| I. kötet | |
| Előszó (Hont Ferenc) | 5 |
| Tájékoztató | 7 |
| SZÍNJÁTÉK AZ ŐSI KÖZÖSSÉGEKBEN | 9 |
| A színjáték eredete (Hont Ferenc) | 11 |
| A mimetikus cselekvés | 11 |
| Az életszínjáték | 13 |
| Az ünnepi színjáték | 17 |
| A dráma keletkezése | 20 |
| Spirális fejlődés | 22 |
| A törzsi társadalmak színjátéka (Dömötör Tekla) | 23 |
| A színjáték előtörténete | 23 |
| Színjátéktípusok és alkotóelemek | 24 |
| Földrajzi változatok | 29 |
| A RABSZOLGATARTÓ TÁRSADALMAK SZÍNJÁTÉKA | 37 |
| Az ókori Közel-Kelet színjátéka | 39 |
| Egyiptom (Dömötör Tekla) | 39 |
| Mezopotámia (Székely György) | 42 |
| Az antik görög színjáték (Ritoók Zsigmond) | 43 |
| A görög színjáték kezdetei | 43 |
| Az antik görög színház virágkora | 47 |
| A drámai játékok az athéni ünnepeken | 47 |
| Drámai előadások | 50 |
| A drámai alkotás | 57 |
| A görög mimosz és a bábjáték | 60 |
| Az antik görög színház hanyatlása | 61 |
| A hellenizmus színházkultúrája | 65 |
| A római birodalom színházi élete (Horváth István Károly) | 69 |
| Népi színjáték az ősi Itáliában | 69 |
| Az atellana | 71 |
| A római dráma kezdetei | 73 |
| Plautus és a római vígjáték virágkora | 76 |
| A római dráma második nemzedéke | 82 |
| Színházépület és -technika | 83 |
| Mimus és pantomimus. A hanyatlás | 86 |
| Az első osztálytársadalmak színjátékának jellemző vonásai (Székely György) | 90 |
| A FEUDALIZMUS KORÁNAK SZÍNJÁTÉKA | 93 |
| Színjáték a feudaliuzmus kialakulása és virágzása korában (V-XIV. század) | 97 |
| A rabszolgatartó kor színjátékos hagyományai és továbbfejlődésük (Székely György) | 97 |
| A mimus-utódok és színjátéktípusok | 97 |
| Népi szokásrétegek | 102 |
| A latin dráma szórványos újrajelentkezése | 105 |
| A középkor vallásos színjátékai (Dömötör Tekla és Székely György) | 107 |
| Liturgikus és félig liturgikus játékok | 107 |
| Az előadások általános leírása | 111 |
| A nemzeti fejlődésben mutatkozó sajátosságok | 119 |
| A feudális uralkodó osztály teátrális szokásai (Székely György) | 128 |
| A városi polgárság színjátéktípusai (Székely György) | 132 |
| Színjáték a kapitalista viszonyok kialakulásának korában (XIV-XVI. század) | 141 |
| Az itáliai humanizmus és reneszánsz (Horányi Mátyás) | 141 |
| A világi elemek megerősödése | 142 |
| A trionfo | 143 |
| Menyegzői játékok | 145 |
| Az olasz humanisták színházi kísérletei | 146 |
| Az új színházi műveltség központja | 147 |
| Az új műfajok | 149 |
| Az új színház és színpad | 153 |
| A commedia dell'arte | 159 |
| A spanyol reneszánsz színháza (Horányi Mátyás) | 170 |
| Vallásos és bukolikus színház | 171 |
| A spanyol dráma kezdetei | 174 |
| A spanyol reneszánsz színház szervezeti és színpaformái | 179 |
| A színjáték Angliában a Tudor-reneszánsztól Shakespeare haláláig (Székely György) | 185 |
| Tovább élő középkori formák | 186 |
| Az angol humanizmus és reneszánsz színháza | 189 |
| A hivatásos színház kialakulása | 191 |
| Shakepeare és kortársai | 199 |
| A francia reneszánsz színjáték (Staud Géza) | 205 |
| Színházak és társulatok | 206 |
| Olasz színészek Franciaországban | 208 |
| A reneszánsz dráma kialakulása | 210 |
| Műsorok, előadások és közönség | 213 |
| A reneszánsz színház német földön (Mátyusz Elemérné) | 216 |
| A német humanisták színjátékai | 216 |
| A protestáns iskolai színjátszás | 219 |
| A mesterdalnokok színjátéka | 222 |
| A németalföldi reneszánsz színjáték (Cenner Mihály) | 227 |
| A skandináv reneszánsz színjáték (Cenner Mihály) | 232 |
| Dánia | 232 |
| Svédország | 236 |
| A kelet-európai nemzeti nyelvű reneszánsz színjátszás és dráma (Dömötör Tekla) | 238 |
| Játékalkalmak, műfajok és színjátszók | 239 |
| Délszlávok | 240 |
| Lengyelek | 242 |
| Csehek, morvák, szlovákok | 245 |
| Magyarok | 246 |
| Oroszok | 248 |
| AZ ELSŐ POLGÁRI FORRADALOMTÓL A FRANCIA FORRADALOMIG XVII. század | 251 |
| Németalföld (Cenner Mihály) | 253 |
| A nemzeti polgári színjátékkultúra kialakulása | 253 |
| Itália (Horányi Mátyás) | 258 |
| Az opera születése és fő típusai | 258 |
| Színházépítészet és díszletművészet | 262 |
| A spanyol "aranykor" színháza (Horányi Mátyás) | 265 |
| A színházak és szcenika | 266 |
| Lope de Vega és a spanyol nemzeti dráma | 269 |
| Calderón barokk "világszínháza" | 273 |
| A francia klasszicizmus "nagy százada" (Staud Géza) | 275 |
| Új színházak a XVII. században | 276 |
| Szcenika és díszletművészet | 279 |
| Drámaelméleti irodalom | 281 |
| Társulatok és színészek | 284 |
| A Comédie Italienne első korszaka | 287 |
| A klasszicista műsor | 290 |
| A balett és az opera kezdetei Franciaországban | 293 |
| Az angol forradalom és a restauráció színháza (Székely György) | 297 |
| Út a polgári forradalomhoz | 297 |
| A Stuart-restauráció korának színjátéka | 303 |
| A német barokk színház (Mályusz Elemérné) | 308 |
| Az egyházi rendek színjátékai | 308 |
| A protestáns iskolai színjátszás nemzeti jellege | 312 |
| Olasz, angol és holland vándorszínészek Németországban | 315 |
| A német vándorszínészet kezdetei | 318 |
| A bécsi udvari barokk színház | 320 |
| Udvari operák és a korai nem daljáték | 324 |
| XVIII. század | 327 |
| Az angol felvilágosodás színháza (Székely György) | 327 |
| A polgári ízlés térhódítása | 331 |
| Az angol felvilágosodás kibontakozása | 334 |
| Az írországi színjátszás kezdetei | 337 |
| A francia színjátszás a felvilágosodás korában (Staud Géza) | 338 |
| Színház a francia kastélyokban | 341 |
| A francia jezsuita iskolai színjátszás | 344 |
| A Comédie Francaise a forradalom előtt | 352 |
| Az opera | 354 |
| A Comédie Italienne második korszaka | 358 |
| A vásári színjátszás és az opéra comique | 365 |
| A német nyelvterület színjátszása a XVIII. században (Belitska Hedvig) | 366 |
| A német fejedelmi udvarok rokokó színháza | 369 |
| Gottsched és Karoline Neuber reformtörekvései | 370 |
| A hamburgi Nemzeti Színház. Lessing és Ekhof | 373 |
| A mannheimi Nemzeti Színház | 375 |
| A Sturm und Drang intermezzója, Friedrich Ludwig Schröder | 377 |
| A bécsi népszínház kialakulása | 380 |
| Az udvari színház Bécsben, Mária Terézia korában | 381 |
| A bécsi Burgtheater megalapítása | 384 |
| A németalföldi színház fejlődése (Cenner Mihály) | 384 |
| A barokk ízlés térhódítása | 387 |
| A "természetes" stílus első jelentkezése | 389 |
| A barokk színház északon (Cenner Mihály) | 389 |
| Dánia | 392 |
| Svédország | 396 |
| Az olasz színház a XVIII. században (Horányi Mátyás) | 397 |
| Színházépületek | 398 |
| Goldoni és Gozzi | 400 |
| A melodráma és az opera (Staud Géza) | 404 |
| Neoklasszikus törekvések Spanyolországban (Horányi Mátyás) | 406 |
| A portugál színház a XVIII. században (Staud Géza) | 409 |
| Barokk színházkultúra a kelet-európai népeknél (Dömötör Tekla) | 410 |
| Színházépületek. Színpadtechnika és díszletművészet | 414 |
| Műsortípusok | 416 |
| A délszláv fejlődés | 418 |
| Csehek, morvák, szlovákok | 420 |
| Lengyelország | 423 |
| Románia | 424 |
| Görögország | 424 |
| Magyarország | 426 |
| Oroszország (Staud Géza) | 435 |
| A KÖZEL- ÉS TÁVOL-KELETI NÉPEK SZÍNJÁTÉKAI A XIX. SZÁZADIG | |
| Közel-Kelet (Székely György) | 435 |
| Az örmény színjáték | 435 |
| Grúzia színjátéka | 438 |
| Irán színjátéka | 439 |
| A török birodalom színjátéka | 442 |
| Távol-Kelet (Miklós Pál) | 446 |
| India színházművészete | 446 |
| Eredetproblémák | 446 |
| A színház alakulása középkor óta | 448 |
| Hátsó-India és Indonézia színjátékai | 451 |
| A lámaizmus színháza. Tibet és Mongólia | 453 |
| Kína színházművészete | 456 |
| Az ősi színjátéktípusok | 456 |
| A középkori színjátszás | 459 |
| A déli dráma | 465 |
| Az újkori klasszikus "opera"-színház | 467 |
| A japán színjátszás története | 469 |
| Énekes-táncos előformák | 469 |
| A nő-játék | 470 |
| A bábjáték és a kabuki | 472 |
| II. kötet | |
| A SZÍNHÁZ A KAPITALIZMUS KORÁBAN | |
| XIX. század | 495 |
| Franciaország (Staud Géza) | 497 |
| A színház a forradalom és a császárság idején | 498 |
| A Comédie Francaise | 500 |
| A melodráma | 501 |
| A romantikus dráma | 504 |
| A romantikus díszletművészet | 507 |
| A romantika színészei | 510 |
| Az opera | 513 |
| Az operett | 515 |
| A naturalista dráma kialakulása | 517 |
| Antoine és a Théátre Libre | 523 |
| A kor nagy színészei | 525 |
| A német nyelvterület színháztörténete (Belitska Hedvig) | 529 |
| A német klasszicizmus színháza. Weimar | 530 |
| A berlini színház Iffland és Brühl vezetése alatt | 532 |
| A bécsi Burgtheater. Josef Schreyvogel | 534 |
| A bécsi népi színház | 536 |
| A romantika színháza | 539 |
| E. T. A. Hoffmann és a bambergi színház | 541 |
| Immermann düsseldorfi kísérleti színháza | 542 |
| Az opera Mozarttól Wagnerig (Staud Géza) | 543 |
| A bécsi operett (Staud Géza) | 548 |
| Heinrich Laube és Franz Dingelstedt | 549 |
| A meiningeniek színháza | 554 |
| A német naturalizmus. Otto Brahm és a Freie Bühne | 555 |
| A német színészet Svájcban (Staud Géza) | 559 |
| Anglia (Székely György) | 562 |
| Búcsú a klasszcizmustól | 563 |
| A romantika kibontakozása | 564 |
| A cirkusz és a bábjáték | 566 |
| Realista törekvések a viktoriánus Angliában | 568 |
| A zenés színpad és a bábjáték | 571 |
| A realista színművészet virágzása | 573 |
| Nagyszerű közjáték: Az ír színház újjászületése | 577 |
| Az észak-amerikai színház (Szántó Judit) | 580 |
| Az észak-amerikai színjátszás kezdetei | 581 |
| A hősi korszak: 1750-től a századfordulóig | 584 |
| Terjeszkedő ország - terjeszkedő színház. A századfordulótól a polgárháborúig | 590 |
| Az üzleti színház virágkora: a polgárháborútól az első világháborúig | 601 |
| Az olasz színház (Marx József) | 613 |
| Az első állandó társulatok | 614 |
| A hazai repertoár | 616 |
| A polgári színház kezdetei | 619 |
| A polgári színház repertoárja | 621 |
| A verista színház | 622 |
| A dialektális színház | 626 |
| Az olasz opera nagy százada (Staud Géza) | 627 |
| A díszletművészet (Staud Géza) | 632 |
| A spanyol színház (Bikfalvy Péter) | 636 |
| A romantikus színház | 637 |
| A realizmus kora | 643 |
| Portugália (Staud Géza) | 648 |
| Hollandia (Cenner Mihály) | 653 |
| Dánia (Cenner Mihály) | 660 |
| Norvégia (Cenner Mihály) | 665 |
| Svédország (Cenner Mihály) | 670 |
| Finnország (Cenner Mihály) | 677 |
| Oroszország (Somlai Péter) | 680 |
| Színházak | 681 |
| A műsor | 684 |
| A színjátszás | 692 |
| Az opera és a balett | 697 |
| Az orosz díszleltművészet első évszázada | 701 |
| Lengyelország (Radó György) | 704 |
| Csehország (Szalatnai Rezső) | 715 |
| Románia (Heszke Béla) | 724 |
| Délszlávok (Dani Tivadar) | 732 |
| Horvátország | 732 |
| Szlovénia | 736 |
| Szerbia | 738 |
| Magyarország (Staud Géza) | 743 |
| AZ IMPERIALIZMUS ÉS A SZOCIALIZMUS KIALAKULÁSÁNAK KORA | |
| XX. század | 755 |
| Franciaország (Staud Géza) | 759 |
| Újszínházak | 760 |
| A bulvárszínházak a századforduló után | 761 |
| A Comédie Francaise | 762 |
| A szecesszió | 764 |
| Az avantgarde | 766 |
| A francia színházak átszervezése | 773 |
| Opera, balett, pantomim | 777 |
| Belgium (Staud Géza) | 781 |
| A német nyelvterület színháza | 786 |
| Max Reinhardt szecessziós "álomszínháza" | 787 |
| A Burgtheater a századfordulón (Belistska Hedvig) | 791 |
| A weimari Németország színháza | 793 |
| A német színház a fasizmus alatt | 801 |
| A német színház a második világháború után | 805 |
| A Német Demokratikus Köztársaság színháza | 806 |
| A Német Szövetségi Köztársaság színháza (Szántó Judit) | 809 |
| A kabaré Németországban (Staud Géza) | 811 |
| Az osztrák színház 1918 után (Szántó Judit) | 813 |
| A svájci színjátszás a XX. században | 818 |
| A német opera és táncművészet (Staud Géza) | 820 |
| 4. Anglia (Szántó Judit) | 826 |
| Az első világháború színháza | 828 |
| Az üzleties színház fénykora | 828 |
| A művészi színház a két világháború között | 832 |
| A második világháborútól az 1956-os fordulatig | 835 |
| 1956 - egy új korszak kezdete | 839 |
| Az angol dráma és a színház 1956 után | 840 |
| Az ír színház az első világháború után | 848 |
| Egyesült Államok (Szántó Judit) | 850 |
| A művészi színház nagy évtizedei | 851 |
| A politikai színház évtizede | 858 |
| A zenés műfajok | 862 |
| A bábjáték | 864 |
| A második világháború után | 865 |
| A musical comedy virágkora | 870 |
| Kanada (Staud Géza) | 873 |
| A francia nyelvű színjátszás | 873 |
| Az angol nyelvű színjátszás | 875 |
| Ausztrália (Staud Géza) | 878 |
| Olaszország (Marx József) | 882 |
| A verista színház felbomlása | 883 |
| A századforduló nagy színészei | 885 |
| A futurizmus és a crepuscolarizmus színháza | 887 |
| Pirandello színháza | 888 |
| Pirandello nyomában | 890 |
| A második világháború után (Marx József és Nyerges László) | 892 |
| Opera és balett (Staud Géza) | 896 |
| Díszletművészet (Staud Géza) | 900 |
| Spanyolország (Bikfalvy Péter) | 904 |
| Latin-Amerika (spanyol nyelvterület) (Staud Géza) | 913 |
| Argentína | 915 |
| Bolívia | 917 |
| Chile | 918 |
| Kuba (Bikfalvy Péter) | 918 |
| Mexikó | 922 |
| Peru | 924 |
| Uruguay | 925 |
| Venezuela | 926 |
| Portugália (Staud Géza) | 928 |
| Brazília (Staud Géza) | 932 |
| Hollandia (Staud Géza) | 936 |
| Dánia (Staud Géza) | 942 |
| Norvégia (Staud Géza) | 949 |
| Svédország (Staud Géza) | 956 |
| Finnország (Staud Géza) | 967 |
| Az orosz és szovjet színház a XX. században (Staud Géza és Nemes Zsuzsa) | 971 |
| A Moszkvai Művész Színház | 972 |
| A szecesszió | 976 |
| A forradalom színháza | 981 |
| A szocialista színházi szervezet kialakulása | 983 |
| A szovjet színház művészi kibontakozása | 985 |
| Az opera | 996 |
| A balett | 999 |
| A bábjáték | 1003 |
| A szovjet nemzetiségi köztársaságok színművészete | 1004 |
| Lengyelország (Radó György és Pályi András) | 1009 |
| Csehszlovákia | 1020 |
| Csehország (Zádor András) | 1020 |
| Szlovákia (Balogh Géza) | 1033 |
| Románia (Heszke Béla) | 1041 |
| Jugoszlávia (Dani Tivadar és Gerold László) | 1050 |
| Bulgária (Karig Sára) | 1057 |
| Görögország (Kovács Tivadar) | 1063 |
| Törökország (Kovács Tivadar) | 1071 |
| Albánia (Staud Géza) | 1080 |
| Magyarország (Staud Géza és Székely György) | 1083 |
| Arab országok (Staud Géza) | 1099 |
| Egyesül Arab Köztársaság | 1099 |
| Algéria | 1104 |
| Irak | 1105 |
| Libanon | 1105 |
| Líbia | 1106 |
| Marokkó | 1107 |
| Szíria | 1107 |
| Tunézia | 1108 |
| A zsidó színház (Szántó Judit) | 1109 |
| A jiddis nyelvű színház | 1109 |
| A héber nyelvű színház | 1112 |
| A palesztinai színjátszás | 1115 |
| Az izraeli színház | 1118 |
| Irán (Staud Géza) | 1121 |
| A színház Fekete-Afrikában (Páricsi Pál) | 1123 |
| Szenegál | 1126 |
| Elefántcsontpart | 1127 |
| Kamerun | 1128 |
| Ghana | 1129 |
| Nigéria | 1130 |
| Kelet-Afrika országai | 1133 |
| Dél-Afrika | 1134 |
| A távol-keleti népek színművészete a XIX-XX. században (Miklós Pál) | 1137 |
| A modern japán színművészet | 1138 |
| A modern kínai színművészet | 1143 |
| A modern indiai színművészet | 1153 |
| Vietnam színművészete | 1158 |
| Távol-kelet kisebb színházkultúrái | 1160 |
| Kitekintés (Székely György) | 1164 |
| Bibliográifa (Staud Géza) | 1177 |
| Címmutató (Tóth Magdolna) | 1197 |
| Névmutató (Szamosi Ivánné) | 1261 |
Folytatás Microsoft-tal