| Előszó | 13 |
| Előszó a negyedik, átdolgozott kiadáshoz | 14 |
| Szerves kémiai alapismeretek | 15 |
| A szerves kémia tárgya, kialakulása | 15 |
| A szénvegyületek szerkezetének alapelvei | 17 |
| A kémiai kötések elméletei | 18 |
| A szénvegyületek csoportosítása | 21 |
| Paraffin- és cikloparafin-szénhidrogének | 23 |
| A paraffinok nevezéktana | 23 |
| A cikloparaffinok nevezéktana | 26 |
| A paraffinok téralkata | 27 |
| A cikloparaffinok téralkata | 30 |
| A paraffinok és cikloparaffinok izomériája | 34 |
| A paraffinok és cikloparafinnok előállítása | 35 |
| A paraffinok és cikloparaffinok előfordulása | 35 |
| Paraffinok és cikloparaffinok szintézise egyaránt alkalmas általános módszerek | 36 |
| Cikloparaffinok szintézisére alkalmas speciális módszerek | 37 |
| A paraffinok és cikloparaffinok fizikai tulajdonságai | 38 |
| A paraffinok és cikloparaffinok kémiai tulajdonságai | 40 |
| A paraffinok és cikloparaffinok reakciókészségének értelmezése | 42 |
| Fontosabb paraffin- és cikloparaffin-szénhidrogének | 44 |
| Telítetlen szénhidrogének | 49 |
| Oelfinek | 50 |
| Monooelfinek | 50 |
| A nyílt láncú és a gyűrűs monoolefinek nevezéktana | 50 |
| Az olefinkötés elektronszerkezete és térkémiája | 50 |
| A monoolefinek előállítása | 53 |
| A monoolefinek fizikai tulajdonságai | 53 |
| A monoolefinek kémiai tulajdonságai | 54 |
| A monoolefinek reakciókészségének értelmezése | 56 |
| A fontosabb monoolefinek | 60 |
| Diolefinek | 61 |
| Izolált diének | 61 |
| Kumulált diének | 61 |
| Konjugált diének | 62 |
| A konjugált diének előállítása | 62 |
| A konjugált diének fizikai tulajdonságai | 63 |
| A konjugált diének kémiai tulajdonságai | 64 |
| A konjugált rendszerek szerkezete | 67 |
| A konjugált diének reakciókészségének értelmezése | 72 |
| Acetilén-szénhidrogének | 73 |
| Bevezetés, nómenklatúra | 73 |
| Az acetlién | 74 |
| Az acetilén fizikai tulajdonságai | 74 |
| Az acetilén kémiai tulajdonságai | 74 |
| Az acetilén szerkezete és reakciókészségének értelmezése | 76 |
| Halogénezett alifás, cikloalifás és olefin-szénhidrogének | 77 |
| Csoportosítás | 77 |
| A halogénezett szénhidrogének nevezéktana | 77 |
| A halogénezett szénhidrogének jelentősége, előfordulása | 78 |
| Halogénezett szénhidrogének előállítása | 78 |
| Alkil- és cikloalkil-halogenidek előállítása | 78 |
| Alkenil-halogenidek előállítása | 81 |
| Két- és többértékű halogénszármazékok előállítása | 82 |
| A halogénezett szénhidrogének fizikai tulajdonságai | 82 |
| A halogénezett szénhidrogének kémiai tulajdonságai | 83 |
| A halogénezett szénhidrogének fontosabb kémiai átalakulásai | 87 |
| Fontosabb alkil-, cikloalkil- és alkenil-halogenidek | 89 |
| Monohalogén-származékok | 89 |
| Dihalogén-származékok | 90 |
| Tri- és tetrahalogén-származékok | 90 |
| Polihalogén-származékok | 92 |
| Alifás, cikloalifás és olefinalkoholok és alkoholszármazékok | 93 |
| Csoportosítás | 93 |
| Az alkoholok nevezéktana | 94 |
| Optikai Izoméria | 95 |
| Az optikailag aktív vegyületek ábrázolása | 99 |
| Az abszolút és a relatív konfiguráció fogalma és jelölésmódja | 100 |
| Több királis centrumot tartalmazó vegyületek sztereoizomériája | 103 |
| Királis molekulák képződése a természetben | 104 |
| Racém elegyek szétválasztása | 105 |
| Egyértékű alkoholok | 106 |
| Előfordulás | 106 |
| Az egyértékű alkoholok előállítása | 106 |
| Az egyértékű alkoholok fizikai tulajdonságai | 111 |
| Az egyértékű alkoholok kémiai tulajdonságai | 113 |
| Fontosabb egyértékű telített, telítetlen és aliciklusos alkoholok | 116 |
| Telített alkoholok | 116 |
| Telítetlen alkoholok | 121 |
| Kétértékű alkoholok | 122 |
| Geminális diolok | 122 |
| Vicinális diolok | 122 |
| A vicinális diolok előállítása | 122 |
| A vicinális diolok fizikai tulajdonságai | 125 |
| A vicinális diolok kémiai tulajdonságai | 125 |
| Fontosabb kétértékű alkoholok | 127 |
| Többértékű alkoholok | 129 |
| Szervetlen savak észterei | 132 |
| A kénsav észterei | 133 |
| A salétromsav észterei | 135 |
| A salétromossav észterei | 135 |
| A foszforsav | 136 |
| Éterek | 138 |
| Csoportosítás, nevezéktan | 138 |
| Az éterek előállítása | 138 |
| Az éterek fizikai tulajdonságai | 139 |
| Az éterek kémiai tulajdonságai | 140 |
| A fontosabb telített, telítetlen és gyűrűs éterek | 142 |
| Halogénezett éterek | 145 |
| Alkil-hidroperoxid, dialkil-peroxidok | 145 |
| Aromás szénhidrogének és egyszerű heteroaromás vegyületek | 147 |
| Monociklikus aromás szénhidrogének és monociklusos heteoaromás vegyületek | 148 |
| A benzol szerkezete | 148 |
| A beznol elektronszerkezete | 149 |
| A benzolhoz hasonló, hattagú heteroaromás vegyületek elektronszerkezete | 152 |
| Öttagú heteroaromás vegyületek elektronszerkezete | 153 |
| Policiklusos vagy sokgyűrűs aromás szénhidrogének és heteroaromás alapvegyületek elektronszerkezete | 155 |
| Aromás szénhidrogénke és heteroaromás alapvegyületek előfordulása, előállítása | 158 |
| Aromás szénhidrogének és heteroaromás vegyületek fizikai tulajdonságai | 159 |
| Az aromás jelleget kifejező kémiai tulajdonságok | 160 |
| Fontosabb aromás szénhidrogének | 164 |
| Az aromás vegyületek nevezéktana | 164 |
| A benzol és benzolhomológok | 164 |
| Fontosabb heteroaromás alapvegyületek | 169 |
| Halogénezett, szulfonált, nitrált aromás szénhidrogének és heteroaromás vegyületek | 169 |
| Halogénezett aromás és heteroaromás vegyületek | 169 |
| Fontosabb halogénezett aromás szénhidrogének | 171 |
| Aromás és heteroaromás nitrovegyületek | 172 |
| Fontosabb aromás nitrovegyületek | 173 |
| Aromás szulfonsavak | 174 |
| Fontosabb aril-szulfonsavak | 174 |
| Aromás és heteroaromás hidroxivegyületek | 175 |
| Fenolok előállítása, kémiai tulajdonságok | 175 |
| Fontosabb fenolok | 178 |
| Fontosabb heterociklusos fenolok | 180 |
| Aromás és heteroaromás alkoholok | 183 |
| Szerves nitrogénvegyületek | 187 |
| Nitronvegyületek | 188 |
| A nitronvegyületek előállítása | 188 |
| A nitronvegyületek szerkezete és fizikai tulajdonságai | 188 |
| A nitronvegyületek kémiai tulajdonságai | 189 |
| Fontosabb nitrovegyületek | 191 |
| Nitrozovegyületek és a hidroxil-amin szerves származékai | 192 |
| Nitrozovegyület | 192 |
| A hidroxil-amin szerves származékai | 193 |
| Aminok | 194 |
| Az aminok rendűsége, értékűsége, nevezéktana | 194 |
| Az aminok előállítása | 195 |
| Az aminok fizikai tulajdonságai és térszerkezete | 199 |
| Az aminok kémiai tulajdonságai | 201 |
| Fontosabb aminok és aminszármazékok | 206 |
| Két egymáshoz kapcsolódó nitrogénatomot tartalmazó szénvegyületek | 214 |
| Azoxivegyületek | 214 |
| Azovegyületek | 215 |
| Az azovegyületek előállítása | 215 |
| Az azovegyületek kémiai tulajdonságai | 216 |
| A hidrazin szerves származékai | 216 |
| Alkil- és aril-hidrazinok elállítása | 216 |
| Az alkil- és aril-hidrazin kémiai tulajdonságai | 217 |
| Fontosabb hidrazinszármazékok | 217 |
| Diazovegyületek | 218 |
| Aromás diazóniumvegyületek | 219 |
| Aromás diazóniumvegyületek előállítása | 219 |
| Aromás diazóniumvegyületek kémiai tulajdonságai | 220 |
| Azoszínezékek | 221 |
| Kén-, foszfor-, szilícium-, arzén- és fémtartalmú szerves vegyületek | 225 |
| Szerves kénvegyületek | 226 |
| Tioalkoholok és tiofenolok | 226 |
| Fontosabb tiolok | 227 |
| Tioéterek | 227 |
| Szerves foszforvegyületek | 229 |
| Foszfinok | 229 |
| Foszforilének | 230 |
| Szerves arzénvegyületek | 232 |
| Szerves szilíciumvegyületek | 233 |
| Szilánszármazékok | 233 |
| Szilikonok | 233 |
| Szerves fémvegyületek | 235 |
| Az alumínium szerves vegyületei | 235 |
| A magnézium szerves vegyületei | 235 |
| Oxovegyületek | 239 |
| Az oxovegyületek nevezéktana | 242 |
| Monooxovegyületek | 242 |
| A monooxovegyületek előállítása | 242 |
| Az oxovegyületek fizikai tulajdonságai | 251 |
| A monooxovegyületek kémiai tulajdonságai | 251 |
| Oxovegyületek átalakulása aktív metiléncsoportot tartalmazó vegyületekkel (Karbanionok nulkeofil addíciója) | 260 |
| Nukleofil addíció és az azt követő nukelofil szubsztitúciós átalakulások | 264 |
| Fontosabb monooxovegyületek | 269 |
| Dioxovegyületek | 276 |
| A dioxovegyületek csoportosítás, fizikai állandóik | 276 |
| Polioxidvegyületek | 285 |
| Telítetlen oxovegyületek | 285 |
| A telítetlen oxovegyületek csoportosítása és fizikai tulajdonságai | 285 |
| Fontosabb alfa, béta-telítetlen aldehidek és ketonok | 290 |
| Kinonok | 292 |
| A kinonok előállítása | 292 |
| A kinonok kémiai tulajdonságai | 293 |
| Fontosabb kononok | 295 |
| Hidroxil-oxovegyületek | 300 |
| Aldehidalkoholok és ketonalkoholok | 300 |
| Fenolaldehidek és fenolketonok | 306 |
| Karbonsavak | 311 |
| Karbonsavak nevezéktana | 311 |
| Karbonsavak előfordulása | 312 |
| Karbonsavak előállítása | 312 |
| Karbonsavak kémiai tulajdonságai | 315 |
| Monokarbonsavak | 325 |
| A zsírsavak | 326 |
| Olefin monokarbonsavak | 328 |
| Észterjellegű lipidek | 330 |
| Aril-monokarbonsavak és aralkil-monokarbonsavak | 333 |
| Heterociklusos monokarbonsavak | 334 |
| Dikarbonsavak | 336 |
| Alifás telített dikarbonsavak | 336 |
| Alifás telítetlen dikarbonsavak | 339 |
| Aromás dikarbonsavak | 340 |
| Trikarbonsavak | 341 |
| Szénhidrogéncsoportba szubsztituált karbonsavak | 341 |
| Halogénezett karbonsavak | 341 |
| Hidroxi-karbonsavak | 342 |
| Oxo-karbonsavak | 348 |
| Aminokarbonsavak | 352 |
| Szénsavszármazékok | 356 |
| Heterociklusos szénvegyületek | 361 |
| A heterociklusos szénvegyületek csoportosítása és alapvázai | 361 |
| Öttagú, egy heteroatomos gyűrűk és kondenzált származékaik | 365 |
| Öttagú, két heteroatomos gyűrűk és kondenzált származékaik | 391 |
| Hattagú, egy heteroatomos gyűrűk és kondenzált származékaik | 395 |
| Hattagú, több heteroatmos gyűrűk és származékaik | 412 |
| Izoprénvázas vegyületek: terpének és karotinoidok | 423 |
| Terpének | 424 |
| Monoterpének | 424 |
| Szeszkviterpének | 426 |
| Diterépnek | 430 |
| Triterpének | 430 |
| Karotinoidok | 433 |
| Karotinoid-szénhidrogének | 433 |
| Oxigéntartalmú karotinoidok | 439 |
| Szénhidrátok | 441 |
| Egyszerű szénhidrátok vagy monoszacharidok | 442 |
| A monoszacharidok térszerkezete | 443 |
| A cukrok konformációja | 447 |
| A monoszacharidok fontosabb származékai | 449 |
| Az oxocsoport reakciói, Redukciós és oxidációs reakciók | 449 |
| A monoszacharidok hidroxilcsoportjainak reakciói | 452 |
| Cukorészterek | 452 |
| Cukoréterek | 454 |
| N-glikozidok, glikozil-aminok | 456 |
| Fontosabb monoszacharidok | 456 |
| Oligoszacharidok | 463 |
| A cellulóz néhány származéka | 471 |
| Kitin | 471 |
| Pektinek | 472 |
| Heparin és hailuronsav | 472 |
| Ciklodextrinek | 477 |
| Glikogén | 479 |
| Dextránok | 479 |
| Glikolipidek és glikoproteidek | 480 |
| Amino-karbonsavak, peptidek, fehérjék | 483 |
| Amino-karbonsavak | 483 |
| Fehérjeeredetű aminosavak | 484 |
| Nem fehérjeeredetű aminosavak | 498 |
| Peptidek | 501 |
| Peptidek előállítása | 501 |
| A peptidek szerkezetének vizsgálata | 509 |
| Fehérjék | 514 |
| Bevezetés, csoportosítás | 514 |
| A fehérjék fizikai és kémiai tulajdonságai | 514 |
| A fehérjék primer, szekunder, tercier és kvaterner sturktúrája | 515 |
| Fontosabb fehérjék | 519 |
| Szteroidok vagy szteránvázas vegyületek | 521 |
| A szteroidok szerkezete | 522 |
| A szteroidok csoportosítása | 522 |
| Szterinek vagy szteránvázas alkoholok | 523 |
| Epesavak | 529 |
| Szívre ható glikozidok és rokonvegyületek (digitaloid glikozidok, scilla-glikozidok, bufotoxinok és szapogeninek) | 531 |
| Szteroidhormonok | 533 |
| Mellékvesekéreg-hormonok vagy kortikoszteriodok | 539 |
| Alakoidok | 545 |
| Bevezetés, csoportosítás | 545 |
| Fenil-alkil-amonok | 546 |
| A kolhichincsoport alkaloidjai | 547 |
| Piridinvázas alkaloidok | 548 |
| Piperidinvázas alkaloidok | 549 |
| Tropánalkaloidok | 550 |
| Kinolinvázas alkaloidok | 554 |
| Izo-konolinvázas alkaloidok | 555 |
| Kinolizinvázas alkaloidok | 558 |
| Purinvázas alkaloidok | 559 |
| Szteránvázas alkaloidok | 560 |
| Nukleinsavak | 563 |
| Bevezetés | 563 |
| Nukleinsavak előfordulása, leválasztása | 563 |
| A nukleinsavak szerkezetének vizsgálata | 564 |
| A nukleinsavak lebontása | 564 |
| Nukleozidok | 565 |
| Nukleolitok | 566 |
| A ribonukleinsavak szerkezete | 567 |
| A dezoxiribunukleinsavak szerkezete | 570 |
| A nukleinsavak primer struktúrája | 570 |
| A nukleinsavak szekunder struktúrája | 571 |
| A dezoxiribonukleinsavak szekunder struktúrája | 571 |
| A ribonukleinsavak szekunder struktúrája | 573 |
| Szabad nukleotidok és nukleotid-koenzimek | 574 |
| Jelmagyarázat | 578 |
| Tárgy-és névmutató | 579 |
Folytatás Microsoft-tal