A szepesség népe

Tartalom

1. A Szepesség népe.
A Szepesség népességének sűrűsége, száma. — A szaporodás nem kielégítő. — A stagnálás okai: kivándorlás és sok tanintézet; a német faj nem szapora; a tótság gyermekhalandósága. — Nemzetiségi számarányok. — A magyarság számbeli gyarapodása és megoszlása a járásokban. —A magyarság faji sajátságai nem érvényesülnek a Szepességen. — A lakosság egynegyedrésze beszél magyarul. — A lakosság vallási megoszlása. — A műveltségi viszonyok a különböző nemzetiségű lakosoknál eltérő.
2. A szepesi németség.
A szepesi németség nyelvi és faji megoszlása. — Nyelvjárásuk. — A telepek kiváltságai. — Val ási viszonyok. A szepesi németség feladata. — A németség térvesztes. — Legerősebb bástyája Késmárk és a késmárki járás tizenegy német községgel. — A németség erőviszonyai, antropologiai ismertetése és á talános jellemzése. — Foglalkozás: földmívelés, állattenyésztés, háziipar, kisipar. — Ruházat: népviselet, Rock, Leib, Wamms, Überwurf, Reckl, Wiest, Schurz, Szerdok (mellény), Pelz, főkötő. — Lakóhely : Városi és falusi házak. Hosszú csőcsatorna. Zimmer, Alkoven és Stube. Schutthaus. Házak berendezése egyszerű. — Műtárgyak-. (Almerey, Truhe,,Himmelbett). Fényűzőbb biitor-darabok és dísztárgyak. — Étkezési szokások. Ételek: Gritz, Pirogén, Brinzekuchen, Kneidchen, Dschaderche. — Italok. — Családi élet tisztasága. — Társas élet: Keresztelő, gyermekjáték, fonó, eljegyzés, lakodalom, temetés, babona. — A Huschwai- és Zmok-(Dzsuk)-ról szóló babona jelentősége és magyarázata. — A népköltészet termékei és jellege. — A szepesi német tájszólásban írt jelesebb költök képviselői: Lindner Ernő, Götz Rudolf, Weber Rudolf, Hensch Aurél dr. (Schmaläune), Krompecher Kornél, Dr. Alexander Béla, Kövi (Steiner) Imre, Lám Frigyes. A bányavidéki dialektusban (gründler) írt költői műfajok kiválóbb művelői: Gallus Péter, Ratzenberger Ferencz, Klein Samu, Kliegl Tivadar. A népies drámairodalom képviselői: Fest Emilia (gründler) és Ehlersné Faix Margit (Garschtvogel dialektusban).
3. A szepesi tótok.
A tót nep lakóhelye. Az 1910. évi népszámlálás tévedéséi. — A szepesi tótság csökkenésének magyarázata. — A tót a varosokban mindegyre jobban tért foglal. — Kis vármegye eltótosodása — A tótság legerősebb fészke a szepesváraljai, iglói és lőcsei járások. — A szepesi tót nem tiszta szláv faj — Szellemi képessége. — Nyelvtehetsége. — Vallásossága. — Általános jellemzése — A szepesi tót dialektusa; vallása; foglalkozása; ruházata- lakása; étkezése. — Egyházi és családi ünnepek (leánykérés, eljegyzés, tolvajéjszaka, keresztelés). — Babona. — Népköltészet.
4. A szepesi gorálok.
A gorálok Szepesvármegye északi részének őslakói. — A gorálok túlnyomó részben a szepesófalvi járásban laknak,—A gorálok lengyel nyelve módosult.— A gorálok száma. — A gorái kérdés jelentősége. — A „Swiat Slowianski" izgatásai.— A „Tátravidéki Lengyelek Köre". — A „Gazeta Podhalanska" cz. lap működése. — A goráiság hivatása magyar nemzeti szempontból. — Antropologiai tulajdonságok. — A gorálok szellemi képessége, vallásossága. — Foglalkozás. — A goráiság építkezési modorának sajátságai. — A Zarembki lényege. — Életmód. — Családi ünnepek (kézfogó, lakodalom, keresztelő, gyász). Babona.
5. A szepesi ruthének.
A szepesi ruthén nép száma. — Fogyásának okai. — Letelepedésük időpontja és helyei. — A ruthén nép nem húzódik be a városokba. — Antropologiai ismertetés. — A szepesi ruthének műveltségi foka alacsony. — A pálinkaivás degeneráló hatása. — A szepesi ruthén nép jellemzése, vallása és közerkölcsi állapota. — Foglalkozás. — Ruházat. — Lakás. — Étkezés. — Családi élet (kézfogó, lakodalom, keresztelő, temetés). — Babona. — Népköltészet.
6. A szepesi zsidók.
A zsidók a Szepesség újabb lakói. — A zsidók házalásának megszorítása. — A földesurak a zsidók első szepesi telepítői. — Az első szepesi zsidótelepek. — Hunfalva a legnevezetesebb zsidótelep. — Hunfalva kereskedelmi és sazda sági szerepe és jelentősége. - Lengyel zsidók tömeges bevándorlása és a szepesi hitelviszonyok romlása. — a zsidók száma; osztályozása. — A faji vonásokat megőrizték a lengyei zsidók. — A zsidók eloszlása. — A zsidók legtömegesebben Késmárkon és a késmárki és szepesófalvi járásokban laknak. — Foglalkozásuk. — A hunfalvi orthodox bocher iskola.