| Előszó | 11 |
| Bevezetés | 13 |
| A szervezés és vezetés fogalma | 16 |
| A vállalati vezetés tartalma - a vezetési funkciók | 20 |
| A vállalati vezetési munka terjedelme - a hierarchia | 26 |
| A vezetési tevékenység elemei | 28 |
| A vállalati vezetés egyik lehetséges modellje | 33 |
| A polgári ipari szervezési és vezetéstudományi irányzatokról-iskolákról | |
| A klasszikus (hagyományos) irányzat | 39 |
| Előzmények | 39 |
| A gépi munka - a munkahely szervezése - a taylori rendszer | 40 |
| Az üzemszervezés - a tömegtermelés - a folyamatos gyártási módok | 42 |
| Az irodai, az ügyviteli munkák szervezése, irányítása - a fayoli princípiumok | 44 |
| A pszichológia ipari alkalmazása - a pszichotechnika | 45 |
| Összegező megjegyzés a szervezés- és vezetéstudomány első fejlődési szakaszáról | 47 |
| A szociológiai irányzat | 48 |
| A szociológiai irányzat kialakulásának körülményei - a "klasszikus" irányzat bírálata | 48 |
| A vezetői munkamódszer változtatása | 50 |
| A komplex ösztönzési rendszer bevezetése | 52 |
| A szociológiai irányzat bírálata - továbbfejlesztése | 53 |
| A management irányzat | 55 |
| Az empirikus iskola | 57 |
| A teoretikus iskola | 59 |
| A management ideológiáról | 60 |
| Új irányzatok - iskolák | 61 |
| Kibernetika, rendszerelmélet | 63 |
| A komputer a vezetésben | 66 |
| A "tudományos management" ideológia | 70 |
| A szocialista szervezési és vezetési irányzatok | |
| A szocialista szervezés és vezetés előzményeiről | 75 |
| A lenini időszak | 78 |
| A komplex szemlélet, a lenini vezetési princípiumok | 78 |
| A demokratikus centralizmus | 81 |
| A tudományos alapú munkaszervezés megindítása, a gyakorlati szervezőmunka kiszélesítése | 83 |
| A szocialista vállalati gazdálkodási, tervezési rendszer kialakítása a Szovjetunióban | 87 |
| A szocialista tervezés bevezetése | 87 |
| A techpromfinplan | 88 |
| Az ötvenes évek vitái | 89 |
| A gazdaságirányítás reformja - a vállalati vezetés új helyzete | 92 |
| Új irányzatok a Szovjetunióban | 93 |
| Az interdiszciplináris vezetéstudományi iskola | 95 |
| A vezetés mint egyetemi tantárgy | 99 |
| Az elméleti (egyetemi) irányzatok és a gyakorlat | 103 |
| A vezetés mint speciális (felsőszintű) képzettséget kívánó tevékenység | 108 |
| A hazai vállalati szervezési és vezetési tudomány fejlődéséről - mai irányzatok | |
| Az előzmények | 113 |
| Az első jelentős hazai szervezési irányzat: a racionalizálás | 114 |
| Kísérlet a háború után a racionalizálási irányzatok továbbvitelére | 117 |
| A tervszerinti vállalati vezetés és szervezés bevezetése | 119 |
| A reform: az állami irányítás és a vállalati vezetés szétválasztása | 122 |
| Új irányzatok | 127 |
| Vezetőképzés | 129 |
| A számítástechnika | 130 |
| A komplex vállalati szervezés | 132 |
| A vezetőképzés, a vezetés mint egyetemi diszciplína | 133 |
| A vezetés mint egyetemi diszciplína néhány problémájáról | 139 |
| Utószó | 153 |