| Előszó | 5 |
| A koronaeszme eredete | 7 |
| Az antik corona | |
| A germánok átveszik a rómaiaktól | |
| A koronázást az egyház beolvasztja a király felkenésébe | |
| A német császári korona | |
| A korona a királyi hatalom jelképe | |
| A korona a mi egyházi íróinknál: az Intelmekben, a legendákban, a Gesta Ungarorumban és Rogeriusnál | |
| A pápák a koronáról | |
| A koronaeszme Nyugat- és Közép-Európában | 14 |
| A koronaeszme Angliában | |
| Placita corone | |
| Tractatus de legibus Anglie | |
| Bracton a koronáról: a királyi jogok összessége | |
| Corona Angliae | |
| Az egyház befolyása a koronafogalomra | |
| III. Honorius és IX. Gergely fellép a korona jogai érdekében | |
| Eskü a koronajogok megtartására Magyarországon, Angliában és Franciaországban | |
| Az angol koronajogok elidegeníthetetlenek: Britton, Fleta | |
| Franciaország koronája jelenti az államegységet | |
| Az egyházi eredetű koronaeszme Német- és Csehországban | |
| A koronaeszme az Árpádok korában | 22 |
| Egyházi hatás alatt jelenik meg a koronaeszme a magyar királyi oklevelekbe. Színesebb fomában, mint külföldön. Ennek oka a nagy királyi hatalom | |
| A király a legfőbb föledsúr | |
| Az egyházi felkenés és a legfőbb úr iránti hűség a koronaeszme alapja | |
| A korona a XIII. században a királyi méltóságot jelenti | |
| "Királyi" korona | |
| A királyné szerepe | |
| Hűség a korona iránt, hűtlenség vele szemben | |
| A királyi koronának tett szolgálatok | |
| A korona statusa, szabadsága | |
| A király személye és méltósága szoros kapcsolatban egymással | |
| A korona, mint a külföldön, vagyonjogi vonatkozásban kezd önállúsulni | |
| A korona joga, mint a birtokok visszavételének alapja | |
| Ebben is egyházi hatás érvényesül | |
| A koronaeszme fejlődése a XIV. században | 35 |
| Az angol koronaeszme | |
| A Lancasterek és a Tudorok ideje | |
| A király corporatio sola | |
| A magyar koronafogalom másképp fejlődik | |
| Az Anjouk "királyi koronája" | |
| A korona alattvalói | |
| A korona nemzetközi szerződésekben | |
| Velence felfogása | |
| Az ország koronája | 42 |
| Korona és ország szembeállítása az 1386. törvényben | |
| A regnum háromféle értelme | |
| Regnum és Reich | |
| Zsigmond megválasztása | |
| Az ország báróinak szerepe | |
| Magyarország koronája a dalmát városok szemében | |
| A király még magáénak tekinti a koronát | |
| 1386. interregnum | |
| Hűségeskü a szent koronának | |
| Zsigmond fogsága 1401-ben | |
| A bárók a szentkorona pecsétjével élnek | |
| A szentkorona kancellárja | |
| A szentkorona védelme | |
| A korona a királyok egymást kvöető sora | |
| A szentkorona nem azt állam személyisége | |
| A királyi kancellária fenntartja régi felfogását | |
| A szentkoronának tett szolgálatok, lázadás ellene | |
| A koronaeszme és a nemzet a középkorban | 57 |
| A tanúk és az esküdtek a szentkoronára esküsznek meg | |
| A korona a tömeg szemében az államhatalom jelképe | |
| Az erdélyi jobbágyok és a három nemzet hűsége a szentkorona iránt | |
| A koronázás csak Szent István koronájával mehet végbe | |
| I. Ulászló megkoronázása | |
| A korona misztériuma | |
| Nagy változás az alkotmányban 1440-ben | |
| Az ország koronája jut túlsúlyba | |
| A koronaeszme tartalma a XV. században | 63 |
| A koronába állandósul a közjogi vonatkozások alanya | |
| Hűség a korona iránt | |
| Hűségeskü a szentkoronának | |
| Az ország a szentkoronáé | |
| A szentkorona alattvalóivá válnak az ország lakói, még a teljesen jogtalanok is | |
| A szentkorona joga az ország területére, ez nem idegeníthető el | |
| A városok is elidegeníthetetlen birtokai | |
| Az alattvalók sérelme a koronáé is | |
| A király jövedelmei is a korona jövedelmeivé válnak, a királyi jog a korona visszaháramlási jogává | |
| A szenkorona a magyar birodalom egységét is jelenti, országok tőle szakadnak el, az ő fennhatósága alá kerülnek vissza | |
| A terület megtartása a szentkorona kötelessége és dicsősége | |
| A magyar állam a külföldiek szemében azonos Magyarország koronájával. Ennek oka az alkotmányváltozá: a hatalom a király helyett gyakran az országnagyok kezében | |
| Velence Magyarország koronájáról | |
| A szentkorona közössége lengyel szerint | |
| A szentkorona és a melléktartományok | |
| A dalmát városok, különösen Raguza hűsége a szentkorona iránt | |
| Politikai gondolkozásuk legfőbb elve ez | |
| Az előországok urai a szentkoronának esküsznek hűséget, vele szemben lesznek hűtlenek | |
| A cseh, a lengyel és a magyar koronaeszme | 87 |
| A corona regni Bohemiae a cseh államterület egyesítője | |
| Nemzetközi szerződésekben szerepel, a magyar koronával is szerződik | |
| A XIV. században itt is inkább a királyi méltóságot jelenti, de a rendek befolyásának növekedésével a nemzeti összességet, sőt a V. század végén a rendi országgyűlésnek túlsúlya következtében inkább csak a rendeket | |
| Különbség van sok hasonlóság mellett is a magyar és a cseh koronaeszme között | |
| Csehországban e gondolat nem fűződött valamely reális koronához, míg nálunk mindig Szent István koronájához | |
| A magyar koronaeszme szervesebben fejlődött, eredeti jellegű | |
| Nálunk a hűség sznte személyes kapcsolatot létesít a szentkorona és az alattvalók között | |
| A corona regni Poloniae kisebb jelentőségű | |
| A lengyel birodalmat jelenti | |
| Alighanem cseh befolyás alatt jött használatba | |
| Mindhárom corona, a magyar, a cseh és a lengyel az oszthatatlan területi egységet fejezi ki | |
| Szerbiában is van a korona megszemélyesítésének néhány emléke | |
| Az organikus állameszme | 97 |
| Az államot régi idők óta élő emberi szervezetként fogták fel | |
| A keresztény teológia ezt az egyházra is átviszi | |
| A corpus mysticum Christi | |
| Az egyes egyházak is corporatiók | |
| A hívők, mint test tagjai, egyformán szabadok: par libertas | |
| Az egyháznak ezt a szemléletét Magyarországon is elterjesztik a pápák | |
| A középkori gondolkozás szerint minden ország test, amelynek tagjai vannak | |
| A kúria és a legisták e tanításának hatása ANgliában | |
| Kifejlett antropomorfikus szemlélet következik ott, de legyőzi a corporatio sola gondolata | |
| Az organikus gondolat Francia-, Német- és Csehországban | |
| Magyarországon már a XII. században szólnak róla eghyázi megnyilatkozások | |
| Az ország tagjai, akik ügyeinek intézésében részt vesznek | |
| Az ország teeste | |
| A XV. század közepén már minden nemes tagja az ország testének | |
| A városok és más közületek is | |
| Az egész magyar birodalom is test, melynek feje az anyaország | |
| Raguza felfogása | |
| A király a rendi test feje | |
| Az organikus szemlélet Mátyás korában | |
| Még Havasalföldre is kisugárzik | |
| A koronaeszme és az organikus szemlélet összeolvadása. Werbőczy szentkoronatana | 117 |
| A korona és a regnum fogalmát felcserélik | |
| Csehországban már a XIV. században beszélnek a korona és az ország közösségéről | |
| Nálunk Raguzában nevezik először a XV. század elején a várost a szentkorona tagjának | |
| A királyi kancellária még a század végén is elválasztja a koronagondolatot és az államtest képét | |
| A kettőt Werbőczy kapcsolta össze | |
| A Hármaskönyv ismeri a történelmi koronaeszmét | |
| Ezt az organikus szemlélettel akkor egyesíti, mikor az una et eadem libertas elvét akarja igazolni | |
| Werbőczy és Thuróczy krónikája | |
| A nemesség egyforma eredetét igazolja a szentkorona tana | |
| Sezrint minden nemes tagja a szentkoronának | |
| Ez természetes következtetés az alkotmányos viszonyokból | |
| A törvényhozás jogát Werbőczy a népfelség elvéből vezeti le | |
| A koronaeszme a XVI-XVIII. században | 129 |
| A szentkorona Mohács után sem szűnt meg az államhatalom jelképe lenni | |
| A király és a korona iránti hűség | |
| Idegen gondolatok a koronaeszme körül | |
| A szentkorona a magyar állam területére való vonatkozásban | |
| Joghatósága alatt áll az egész ország és a magyar birodalom | |
| Az ország megcsonkítása a szentkorona sérelme | |
| Horvátország és a szentkorona | |
| A koronaeszme nagy politikai jelentősége az erdélyi fejedelemség idejében | |
| Ez kapcsolja Erdélyt Magyarországhoz | |
| Az erdélyi fejedelmek is elismerik ezt | |
| A szentkorona joga területek visszaszerzésének alapja | |
| A magyar állampolgár a szentkorona alattvalója | |
| A szentkorona jövedelmei, birtokai | |
| Ilyenek a szabad királyi városok | |
| Ezen alapszik a király részéről a cuius regio, illius religio elv alkalmazása | |
| A rendek a korona birtokát másképp magyarázzák | |
| Az organikus államfelfogás a Werbőczy utáni korban | 146 |
| Az "ország" tagjai | |
| A rendi test feje a király | |
| Az indigenák az ország tagjai sorába vétetnek fel | |
| Az erdélyi ország is test | |
| Az országterület továbbra is test középkori értelemben | |
| Kisebb területi egységek is testként szerepelnek | |
| Fiume | |
| A szent korona teste területi vonatkozásban | |
| Horvátország és Szlavónia, valamint Erdély és a Részek a szentkorona testének tagjai | |
| Werbőczy szentkorona-tana a Bocskay-felkelés idejében érvényesül | |
| A koronaeszme a XIX. század politikai gondolatvilágában | 154 |
| A magyar felvilágosodás és Werbőczy | |
| Magyarország koronája az udvar és a rendek értelmezésében | |
| Az abszolutizmus a koronán az uralkodói jogkört érti | |
| E felfogás hat a magyar politikai életre 1867 után is | |
| A szentkorona most is az államnak a királyi hatalom felett álló jelképe | |
| A hűség iránta | |
| "Az álladalom", "az állam" jön használatba | |
| A szentkorona az udvartartás céljaira rendelt vagyon tulajdonosa | |
| Ferenc József felfogása | |
| A szentkorona joga az ország területére | |
| Horvátország és a szentkorona-eszme | |
| Fiume kérdése | |
| A magyar korona integritása | |
| Deák Ferenc szerepe | |
| Az organikus államszemlélet a XIX. században | 173 |
| Az ország területe most is test | |
| A szentkoronához tartozó területek e test tagjai | |
| Az országtestnek vannak beletartozó tagjai és kapcsolt részei | |
| A szentkorona teste | |
| E testbe való visszatérés | |
| Az ország teste az országgyűlésen van képviselve | |
| Werbőczy tanítása kedvező talajra talál | |
| A szentkorona-tanból más következtetéseket von le az udvar és a rendek | |
| Közjogi fegyverként nem használják | |
| Gróf Széchenyi István és Deák Ferenc felfogása | |
| A koronaeszme és a szentkoronatan a régi jogi irodalomban | 181 |
| A jogtudomány befolyása jogi fogalmak kialakulására | |
| Lochner János | |
| Pancrátz Mihály a szentkorona integritásáról | |
| Bencsik Mihály katolikus szentkoronatana | |
| Demjén Antal a törvényhozásra vonatkozó következtetést von le | |
| Rosenmann István az udvari felfogást tükrözi vissza | |
| Bartal György nem tulajdonít nagyobb jelentőséget Werbőczy tanának, de forrására ráutat | |
| Új magyarázatot ad a szentkoronaantannak Szabó Béla | |
| Gróf Cziráky Antal nem von le belőle semmi következtetést | |
| Récsi Emil kora politikai viszonyainak megfelelően a szentkorona integritását hangsúlyozza és politikai jogokat is von le a tanból | |
| Több közjogíró tudomást sem vesz róla az 1890-es évekig | |
| Az újabb alkotmánytörténeti, közjogi és politikai irodalom | 192 |
| Hajnik Imre 1867-ben megjelent könyvének nagy jelentősége | |
| "A szentkorona egész teste" | |
| A közjogi egység jut kifejezésre a szentkorona tanában | |
| A területi egység feledésbe merül | |
| Concha Győző jelentősége a szentkorona-tan körül | |
| Nagy Ernő közjoga | |
| Timon Ákos a szentkorona misztériumáról | |
| Timon rendkívüli hatása | |
| A politikai irodalom | |
| Kmety Károly és a liberális nacionalizmus gondolatköre | |
| Balogh Artúr az állam organikus lényegéről | |
| Ferdinándy Gejza az organikus felfogás ellen, Barabási Kun József annak védelmében | |
| A szentkorona-tan teljes kifejlettsége | |
| Függelék | 205 |
| A kiadó utószava | 206 |
Folytatás Microsoft-tal