| Első kötet | |
| Előszó az első kiadáshoz (Hont Ferenc) | 11 |
| Előszó a második kiadáshoz (Staud Géza) | 13 |
| Tájékoztató | 15 |
| SZÍNJÁTÉK AZ ŐSI KÖZÖSSÉGEKBEN | 17 |
| A színjáték eredete (Hont Ferenc) | 19 |
| A mimetikus cselekvés | 19 |
| Az életszínjáték | 21 |
| Az ünnepi színjáték | 25 |
| A dráma keletkezése | 27 |
| Spirális fejlődés | 29 |
| A törzsi társadalmak színjátéka (Dömötör Tekla) | 30 |
| A színjáték előtörténete | 30 |
| Színjátéktípusok és alkotóelemek | 31 |
| Földrajzi változatok | 36 |
| A RABSZOLGATARTÓ TÁRSADALMAK SZÍNJÁTÉKA | 43 |
| Az ókori Közel-Kelet színjátéka | 45 |
| Egyiptom (Dömötör Tekla) | 45 |
| Mezopotámia (Székely György) | 48 |
| Az antik görög színjáték (Ritoók Zsigmond) | 49 |
| A görög színjáték kezdetei | 49 |
| Az antik görög színház virágkora | 52 |
| A drámai játékok az athéni ünnepeken | 53 |
| Drámai előadások | 56 |
| A drámai alkotás | 62 |
| A görög mimosz és a bábjáték | 65 |
| Az antik görög színház hanyatlása | 66 |
| A hellenizmus színházkultúrája | 69 |
| A római birodalom színházi élete (Horváth István Károly) | 73 |
| Népi színjáték az ősi Itáliában | 73 |
| Az atellana | 75 |
| A római dráma kezdetei | 77 |
| Plautus és a római vígjáték virágkora | 79 |
| A római dráma második nemzedéke | 85 |
| Színházépület és -technika | 86 |
| Mimus és pantomimus. A hanyatlás | 88 |
| Az első osztálytársadalmak színjátékának jellemző vonásai (Székely György) | 92 |
| A FEUDALIZMUS KORÁNAK SZÍNJÁTÉKA | 95 |
| Színjáték a feudaliuzmus kialakulása és virágzása korában (V-XIV. század) | 99 |
| A rabszolgatartó kor színjátékos hagyományai és továbbfejlődésük (Székely György) | 99 |
| A mimus-utódok és színjátéktípusok | 99 |
| Népi szokásrétegek | 103 |
| A latin dráma szórványos újrajelentkezése | 106 |
| A középkor vallásos színjátékai (Dömötör Tekla és Székely György) | 108 |
| Liturgikus és félig liturgikus játékok | 108 |
| Az előadások általános leírása | 111 |
| A nemzeti fejlődésben mutatkozó sajátosságok | 119 |
| A feudális uralkodó osztály teátrális szokásai (Székely György) | 128 |
| A városi polgárság színjátéktípusai (Székely György) | 131 |
| Színjáték a kapitalista viszonyok kialakulásának korában (XIV-XVI. század) | 140 |
| Az itáliai humanizmus és reneszánsz (Horányi Mátyás) | 140 |
| A világi elemek megerősödése | 141 |
| A trionfo | 142 |
| Menyegzői játékok | 143 |
| Az olasz humanisták színházi kísérletei | 144 |
| Az új színházi műveltség központja | 145 |
| Az új műfajok | 147 |
| Az új színház és színpad | 151 |
| A commedia dell'arte | 157 |
| A spanyol reneszánsz színháza (Horányi Mátyás) | 166 |
| Vallásos és bukolikus színház | 167 |
| A spanyol dráma kezdetei | 170 |
| A spanyol reneszánsz színház szervezeti és színpaformái | 174 |
| A színjáték Angliában a Tudor-reneszánsztól Shakespeare haláláig (Székely György) | 180 |
| Tovább élő középkori formák | 181 |
| Az angol humanizmus és reneszánsz színháza | 183 |
| A hivatásos színház kialakulása | 186 |
| Shakepeare és kortársai | 193 |
| A francia reneszánsz színjáték (Staud Géza) | 198 |
| Színházak és társulatok | 199 |
| Olasz színészek Franciaországban | 201 |
| A reneszánsz dráma kialakulása | 202 |
| Műsorok, előadások és közönség | 205 |
| A reneszánsz színház német földön (Mátyusz Elemérné) | 208 |
| A német humanisták színjátékai | 208 |
| A protestáns iskolai színjátszás | 211 |
| A mesterdalnokok színjátéka | 213 |
| A németalföldi reneszánsz színjáték (Cenner Mihály) | 218 |
| A skandináv reneszánsz színjáték (Cenner Mihály) | 223 |
| Dánia | 223 |
| Svédország | 227 |
| A kelet-európai nemzeti nyelvű reneszánsz színjátszás és dráma (Dömötör Tekla) | 228 |
| Játékalkalmak, műfajok és színjátszók | 229 |
| Délszlávok | 230 |
| Lengyelek | 232 |
| Csehek, morvák, szlovákok | 234 |
| Magyarok | 236 |
| Oroszok | 238 |
| AZ ELSŐ POLGÁRI FORRADALOMTÓL A FRANCIA FORRADALOMIG XVII. század | 241 |
| Németalföld (Cenner Mihály) | 243 |
| A nemzeti polgári színjátékkultúra kialakulása | 243 |
| Itália (Horányi Mátyás) | 247 |
| Az opera születése és fő típusai | 247 |
| Színházépítészet és díszletművészet | 250 |
| A spanyol "aranykor" színháza (Horányi Mátyás) | 253 |
| A színházak és szcenika | 254 |
| Lope de Vega és a spanyol nemzeti dráma | 257 |
| Calderón barokk "világszínháza" | 260 |
| A francia klasszicizmus "nagy százada" (Staud Géza) | 262 |
| Új színházak a XVII. században | 263 |
| Szcenika és díszletművészet | 266 |
| Drámaelméleti irodalom | 268 |
| Társulatok és színészek | 270 |
| A Comédie Italienne első korszaka | 273 |
| A klasszicista műsor | 275 |
| A balett és az opera kezdetei Franciaországban | 278 |
| Az angol forradalom és a restauráció színháza (Székely György) | 282 |
| Út a polgári forradalomhoz | 282 |
| A Stuart-restauráció korának színjátéka | 288 |
| A német barokk színház (Mályusz Elemérné) | 292 |
| Az egyházi rendek színjátékai | 292 |
| A protestáns iskolai színjátszás nemzeti jellege | 296 |
| Olasz, angol és holland vándorszínészek Németországban | 298 |
| A német vándorszínészet kezdetei | 301 |
| A bécsi udvari barokk színház | 303 |
| Udvari operák és a korai nem daljáték | 306 |
| XVIII. század | |
| Az angol felvilágosodás színháza (Székely György) | 309 |
| A polgári ízlés térhódítása | 309 |
| Az angol felvilágosodás kibontakozása | 313 |
| Az írországi színjátszás kezdetei | 315 |
| A francia színjátszás a felvilágosodás korában (Staud Géza) | 318 |
| Színház a francia kastélyokban | 319 |
| A francia jezsuita iskolai színjátszás | 322 |
| A Comédie Francaise a forradalom előtt | 325 |
| Az opera | 332 |
| A Comédie Italienne második korszaka | 334 |
| A vásári színjátszás és az opéra comique | 337 |
| A német nyelvterület színjátszása a XVIII. században (Belitska Hedvig) | 344 |
| A német fejedelmi udvarok rokokó színháza | 345 |
| Gottsched és Karoline Neuber reformtörekvései | 347 |
| A hamburgi Nemzeti Színház. Lessing és Ekhof | 349 |
| A mannheimi Nemzeti Színház | 351 |
| A Sturm und Drang intermezzója, Friedrich Ludwig Schröder | 353 |
| A bécsi népszínház kialakulása | 355 |
| Az udvari színház Bécsben, Mária Terézia korában | 358 |
| A bécsi Burgtheater megalapítása | 359 |
| A németalföldi színház fejlődése (Cenner Mihály) | 362 |
| A barokk ízlés térhódítása | 362 |
| A "természetes" stílus első jelentkezése | 364 |
| A barokk színház északon (Cenner Mihály) | 366 |
| Dánia | 366 |
| Svédország | 369 |
| Az olasz színház a XVIII. században (Horányi Mátyás) | 372 |
| Színházépületek | 373 |
| Goldoni és Gozzi | 373 |
| A melodráma és az opera (Staud Géza) | 376 |
| Neoklasszikus törekvések Spanyolországban (Horányi Mátyás) | 380 |
| A portugál színház a XVIII. században (Staud Géza) | 382 |
| Barokk színházkultúra a kelet-európai népeknél (Dömötör Tekla) | 385 |
| Színházépületek. Színpadtechnika és díszletművészet | 386 |
| Műsortípusok | 389 |
| A délszláv fejlődés | 391 |
| Csehek, morvák, szlovákok | 393 |
| Lengyelország | 395 |
| Románia | 398 |
| Görögország | 398 |
| Magyarország | 399 |
| Oroszország (Staud Géza) | 400 |
| A KÖZEL- ÉS TÁVOL-KELETI NÉPEK SZÍNJÁTÉKAI A XIX. SZÁZADIG | |
| Közel-Kelet (Székely György) | 409 |
| Az örmény színjáték | 409 |
| Grúzia színjátéka | 412 |
| Irán színjátéka | 412 |
| A török birodalom színjátéka | 415 |
| Távol-Kelet (Miklós Pál) | 418 |
| India színházművészete | 418 |
| Eredetproblémák | 418 |
| A színház alakulása középkor óta | 420 |
| Hátsó-India és Indonézia színjátékai | 424 |
| A lámaizmus színháza. Tibet és Mongólia | 426 |
| Kína színházművészete | 429 |
| Az ősi színjátéktípusok | 429 |
| A középkori színjátszás | 432 |
| A déli dráma | 437 |
| Az újkori klasszikus "opera"-színház | 439 |
| A japán színjátszás története | 441 |
| Énekes-táncos előformák | 441 |
| A nő-játék | 442 |
| A bábjáték és a kabuki | 443 |
| Címmutató (Bárány György) | 449 |
| Névmutató (Szamosi Ivánné) | 474 |
| Második kötete | |
| A SZÍNHÁZ A KAPITALIZMUS KORÁBAN XIX. SZÁZAD | 11 |
| Franciaország (Staud Géza) | 15 |
| A színház a forradalom és a császárság idején | 16 |
| A Comédie Francaise | 18 |
| A melodráma | 19 |
| A romantikus dráma | 22 |
| A romantikus díszletművészet | 25 |
| A romantika színészei | 27 |
| Az opera | 29 |
| Az operett | 32 |
| A naturalista dráma kialakulása | 33 |
| Antoine és a Théátre Libre | 39 |
| A kor nagy színészei | 41 |
| A német nyelvterület színháztörténete (Belitska Hedvig) | 44 |
| A német klasszicizmus színháza. Weimar | 45 |
| A berlini színház Iffland és Brühl vezetése alatt | 47 |
| A bécsi Burgtheater. Josef Schreyvogel | 49 |
| A bécsi népi színház | 51 |
| A romantika színháza | 54 |
| E. T. A. Hoffmann és a bambergi színház | 55 |
| Immermann düsseldorfi kísérleti színháza | 56 |
| Az opera Mozarttól Wagnerig (Staud Géza) | 57 |
| A bécsi operett (Staud Géza) | 61 |
| Heinrich Laube és Franz Dingelstedt | 62 |
| A meiningeniek színháza | 66 |
| A német naturalizmus. Otto Brahm és a Freie Bühne | 67 |
| A német színészet Svájcban (Staud Géza) | 71 |
| Anglia (Székely György) | 74 |
| Búcsú a klasszcizmustól | 74 |
| A romantika kibontakozása | 76 |
| A cirkusz és a bábjáték | 78 |
| Realista törekvések a viktoriánus Angliában | 79 |
| A zenés színpad és a bábjáték | 82 |
| A realista színművészet virágzása | 84 |
| Nagyszerű közjáték: Az ír színház újjászületése | 88 |
| Az észak-amerikai színház (Szántó Judit) | 90 |
| Az észak-amerikai színjátszás kezdetei | 91 |
| A hősi korszak: 1750-től a századfordulóig | 93 |
| Terjeszkedő ország - terjeszkedő színház. A századfordulótól a polgárháborúig | 99 |
| Az üzleti színház virágkora: a polgárháborútól az első világháborúig | 109 |
| Az olasz színház (Marx József) | 119 |
| Az első állandó társulatok | 120 |
| A hazai repertoár | 121 |
| A polgári színház kezdetei | 124 |
| A polgári színház repertoárja | 126 |
| A verista színház | 127 |
| A dialektális színház | 131 |
| Az olasz opera nagy százada (Staud Géza) | 132 |
| A díszletművészet (Staud Géza) | 136 |
| A spanyol színház (Bikfalvy Péter) | 140 |
| A romantikus színház | 141 |
| A realizmus kora | 146 |
| Portugália (Staud Géza) | 151 |
| Hollandia (Cenner Mihály) | 156 |
| Dánia (Cenner Mihály) | 163 |
| Norvégia (Cenner Mihály) | 168 |
| Svédország (Cenner Mihály) | 172 |
| Finnország (Cenner Mihály) | 179 |
| Oroszország (Somlai Péter) | 182 |
| Színházak | 183 |
| A műsor | 185 |
| A színjátszás | 193 |
| Az opera és a balett | 198 |
| Az orosz díszleltművészet első évszázada | 201 |
| Lengyelország (Radó György) | 204 |
| Csehország (Szalatnai Rezső) | 214 |
| Románia (Heszke Béla) | 223 |
| Délszlávok (Dani Tivadar) | 231 |
| Horvátország | 231 |
| Szlovénia | 235 |
| Szerbia | 236 |
| Magyarország (Staud Géza) | 241 |
| AZ IMPERIALIZMUS ÉS A SZOCIALIZMUS KIALAKULÁSÁNAK KORA XX. SZÁZAD | 253 |
| Franciaország (Staud Géza) | 257 |
| Újszínházak | 258 |
| A bulvárszínházak a századforduló után | 259 |
| A Comédie Francaise | 260 |
| A szecesszió | 262 |
| Az avantgarde | 263 |
| A francia színházak átszervezése | 270 |
| Opera, balett, pantomim | 273 |
| Az abszurdok és a politikai színház | 276 |
| Belgium (Staud Géza) | 281 |
| A német nyelvterület színháza | 285 |
| Max Reinhardt szecessziós "álomszínháza" | 286 |
| A Burgtheater a századfordulón (Belistska Hedvig) | 290 |
| A weimari Németország színháza | 291 |
| A német színház a fasizmus alatt | 298 |
| A német színház a második világháború után | 302 |
| A Német Demokratikus Köztársaság színháza | 303 |
| A Német Szövetségi Köztársaság színháza (Szántó Judit) | 306 |
| A kabaré Németországban (Staud Géza) | 311 |
| Az osztrák színház 1918 után (Szántó Judit) | 313 |
| A svájci színjátszás a XX. században | 319 |
| A német opera és táncművészet (Staud Géza) | 321 |
| 4. Anglia (Szántó Judit) | 327 |
| Az első világháború színháza | 329 |
| Az üzleties színház fénykora | 329 |
| A művészi színház a két világháború között | 332 |
| A második világháborútól az 1956-os fordulatig | 336 |
| 1956 - egy új korszak kezdete | 339 |
| Az angol dráma és a színház 1956 után | 340 |
| Az ír színház az első világháború után | 349 |
| Egyesült Államok (Szántó Judit) | 352 |
| A művészi színház nagy évtizedei | 353 |
| A politikai színház évtizede | 360 |
| A zenés műfajok | 363 |
| A bábjáték | 365 |
| A második világháború után | 365 |
| A musical comedy virágkora | 373 |
| Kanada (Staud Géza) | 376 |
| A francia nyelvű színjátszás | 376 |
| Az angol nyelvű színjátszás | 378 |
| A kiegyenlítődés felé | 380 |
| Ausztrália (Staud Géza) | 382 |
| Olaszország (Marx József) | 387 |
| A verista színház felbomlása | 388 |
| A századforduló nagy színészei | 390 |
| A futurizmus és a crepuscolarizmus színháza | 391 |
| Pirandello színháza | 393 |
| Pirandello nyomában | 395 |
| A második világháború után (Marx József és Nyerges László) | 396 |
| Opera és balett (Staud Géza) | 404 |
| Díszletművészet (Staud Géza) | 407 |
| Spanyolország (Bikfalvy Péter) | 412 |
| Latin-Amerika (spanyol nyelvterület) (Staud Géza) | 422 |
| Argentína | 423 |
| Bolívia | 425 |
| Chele | 426 |
| Kuba (Bikfalvy Péter) | 427 |
| Mexikó | 431 |
| Peru | 432 |
| Uruguay | 433 |
| Venezuela | 434 |
| Portugália (Staud Géza) | 436 |
| Brazília (Staud Géza) | 440 |
| Hollandia (Staud Géza) | 443 |
| Dánia (Staud Géza) | 448 |
| Norvégia (Staud Géza) | 454 |
| Svédország (Staud Géza) | 460 |
| Finnország (Staud Géza) | 470 |
| Az orosz és szovjet színház a XX. században (Staud Géza és Nemes Zsuzsa) | 474 |
| A Moszkvai Művész Színház | 475 |
| A szecesszió | 478 |
| A forradalom színháza | 483 |
| A szocialista színházi szervezet kialakulása | 485 |
| A szovjet színház művészi kibontakozása | 487 |
| Az opera | 500 |
| A balett | 504 |
| A bábjáték | 508 |
| Orosz és szovjet szcenika a XX. században | 519 |
| A szovjet nemzetiségi köztársaságok színművészete | 511 |
| Lengyelország (Radó György és Pályi András) | 522 |
| Csehszlovákia | 537 |
| Csehország (Zádor András) | 537 |
| Szlovákia (Balogh Géza) | 552 |
| Románia (Heszke Béla) | 559 |
| Jugoszlávia (Dani Tivadar és Gerold László) | 569 |
| Bulgária (Karig Sára) | 582 |
| Görögország (Kovács Tivadar) | 591 |
| Törökország (Kovács Tivadar) | 599 |
| Albánia (Staud Géza) | 607 |
| Magyarország (Staud Géza és Székely György) | 610 |
| A századfordulótól a felszabadulásig | 610 |
| A felszabadulás után | 621 |
| Az újrakezdés | 621 |
| A szocialista átalakulás felé | 625 |
| Táguló látóhatár | 629 |
| A hetvenes évek | 634 |
| A magyar színháztudomány | 638 |
| Arab országok (Staud Géza) | 640 |
| Egyesül Arab Köztársaság | 640 |
| Algéria | 645 |
| Irak | 646 |
| Libanon | 646 |
| Líbia | 647 |
| Marokkó | 647 |
| Szíria | 647 |
| Tunézia | 648 |
| A zsidó színház (Szántó Judit) | 650 |
| A jiddis nyelvű színház | 650 |
| A héber nyelvű színház | 653 |
| A palesztinai színjátszás | 656 |
| Az izraeli színház | 658 |
| Irán (Staud Géza) | 661 |
| A színház Fekete-Afrikában (Páricsi Pál) | 663 |
| Szenegál | 666 |
| Elefántcsontpart | 667 |
| Kamerun | 668 |
| Nigéria | 670 |
| Kelet-Afrika országai | 672 |
| Dél-Afrika | 673 |
| A távol-keleti népek színművészete a XIX-XX. században (Miklós Pál) | 676 |
| A modern japán színművészet | 677 |
| A modern kínai színművészet | 681 |
| A modern indiai színművészet | 691 |
| Vietnam színművészete | 695 |
| Távol-kelet kisebb színházkultúrái | 697 |
| Kitekintés (Székely György) | 701 |
| Bibliográifa (Staud Géza) | 711 |
| Címmutató (Tóth Magdolna) | 731 |
| Névmutató (Szamosi Ivánné) | 805 |
Folytatás Microsoft-tal