A szép könyv V.

Előszó

Részlet a könyvből:
Búcsú Szentágothai Jánostól
Megrendülten búcsúzunk Szentágothai Jánostól, aki 1948 óta volt a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, majd 1967-ben rendes taggá választották, végül pedig két cikluson, egy évtizeden át (1975-1985 között) volt az Akadémia elnöke. Búcsúzunk a nemzetközi hírű, kiemelkedő tudóstól, iskolateremtő professzortól, külföldi tudóstársaságok tisztelgő elismeréseinek, számos díjnak és kitüntetésnek birtokosától, köztiszteletben álló, jelentős közéleti személyiségtől. Megrendülten búcsúzunk a tiszta embertől, akiben a tudás a jósággal, a természet ismerete a humán műveltséggel párosult. Búcsúzunk az igaz baráttól, és egyik utolsó nagy képviselőjétől a régi polgári, középosztályi értelmiség azon legidősebb nemzedékének, amely még az első világháború előtt, a régi Európában és a régi történeti, sokszínű Magyarországon pillantotta meg a napvilágot. Abban a régi Európában, amelynek országain akkor még útlevél nélkül lehetett átutazni bárhová, Oroszország és Törökország kivételével, és amelybe az egykori Osztrák-Magyar Monarchia, e nagy közös piac és benne Magyarország, természetesen, viták és feltételek nélkül beletartozott. Nem véletlen, hogy mindketten e régi nemzedékből (hiszen nem egészen egy év volt csak korban közöttünk) a várt és remélt európai egység, a visszakapcsolódás ügyének próbáltunk szolgálatába állni.
Ez a nemzedék, elhunyt barátunk nemzedéke, szakmai pályafutását a két háború között abban az időszakban kezdte meg, amely sok negatívuma mellett, talán éppen a kultúrpolitika, a tudomány terén tudott valami előremutató lehetőséget nyújtani. De még ezután jöttek századunk, a kegyetlen huszadik század nagy megpróbáltatásai. Előbb az egyik, majd a másik külső önkényuralmi rendszer kísérelte meg jobb, majd bal felől, hogy az európai értékrend, kultúra és moralitás folytonosságát nálunk is megszakítsa. Volt oly kétségbeejtő pillanat, amikor már-már úgy tűnt, hogy ez sikerül nekik, és győz a brutalitás, embertelenség és az ostoba demagógia. Mégsem győzött. Európai értékrendünk súlyos veszteségek árán, de életben maradt. S e válságos időszakokon át, nemzedékünk szétzilálódó és ritkuló sorai közt, Szentágothai János azok közé tartozott, akik a folytonosságot képviselték. Vissza