| Előszó | 9 |
| A XX. századi gyárszerű szervezet és annak európai társadalmi-történeti típusai | 17 |
| Az ipari társadalom általános szervezeti modellje | 19 |
| A szervezeti jövőkép változáai a munkásmozgalomban | 20 |
| Az eldologiasodási folyamat az emberek szervezett kapcsolataiban | 25 |
| A mai gyárszerű szervezet struktúrális jellemzői | 36 |
| A modern társadalmak intézményi-szervezeti alrendszerei | 44 |
| Az európai társadalmak intézményi-szervezeti fejlődésének típusai (A szervezetk társadalmi környezete) | 64 |
| A szervezetek fejlesztése iránti társadalmi igények formális jellemzői | 66 |
| A társadalmak szervezési kapacitását befolyásoló általános tényezők | 72 |
| Az angolszász, a bürokratikus és a periferikus fejlődési típusok | 84 |
| Az intézményi-szervezeti fejlődés történeti-társadalmi meghatározottsága hazánkban | 108 |
| A közvetlen alakító-alkotó munka szervezéstudományai | 135 |
| A termelési forma fejlődése és az üzem- (munka-) szervezés tudománya | 137 |
| Az üzem (gyár) formaváltozásai és a századforduló új szervezeti struktúrái által teremtett igények | 140 |
| Taylor szerepe az üzemszervezés tudományának kialakításában | 144 |
| A taylorizmus terjedése, társadalmi, szakmai, és ideológiai megítélése | 153 |
| A szocialista és ezen belül a hazai üzemszervezés-tudomány | 164 |
| A modern társadalom oktatási intézményeinek problémái szervezeti szemszögből | 177 |
| A képzés-oktatás új rendszerének a kialakulása | 182 |
| Az oktatási rendszerrel szemben támasztott környezeti igények | 188 |
| Oktatásirányításunk és iskolavezetésünk néhány aktuális problémája | 194 |
| Az oktatásirányításban és iskolavezetésben alkalmazható tudományok | 200 |
| A tudomány és a technika gyárai | 204 |
| Tudománykép a szociológia kezdetén | 207 |
| A tudományszociológia a tudomány XX. századi szerepéről | 217 |
| A tudományszervezés és tudományszociológia szétválása és külön funkciói | 228 |
| Kutatóhelyi struktúránk és tudományigazgatásunk néhány jellegzetessége | 235 |
| Az igazgatási szervezés fő területei: A vállalat (intézet) és a modern állam | 245 |
| A vállalati (intézeti) igazgatás és tudományai | 247 |
| Az igazgatásról általában | 249 |
| A vállalati (intézeti) igazgatás (adminisztráció, bürokrácia) kialakulása | 257 |
| A vállalatok (intézetek) igazgatási viszonyaiból kiinduló igazgatástudományi irányzat: az igazgatástan | 263 |
| Vállalatigazgatási problémák a szocializmusban | 277 |
| A szervező állam | 285 |
| A közigazgatás nélküli állam | 289 |
| A bürokratikus (francia-német típusú) állami fejlődés jellemzői | 296 |
| A nagyüzemszerű állam marxista elmélete | 312 |
| Az igazgatás (bürokrácia) problémái a tudományos nézetek tükrében | 327 |
| Az igazgatás határai, társadalmi ellenőrzése | 328 |
| A bürokráciakritikák történeti alakulása | 337 |
| Mai értékítéletek a bürokrácia diszfunkcióiról | 345 |
| Napjaink fő állami és társadalmi politikai mechanizmusai | 355 |
| Az állami-politikai alapszervek szervezeti problémái | 357 |
| A polgári állam politikai alapformái és azok szervezeti jellemzői | 361 |
| A parlamentarizmus kritikájáról a jóléti állam kritikájáig | 376 |
| A szocialista állami-politikai struktúra formális elvei és keretei | 385 |
| Hogyan működik a szocialista állami-politikai üzem? | 390 |
| A modern társadalmak vezetésének társadalmi-politikai szervei | 399 |
| A társadalom vezetéséért harcoló polgári és szociáldemokrata tömegpártok kialakulása | 401 |
| Az új típusú marxista párt szervezésének lenini elmélete és gyakorlata | 412 |
| A mozgalmi típusú politikai szervek | 432 |
| Irodalom | 439 |