| Előszó | 13 |
| Szerves kémiai alapismeretek | 15 |
| A szerves kémia tárgya, kialakulása | 15 |
| A szénvegyületek szerkezetének alapelvei | 17 |
| A kémiai kötések elméletei | 18 |
| A szénvegyületek csoportosítása | 21 |
| Paraffin- és cikloparafin-szénhidrogének | 23 |
| A paraffinok nevezéktana | 23 |
| A cikloparaffinok nevezéktana | 26 |
| A paraffinok téralkata | 27 |
| A cikloparaffinok téralkata | 30 |
| A paraffinok és cikloparaffinok izomériája | 34 |
| A paraffinok és cikloparafinnok előállítása | 35 |
| A paraffinok és cikloparaffinok előfordulása | 35 |
| Paraffinok és cikloparaffinok szintézise egyaránt alkalmas általános módszerek | 36 |
| Cikloparaffinok szintézisére alkalmas speciális módszerek | 37 |
| A paraffinok és cikloparaffinok fizikai tulajdonságai | 38 |
| A paraffinok és cikloparaffinok kémiai tulajdonságai | 40 |
| A paraffinok és cikloparaffinok reakciókészségének értelmezése | 42 |
| Fontosabb paraffin- és cikloparaffin-szénhidrogének | 44 |
| Telítetlen szénhidrogének | 49 |
| Oelfinek | 50 |
| Monooelfinek | 50 |
| A nyílt láncú és a gyűrűs monoolefinek nevezéktana | 50 |
| Az olefinkötés elektronszerkezete és térkémiája | 50 |
| A monoolefinek előállítása | 53 |
| A monoolefinek fizikai tulajdonságai | 53 |
| A monoolefinek kémiai tulajdonságai | 54 |
| A monoolefinek reakciókészségének értelmezése | 56 |
| A fontosabb monoolefinek | 60 |
| Diolefinek | 61 |
| Izolált diének | 61 |
| Kumulált diének | 61 |
| Konjugált diének | 62 |
| A konjugált diének előállítása | 62 |
| A konjugált diének fizikai tulajdonságai | 63 |
| A konjugált diének kémiai tulajdonságai | 64 |
| A konjugált rendszerek szerkezete | 67 |
| A konjugált diének reakciókészségének értelmezése | 72 |
| Acetilén-szénhidrogének | 73 |
| Bevezetés, nómenklatúra | 73 |
| Az acetlién | 74 |
| Az acetilén fizikai tulajdonságai | 74 |
| Az acetilén kémiai tulajdonságai | 74 |
| Az acetilén szerkezete és reakciókészségének értelmezése | 76 |
| Halogénezett alifás, cikloalifás és olefin-szénhidrogének | 77 |
| Csoportosítás | 77 |
| A halogénezett szénhidrogének nevezéktana | 77 |
| A halogénezett szénhidrogének jelentősége, előfordulása | 78 |
| Halogénezett szénhidrogének előállítása | 78 |
| Alkil- és cikloalkil-halogenidek előállítása | 78 |
| Alkenil-halogenidek előállítása | 81 |
| Két- és többértékű halogénszármazékok előállítása | 82 |
| A halogénezett szénhidrogének fizikai tulajdonságai | 82 |
| A halogénezett szénhidrogének kémiai tulajdonságai | 83 |
| A halogénezett szénhidrogének fontosabb kémiai átalakulásai | 87 |
| Fontosabb alkil-, cikloalkil- és alkenil-halogenidek | 89 |
| Monohalogén-származékok | 89 |
| Dihalogén-származékok | 90 |
| Tri- és tetrahalogén-származékok | 90 |
| Polihalogén-származékok | 92 |
| Alifás, cikloalifás és olefinalkoholok és alkoholszármazékok | 93 |
| Csoportosítás | 93 |
| Az alkoholok nevezéktana | 94 |
| Optikai Izoméria | 95 |
| Az optikailag aktív vegyületek szerkezése | 96 |
| Az optikai forgatóképesség mérése | 97 |
| Az optikailag aktív vegyületek ábrázolása | 97 |
| Az abszolút és a relatív konfiguráció fogalma és jelölésmódja | 100 |
| Több asszimetriás szénatomot tartalmazó szénvegyületek | 103 |
| Asszimetriás szintézis | 104 |
| A racemátok szétválasztása | 105 |
| Egyértékű alkoholok | 108 |
| Előfordulás | 108 |
| Az egyértékű alkoholok előállítása | 108 |
| Az egyértékű alkoholok fizikai tulajdonságai | 113 |
| Az egyértékű alkoholok kémiai tulajdonságai | 115 |
| Fontosabb egyértékű telített, telítetlen és aliciklusos alkoholok | 118 |
| Kétértékű alkoholok | 124 |
| Geminális diolok | 124 |
| Vicinális diolok | 124 |
| A vicinális diolok előállítása | 124 |
| A vicinális diolok fizikai tulajdonságai | 127 |
| A vicinális diolok kémiai tulajdonságai | 127 |
| Fontosabb kétértékű alkoholok | 129 |
| Többértékű alkoholok | 131 |
| Szervetlen savak észterei | 134 |
| A kénsav észterei | 135 |
| A salétromsav észterei | 127 |
| A salétromossav észterei | 137 |
| A foszforsav észterei | 138 |
| Éterek | 140 |
| Csoportosítás, nevezéktan | 140 |
| Az éterek előállítása | 140 |
| A éterek fizikai tulajdonságai | 141 |
| Az éterek kémiai tulajdonságai | 142 |
| A fontosabb telített, telítetlen és gyűrűs éterek | 144 |
| Halogénezett éterek | 147 |
| Alkil-hidroperoxidok, dialkil-peroxidok | 147 |
| Aromás szénhidrogének és szubsztituált származékaik | 149 |
| Monociklusos aromás szénhidrogének (benzol és homológjai) | 150 |
| A benzol szerkezetének felderítése | 150 |
| Monociklusos aromás szénhidrogének nevezéktana | 153 |
| Monociklusos aromás szénhidrogének előfordulása | 154 |
| Monociklusos aromás szénhidrogének előállítása | 155 |
| Monociklusos aromás szénhidrogének fizikai tulajdonságai | 157 |
| Monociklusos aromás szénhidrogének kémiai tulajdonságai | 157 |
| Fontosabb monociklusos aromás szénhidrogének | 161 |
| Policilusos aromás szénhidrogének | 161 |
| Izolált policiklusos aromás szénhidrogének | 163 |
| Kondenzált gyűrűs aromás szénhidrogének | 167 |
| Halogénezett, szulfonált, nitrált aromás szénhidrogének, aromás hidroxinvegyületek | 177 |
| Halogénezett aromás szénhidrogének | 177 |
| A halogénezett aromás szénhidrogének előállítása | 177 |
| A halogénezett aromás szénhidrogének fizikai tulajdonságai | 180 |
| A halogénezett aromás szénhidrogének kémiai tulajdonságai | 180 |
| Fontosabb halogénezett aromás szénhidrogének | 182 |
| Aromás nitrovegyületek | 184 |
| Aromás nitrovegyületek előállítása | 184 |
| Az aromás nitrovegyületek fizikai tulajdonságai | 186 |
| Az aromás nitrovegyületek kémiai tulajdonságai | 186 |
| Fontosabb aromás nitrovegyületek | 187 |
| Aromás szulfonsavak | 188 |
| Az aromás szulfonsavak előállítása | 188 |
| Az aromás szulfonsavak kémiai tulajdonságai | 189 |
| Aromás hidroxivegyületek | 192 |
| Monociklusos fenolok | 192 |
| A monociklusos fenolok előfordulása | 192 |
| A monociklusos fenolok előállítása | 192 |
| A monociklusos fenolok fizikai tulajdonságai | 193 |
| A monociklusos fenolok kémiai tulajdonságai | 193 |
| Fontosabb monociklusos fenolok és származékaik | 197 |
| Dihidroxi-benzolok | 202 |
| Trihidroxi-benzolok | 204 |
| Policiklusos fenolok | 206 |
| Hidroxi-naftalinok (naftolok) | 206 |
| Hidroxi-antracének | 207 |
| Aromás alkoholok | 209 |
| Fontosabb aromás alkoholok | 209 |
| Az aromás vegyületek többszörös szubsztituálásának mechanizmusa és irányítási szabálya | 212 |
| Elektroneltolódási jelenségek | 214 |
| Az elektrofil reagens befolyása a szubsztitúcióra | 217 |
| Az átmeneti állapot, stabilitása és elektroneloszlása | 217 |
| Szerves nitrogénvegyületek | 219 |
| Nitrovegyületek | 220 |
| A nitrovegyületek előállítása | 220 |
| A nitrovegyületek szerkezete és fizikai tulajdonságai | 220 |
| A nitrovegyületek kémiai tulajdonságai | 221 |
| Fontosabb nitrovegyületek | 222 |
| Nitrozovegyületek és a hidroxil-amin szerves származékai | 224 |
| Nitrozovegyületek | 224 |
| A hidroxil-amin szerves származékai | 225 |
| Aminok | 226 |
| Az aminok rendűsége, értékűsége, nevezéktana | 226 |
| Az aminok előállítása | 227 |
| Az aminok fizikai tulajdonságai és térszerkezete | 231 |
| Az aminok kémiai tulajdonságai | 233 |
| Fontosabb aminok és aminszármazékok | 238 |
| Két egymáshoz kapcsolódó nitrogénatomot tartalmazó szénvegyületek | 246 |
| Azoxivegyületek | 246 |
| Azovegyületek | 247 |
| Az azovegyületek előállítása | 247 |
| Az azovegyületek kémiai tulajdonságai | 348 |
| A hidrazin szerves származékai | 248 |
| Alkil- és aril-hidrazinok előállítása | 248 |
| Az akril- és aril-hidrazinok kémiai tulajdonságai | 249 |
| Fontosabb hidrazinszármazékok | 249 |
| Diazovegyületek | 250 |
| Aromás diazóniumvegyületek | 251 |
| Aromás diazóniumvegyültek előállítása | 251 |
| Aromás diazóniumvegyületek kémiai tulajdonságai | 252 |
| Azoszínezékek | 253 |
| Kén-, foszfor-, szilícium-, arzén- és fém-tartalmú szerves vegyületek | 257 |
| Szerves kénvegyületek | 258 |
| Tioalkoholok és tiofenolok | 258 |
| Tiolok előállítása | 258 |
| A tiolok tulajdonságai | 258 |
| Fontosabb tiolok | 259 |
| Tioéterek | 259 |
| Tioéterek előállítása | 259 |
| Tioéterek tulajdonságai | 359 |
| Fontosabb tioéterek és szulfoxidok | 260 |
| Szerves foszforvegyületek | 261 |
| Foszfinok | 261 |
| A foszfinok előállítása | 261 |
| A foszfinok tulajdonságai | 261 |
| Foszforilének | 262 |
| Szerves arzénvegyületek | 264 |
| Szerves szilíciumvegyületek | 265 |
| Szilánszármazékok | 265 |
| Szilikonok | 265 |
| Szerves fémvegyületek | 267 |
| Az alumínium szerves vegyületei | 267 |
| A magnézium szerves vegyületei | 267 |
| A Grignard-reagensek reakciókészségének értelmezése | 268 |
| Szerves cinkvegyületek | 269 |
| Ólomalkilek | 269 |
| Alkálifémek szerves vegyületei | 269 |
| Oxovegyületek | 271 |
| Az oxovegyületek nevezéktana | 271 |
| Monooxovegyületek | 274 |
| A monooxovegyületek előállítása | 274 |
| Az oxovegyületek fizikai tulajdonságai | 282 |
| A monooxovegyületek kémiai tulajdonságai | 283 |
| Nukleofil addíció és azt követő nukleofil szubsztitúciós átalakulások | 296 |
| Fontosabb monooxovegyületek | 301 |
| Dioxovegyületek | 308 |
| A dioxovegyületek csoportosítása, fizikai állandóik | 308 |
| Polioxovegyületek | 317 |
| Telítetlen oxovegyületek | 317 |
| A telítetlen oxovegyületek csoportosítása és fizikai tulajdonságai | 317 |
| Ketének | 317 |
| Kinonok | 324 |
| A kinonok előállítása | 324 |
| A kinonok kémiai tulajdonságai | 325 |
| Fontosabb kinonok | 327 |
| Hidroxi-oxovegyületek | 332 |
| A hidroxi-oxovegyületek csoportosítása, fizikai állandóik | 332 |
| Aldehidalkoholok és ketonalkoholok | 332 |
| Aldehidalkoholok és ketonalkoholok előállítása | 333 |
| Az aldehidalkoholok ésketonalkoholok kémiai tulajdonságai | 334 |
| Fontosabb aldehidalkoholok és ketonalkoholok | 337 |
| Fenolaldehidek és fenolketonok | 338 |
| A fenolaldehidek és fenolketonok előállítása | 338 |
| A fenolaldehidek és fenolketonok kémia tulajdonságai | 341 |
| Fontosabb fenolaldehidek és fenolketonok | 341 |
| Karbonsavak és kabonsavszármazékok | 343 |
| Beveztés, csoportosítás | 343 |
| Karbonsavak nevezéktana | 344 |
| Karbonsavak előfordulása | 345 |
| Karbonsavak előállítására alkalmas általános módszerek | 345 |
| Karbonsav-észterek hidrolízise | 346 |
| Karbonsavak fizikai tulajdonságai | 348 |
| Karbonsavak és karbonsavszármazékok kémiai tulajdonságai | 348 |
| Karbonsav-észterek | 351 |
| Karbonsav-haloidok | 355 |
| Karbonsavhibridek | 355 |
| Karbonsav-amidok és karbonsavnitrilek | 356 |
| A karbonsav-haloidok, karbonsavhibridek, karbonsav-amidok reakciókészségének értelmezése | 357 |
| A karboxilhoz kapcsolódó csoport reakciói | 358 |
| Monokarbonsavak | 361 |
| Telített alifás monokarbonsavak (zsírsavak) | 362 |
| Telítetlen alifás monokarbonsavak | 367 |
| Olefin-karbonsavak | 367 |
| Hármas kötést tartalmazó monokarbonsavak | 370 |
| Gliceridek | 371 |
| Száradó olajok | 372 |
| Foszfatidok | 372 |
| Detergensek | 373 |
| Aliciklusos monokarbonsavak | 374 |
| Aril-monokarbonsavak | 375 |
| Aromás oldallánckarbonsavak | 377 |
| Aralkil-karbonsavak | 377 |
| Aromás telítetlen karbonsavak | 379 |
| Dikarbonsavak | 381 |
| Telített alifás dikarbonsavak | 382 |
| Malonészterstintézisek | 384 |
| Telítetlen alifás dikarbonsavak | 391 |
| Aromás dikarbonsavak | 393 |
| Trikarbonsavak, polikarbonsavak | 396 |
| Szénhidrogén csoportjukban helyettesített karbonsavak | 397 |
| Halogénezett karbonsavak előállítása | 397 |
| Halogénezett karbonsavak tulajdonságai | 398 |
| Fontosabb halogénezett karbonsavak | 398 |
| Nitro-karbonsavak | 400 |
| Szulfo-karbonsavak | 401 |
| Hidroxi-karbonsavak | 402 |
| Alkoholos hidroxilcsoportot tartalmazó karbonsavak | 402 |
| Alkoholos hidroxilcsoportot tartalmazó karbonsavak előállítása | 403 |
| Alkoholos hidroxilcsoportot tartalmazó karbonsavak tulajdonságai | 404 |
| Hidroxi-monokarbonsavak | 405 |
| Dihidroxi- és polihidroxi-monokarbonsavak | 408 |
| Hidroxi-karbonsavak, dihidroxi-dikarbonsavak, hidroxi-trikarbonsavak | 409 |
| Fenolos hidroxicsoportot tartalmazó karbonsavak | 413 |
| Oxo-karbonsavak | 419 |
| Szénsavszármazékok | 429 |
| Szénsav-kloridok | 429 |
| Szénsav-amidok | 430 |
| Egyéb szénsav-származékok | 434 |
| Heterociklusos szénvegyületek | 437 |
| A heterociklusos szénvegyületek csoportosítása és alapvázai | 437 |
| Öttagú, egy heteroatomos gyűrűk és kondenzált származékaik | 441 |
| E heterociklusos aromás jellege | 441 |
| A furán és származékai | 442 |
| A furán származékai | 444 |
| A tiofén és származékai | 447 |
| A pirrol és származékai | 451 |
| Az indol és származékai | 458 |
| Öttagú, két heteroatomos gyűrűk és kondenzált származékaik | 461 |
| Az izoxanol, oxazol és származékaik | 461 |
| Az 1,3-tiazol és származékai | 462 |
| Az 1,2-diazol (pirazol) és származékai | 465 |
| Az 1,3-diazol (imidazol) és származékai | 467 |
| Öttagú több heteroatomos gyűrűk és származékaik | 470 |
| Hattagú, egy heteroatomos gyűrűk és kondenzált származékaik | 471 |
| A hattagú, egy heteroatomos heterociklusos aromás jellege | 471 |
| A piránok és származékaik | 471 |
| A piránok és pironok benzolgyűrűvel kondenzált származékai | 474 |
| A piridin és származékai | 480 |
| A dibenzo-piridin, akridin és származékai | 487 |
| Hattagú, több heteroatomos gyűrűk és származékaik | 488 |
| A piridazin (1,2-diazin) és származékai | 489 |
| A pirimidin (1,3-diazin) és származékai | 489 |
| Vitaminok | 492 |
| A pirazin (1.4-diazin) és származékai | 494 |
| A pteridin és származékai | 495 |
| Triazinok, tetrazinok | 496 |
| Izoprénvázas vegyületek: terpének és karotinoidok | 499 |
| Terpének | 500 |
| Monoterpének | 500 |
| Monoterpén-szénhidrogének | 500 |
| Terpénalkoholok | 501 |
| Terpénaldehidek és terpénketonok | 502 |
| Szeszkviterpének | 506 |
| Diterpének | 506 |
| Triterpének | 506 |
| Krotinoidok | 509 |
| Karotinooid-szénhidrogének | 509 |
| Oxigéntartalmú karotinoidok | 515 |
| Szénhidrátok | 517 |
| A szénhidrátok és csoportosításuk | 517 |
| Monoszacharidok | 518 |
| A monoszacharidok szerkezete | 518 |
| A D-glükóz szerkezete és térszerkezete | 518 |
| A többi monoszacharid szerkezete és térszerkezete | 521 |
| A monoszacharidok lektolgyűrűs szerkezete | 524 |
| A monoszacharidok téralkata | 528 |
| A monoszacharidok kémiai tulajdonságai | 528 |
| Monoszacharidok szintézise és lebontása | 536 |
| Fontosabb monoszacharidok | 538 |
| Oligoszacharidok | 544 |
| A diszacharidok szerkezete | 544 |
| A diszacharidok szerkezetének meghatározása | 545 |
| A diszacharidok szintétise | 548 |
| Fontosabb di- és triszacharidok | 548 |
| Poliszacharidok | 551 |
| Vázanyag-poliszacharidok | 551 |
| A cellulóz származékai | 552 |
| Egyéb vázanyag-poliszacharidok | 553 |
| Tartaléktápanyag poliszacharidok | 553 |
| Keményítő | 553 |
| A glikogén | 554 |
| Amino-karbonsavak, peptidek, fehérjék | 555 |
| Amino-karbonsavak | 555 |
| Fehérjeredetű aminosavak | 556 |
| Bevezetés, csoportosítás | 556 |
| Aminosavak szétválasztása és meghatározása | 558 |
| Nem fehérjeeredetű aminosavak | 570 |
| Peptidek | 573 |
| Peptidek előállítása | 573 |
| A peptidek szerkezetének vizsgálata | 581 |
| Fehérjék | 586 |
| Beveztés, csoportosítás | 586 |
| A fehérjék fizikai és kémiai tulajdonságai | 586 |
| A fehérjék primer, szekunder, tercier és quaterner struktúrája | 587 |
| Fontosabb fehérjék | 591 |
| Szteroidok | 593 |
| Bevezetés, szerkezet, csoportosítás | 593 |
| Szterinek (szterolok) | 595 |
| Zooszterolok | 595 |
| Fitoszterolok | 597 |
| Mikroszterolok | 598 |
| Epesavak | 600 |
| Szteroidhormonok | 602 |
| Nemi (szexuál) hormonok (ivarhormonok) | 602 |
| Női ivarhormonok | 602 |
| Férfi ivarhormonok | 602 |
| Mellékvesekéreg (kortikoszteroid) hormonok | 603 |
| Alkaloidok | 605 |
| Bevezetés, csoportosítás | 605 |
| Fenil-alkil-aminok | 606 |
| A kolhichincsoport alkaloidjai | 607 |
| Piridinvázas alkaloidok | 608 |
| Piperidinvázas alkaloidok | 609 |
| Tropánalkaloidok | 610 |
| Kinolinvázas alkaloidok | 614 |
| Izo-kinolinvázas alkaloidok | 615 |
| Kinolizinvázas alkaloidok | 618 |
| Purinvázas alkaloidok | 619 |
| Szteránvázas alkaloidok | 620 |
| Nukleinsavak | 623 |
| Beveztés | 623 |
| Nukleinsavak előfordulása, leválasztása | 623 |
| A nukelinsavak szerkezetének vizsgálata | 624 |
| Nukleozidok | 625 |
| Nukleotidok | 626 |
| A ribonukleinsavak szerkezete | 627 |
| A dezoxiribonukleinsavak szerkezete | 630 |
| A nukleinsavak primer struktúrája | 630 |
| A nukleinsavak szekunder struktúrája | 630 |
| A dezoxiribonukleinsavak szekunder struktúrája | 631 |
| A ribonukleinsavak szekunder struktúrája | 633 |
| Szabad nukleotidok és nukleotid-koenzimek | 634 |
| Tárgy- és névmutató, jelmagyarázat | 639 |
Folytatás Microsoft-tal