunk nem időrendi, vagy helyrajzi. A könnyebb áttekinthetőség kedvéért az anyagot tárgyi rendszerbe foglaltuk. Elgondolásunk az volt, hogy először ismerkedjünk meg az alkotásokat létrehozó szervekkel, magukkal az alkotásokkal, jelentőségükkel. történetükkel, megvalósulásuk körülményeivel és csak azután, az előzmények ismeretében pergessük le zökkenés nélkül, egyfolytában magunk előtt az ország emlékező és emlékezetes ünnepségsorozatát. Ehhez képest először is vázolni fogjuk azokat a szerveket, amelyek az Emlékév előkészítésében közreműködtek, azután a jubiláris esztendőben létrejött maradandó alkotásokkal foglalkozunk. Ezektől a kiállítások vezetnek át a tulajdonképeni jubileumi ünnepségekhez, melyeknél külön tárgyaljuk egyfelől az állam, másfelől az egyházak és a társadalom Szent István-ünnepségeit, s ismét más csoportban a külföldön élő magyarság megható ünnepi megemlékezéseit. Vissza