A szenvedő Jézus szavai

Szerző

P. Peter Lippert

Fordító

Czakó István

Budapest

'P. Peter Lippert: A szenvedő Jézus szavai ' összes példány

Kiadó:	Szent Gellért Kiadó és Nyomda
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2005
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	169 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 15 cm
ISBN:	963-460-504-4

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A könyv három szentbeszédsorozatot tartalmaz Jézus szenvedésről. Noha a beszédek az első világháború alatt, illetve közvetlenül utána hangzottak el, a beszédek ma is korszerűek, mert az örök igazságot hordozzák prófétai feldolgozásban. A hátteret akkor a világháború iszonyatos szenvedései adták, de korunk ma is ugyanezt a szenvedésekkel teli hátteret adja.
Az eucharisztikus évben különös időszerűséget kölcsönöz a szentbeszédeknek, hogy az első sorozat vezérfonalául a szónok Jézus utolsó vacsorán elmondott beszédét veszi. „Nem teszünk mást, mint hatni hagyjuk magunkra az üdvözítő gondolatait."
A szenvedés szeplőiben korunk embereivel találkozunk, mert az emberi lélek ugyanaz, ugyanazok a bűnök, gyöngeségek, gyarlóságok, és ugyanaz a mindent átölelő végtelen, isteni irgalom. Nemcsak a nagyböjti szentbeszédekhez témát kereső papok merítenek belőle, hanem a lelki megújulást kereső hívek is megrendült lélekkel olvasgatják a könyv csodálatos gondolatait.

Tartalom

Beszéd-mutató
Urunk nagyböjti beszéde
I. "Vágyva vágytam arra, hogy elköltsem veletek ezt a húsvéti vacsorát" 7
II. "Tiszták vagytok, de nem mindnyájan " 14
III. "Vegyétek és egyétek! Ez az én testem!" 21
IV. "Én vagyok a szőlőtő és ti vagytok a szőlővesszők. Aki bennem marad, és én őbenne, az bő gyümölcsöt hoz" 29
V. "Új parancsot adok nektek, hogy szeressétek egymást, ahogy én szerettelek titeket" 37
VI. "Békét adok nektek, az én békémet adom nektek. Nem, miként a világ adja, adom én nektek" 45
A szenvedés szereplői
I. "Szánom a sereget" 55
II. "Jobb volna annak az embernek, ha meg sem született volna" 63
III. "És kiment és keservesen sírt" 72
IV. "Ti majd szomorkodtok, de szomorúságtok örömre fordul" 80
V. "Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engem?" 89
VI. "A halálból feltámadt Krisztus már nem hal meg; a halál rajta többé nem uralkodik" 96
VII. "Asszony, íme a te fiad" 101
Urunk szavairól és hallgatásáról
I. 111
II. 119
III. 128
IV. 138
V. 145
VI. 154
VII. 164