A szentmise története

Előszó

Ennek a könyvnek a megírására az a meggyőződésünk vezetett bennünket, hogy nincs a szentmisének helyesebb és vonzóbb magyarázata, mint a szentmise egyes imáinak és szertartásainak története. Az a kétségtelenül fenséges szertartás ugyanis, amellyel ma az újszövetség nagy áldozatát bemutatjuk, hosszú és változatos fejlődés eredménye, amelynek előbbrevitelén az Egyház hitéletének titokzatos szentélyében a leghivatottabb mesterek dolgoztak. Ennek a fejlődésnek hosszú útján az Egyház mindazt, ami csak a századok folyamán a vallási és szellemi látóhatáron értéknek bizonyult, a szentmise szertartásának feldíszítésére felhasználta. így pusztán irodalmi szempontból is a misekönyv a világirodalom legmagasztosabb alkotásának mondható. Érthető tehát, hogy a liturgiatörténettel foglalkozó tudósok régente is, de különösen mióta X. Pius pápa a keresztények figyelmét a szentmise szertartásaira felhívta, mindent elkövetnek, hogy ennek a nagyszerű fejlődésnek minden egyes mozzanatát felderítsék és megmagyarázzák. Elénk tárul így a tudományos kutatás fényében az egyes imák és szertartások keletkezése, hazája, kora, mestere. Megértjük a szentmise egyes részeinek összefüggését, imáinak tartalmát, szerkezetét. Észrevesszük rajta itt-ott egy-egy régi mester, pl. Nagy Szent Gergely pápa alkotó kezének közel másfélezeréves mester jegyét.
De ha a történeti szempontot fogadjuk is el ebben a könyvben irányítóul, nem szabad felednünk, hogy a szentmise szertartásainak fejlődését, mely az Egyház belső életével oly szoros összefüggésben van, a Szentlélek Úristen irányítja. A Szentlélek Istennek pedig nincs története. Fölötte áll az idők folyásának; Ezért tehát éppen olyan értékesnek kell tartanunk azt a szertartást vagy imát, melyet a XX. században rendelt el az Egyház, mint azt, amely már ezer év óta dísze a misekönyvnek. Vissza