Előszó
A nemeskei református parókián a matrikulában ezt olvassuk:
"Anno 1766 12a maij
Hogy Nemeske, bár rengeteg erdő és mocsárok által nádasos és félre eső hely volt, még is van bizonyos nyoma jelentékeny életének. A mostani temető helységben, egy sírásás alkalmával, egy szárnyas angyal alakot, kőből kifaragva találtak. - a temetőbe vivó út alatt nagy sikátor, vagy kripta lehet, nagy eső után lehet látni föld szinten a téglákat, mik a boltozat tetejét sejtetik. - Sánc ásáskor igen nagy négyszegű köveket találtak, miket a templom padozására használtak. A falutól keletre van egy "Udvar" nevű kimagasló terület, mely nevét bizonyosan várról, vagy valamely tekintélyes, hatalmas vitéz úr ottlakásáról kaphatta. A falutól északra eső egyik területi részt Tompa dűlőnek hívják, Tompa István pedig Zrinyinek a Szigeti hősnek egyik vitéz hadnagya volt, ki a Koroknai vár vívásánál is kitűnt - az udvar nevű helyen hát az ő vára lehetett? De látszik a hely fekvéséből is, hogy vár lehetett ott, körüle most is berek, századokkal előbb pedig átlábolhatatlan ingovány volt."
...tovább lapozván...
"Emlékezet okáért.
Az egyházmegyei levéltárban lévő 1808-ban szerkesztett, értesítés folytán, az akkori öregek, atyáiktól és nagyatyáiktól hallott szájhagyomány után Nemeske, már a mohácsi vész idején, virágzó nemes eklézsia volt és amely harcba, 18 nemes katonát (insurgens) tartozott kiállítani. Az egyház említett virágzása, a későbbi mozgalmas időkben, mint p. o. Szigetvári Csata, és később is, védve lévén a környékbeli lapályok, és őserdők által, semmit sem szenvedett, hanem csendes egyszerűségben, földbe vert, sövénnyel font karók, sárral tapasztva, szalmával fedve - alkotván a templomot, benne az isten megtisztított igéje, hol predikátorok hol iskolamesterek által, megszűnés nélkül hirdettetett. Kis Tamási, már a régi időben is Nemeske Filiája volt, és ha a paptartásra ráúnt, tanítót hozatott, ha ez nem tetszett ismét papot vitt..."
Ilyenek olvashatók a Szigetvidék és Ormányság apró falvainak templomi könyveiben, az anyakönyvek adatai között. Kibontakozik szemeink előtt ennek a vidéknek régi műveltsége, akkori élete. ma már őserdőket és ingoványokat nem találunk, a nemes eklézsiák és vitéz Tompa Istvánok elszegényedve kemény földműves munkával keresik kenyerüket. Megkeveredett e nép a német Jäger, Kann, Weiss, a horvát Verkoc, marko, Vukovic, a török eredetű Kamu és Punk nemzetségeivel.
Vissza